Magyar és román kísértetek ijesztgetnek nagy egyetértésben Kolozsváron
Nyugalom, csak a filmvásznon. De mi ez az egész rémtörténet?
Ön mit tenne, ha egy véletlennek tűnő incidens miatt lekésné a vonatcsatlakozását, és egy világvégi, elhagyott állomásépületben lenne kénytelen tölteni az időt reggelig – ahol a helyi szóbeszéd szerint éjszakánként holt lelkek (egy húsz évvel korábbi vasúti szerencsétlenság áldozatai) kísértenek? Rendben, nem egyedül, hanem egy véletlenszerűen összeverődött, szintén a csatlakozásra váró társasággal, de akkor is, egy romlást hozó fantomvonat érkezésére várva...
Mert Lázár Lajos 1933-as, Kísértetek vonata című filmjének hősei pont így járnak. Meg Jean Mihail ugyanabban az évben rendezett Trenul fantomă című filmjének hősei szintén. Sőt, Walter Forde 1931-es, The Ghost Train című munkájának szereplői is – ez utóbbi film forgatókönyvét egyébként ugyancsak egy magyar, Bíró Lajos írta, Arnold Ridley színművéből.
Remélhetőleg most már sikerült mindenkit kellőképpen összezavarnunk.
Ezek a filmek ugyanis egymás remake-jei (vagyis a román és a magyar változat az angolnak), a dolog mégis bonyolultabb kicsit. Lényegében ugyanis az történt, hogy egyfajta koprodukciós projekt keretében
ugyanabból az alapsztoriból leforgattak egy filmet a magyar nyelvű, egyet pedig a román nyelvű közönség számára, a két opusz pedig szinte tökéletes hasonmása egymásnak,
jelenetről jelenetre, párbeszédről párbeszédre megegyeznek, egy-két apróságtól eltekintve. A két stáb között jelentős átfedés van – mondhatni azonosak –, csupán a színészválogatást adaptálták a két különböző közönség elvárásaihoz: vagyis Lázár filmjében magyar színészek (köztük az akkoriban igazi sztárnak számító Rökk Marika), Mihail filmjében román színészek alakítják a főbb szerepeket, takarékossági okokból pedig néhány külső felvételt egyenesen az angol eredetiből emeltek át – mindkét változatba.
Nos, ezeket a filmeket lehet megtekinteni – többek közt – az idei, jubileumi kiadását ülő (merthogy 20.), járványügyi óvintézkedések mellett megtartandó Filmtettfeszten, Kolozsváron és „társult helyszínein” (a Filmtettfeszttel kapcsolatos naprakész információkért és programért ide kattintsanak). Pontosabban, egy izgalmas filmnyelvi csavarral, a román és a magyar film egy jelenetről jelenetre összemontírozott verzióját, egy most először látható „rommagyar” filmet – az egybeszerkesztett példány Kővári Szabolcs munkáját dicséri. Meg – áttételesen – Zágoni Bálint főszervezőét is, aki évről évre gondoskodik valami filmtörténeti különlegességről (tavaly például erről).
">megtalálható a YouTube-on is, mondom ezt azoknak, akik nem tudnak részt venni a fesztiválon.)
És hogy mi a magyarázata ezeknek a két külön verzióban elkészült filmeknek? Kurutz Márton filmtörténésztől, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársától megtudhatjuk, hogy
Mint láthatjuk, ez a fajta együttműködés létezett a korabeli magyar és román filmipar között is, a Kísértetek vonata nem az egyetlen terméke ennek, csak ebben az esetben, szerencsés módon, mindkét kópia fennmaradt – sőt később, a második világháború után is készültek ilyenek. Zágoni Bálint hívja fel a figyelmünket például egy 1947-es „kettős” produkcióra, amelynek magyar címe Hazugság nélkül, román címe Două lumi și o dragoste, ráadásul mindkettőt Gertler Viktor rendezte.
És hogy milyen a Kísértetek vonata / Trenul fantomă? Bájos.
Afféle bűnügyi vígjáték, némi horrorbeütéssel és kémtörténet-utánérzéssel, aljas bűnszövetkezettel, leleményes és sármos nyomozóval, csinos és elbűvölő naivával, titokzatos halálesetekkel, némi lövöldözéssel, táncos-zenés betéttel és – természetesen – az elmaradhatatlan szerelmi szállal. És a kísértetvonat is megérkezik – de minden jó, ha jó a vége. Mint ennek a magyar–román (filmes) együttműködésnek.
(A szerző a Filmtett munkatársa is)
Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában
Szántai János
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Guszti bácsi és a permanens választási kampány
Fall Sándor
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét
Sólyom István
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo
Sólyom István
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
