Nyitják az iskolákat, de a tanárok oltása még sehol, a diákokat sem tudják tesztelni (VIDEÓval)

Iohannis iskolaügyben a széncinkékkel van azonos állásponton: nyitnikék! Azonban településenként négy forgatókönyv lehetséges. Az öné melyik kategóriába tartozik?

Hirdetés

Klaus Iohannis államfő kedden – miután egyeztetett a szakikkal – kiállt a kamerák elé, és elmondta nagyjából azt, amit január közepén már elmondott: az ovik és iskolák nagy része újranyit február 8-án, de a helyi számok tükrében 4 forgatókönyv lehetséges.

Ezek a következők:

  • a zöld forgatókönyv azokra a településekre lesz érvényes, ahol a fertőzési ráta kisebb, mint 1 – ebben az esetben az összes ovi és iskola nyitva lesz
  • a sárga forgatókönyv (ha a település fertőzési rátája 1–3 között mozog) szerint az ovisok, az elemi iskolások (1–4. oszt.), valamint a végzősök (8. és 12. osztályok) jelennek meg földi porhüvelyükben az oktatási intézményekben, a többiek otthonról tolják
  • a vörös forgatókönyv (3 fölötti ráta) esetén csak az ovisok és az elemisek járnak be
  • ha viszont az ezer lakosra jutó fertőzöttek száma nagyobb, mint 6, akkor mindenki otthon csücsül, és online sulizik tovább, és maga a település is vesztegzár alá kerül

Vagyis az ovisoknak és az elemiseknek a karanténban lévő településeket leszámítva mindenhol becsengetnek hétfőn.

Az egyetemek maguk döntenek a sorsukról.

Jelen állás szerint a legtöbb erdélyi megyében a sárga forgatókönyv lesz érvényben (bár fontos hangsúlyozni, hogy nem megyei adatokat, hanem minden település saját fertőzési rátáját veszik figyelembe), a legzöldebb megyék jelenleg Beszterce-Naszód, Hargita és Kovászna, a legnagyobb gondok pedig Temes megyében jelentkeznek: itt számos településen „vörösödnek be” az iskolák.

Persze ez nem azt jelenti, hogy végre rendeződött az oktatási káosz, Sorin Cîmpeanu oktatási miniszternek például csak tegnap esett le, hogy az eredeti tervekkel ellentétben (mivel túl kevés az iskolaorvos), mégsem lesz olyan egyszerű a tüneteket mutató diákok gyorstesztelése, így a káosz továbbra is mindennapos lesz várhatóan.

És akkor van itt még egy gond.

Hirdetés

Figyeljenek, mert számok következnek.

Az iskolai tanároknak egyelőre még mindig csak a fele, 50,3%-a jelezte oltásigényét (a 292 872-ből 147 314). Az egyetemi tanároknál valamivel jobb a helyzet, közülük 77%, 46 259 személy (az összesen 60 389-ből) kívánja megkapni a koronavakcinát.

Így tehát összesen 193 573 pedagógus szeretne oltást kapni.

Az amúgy is rossz arány pedig még elkeserítőbb a valós lehetőségek tükrében, Valeriu Gheorghiță orvos ezredes, oltási főkoordinátor szerint ugyanis

közülük eddig mindössze 110 000-en kaptak időpontot oltásra,

és mindösszesen valamivel több mint 27 000, vagyis az oltási igényüket kinyilvánítók 14%-a kapta már meg a vakcinát (feltehetően annak is csak az első adagját). Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter egyébként január 20-án még azt mondta, február 8-a előtt 126 000 tanárt olthatnak be – nos ebből nem lett semmi.

Vagyis hétfőn kezdődik a suli, a tanárok immunizálása pedig sehogy sem áll.

Ráadásul a második körös oltások eleve késnek a kevés vakcina miatt, Vlad Voiculescu egészségügy-miniszter szerint pedig februárban az összes elérhető oltást a 65 évnél idősebbeknek, a krónikus betegeknek a fogyatékkal élőknek és hozzátartozóiknak tartják fenn, így egészen biztos, hogy

több mint egy hónapig fog zajlani az oktatás anélkül, hogy a pedagógusokat immunizálnák a kór ellen.

A sulik egyébként november 9-én zártak be, azóta csak online térben folyt a tanítás. Mint tudjuk, ennek jobbára az lett az eredménye, hogy a tanulók jócskán lemaradtak a tananyaggal.

A fizikai jelenlét viszont számos további problémát vethet fel így járvány idején, reméljük, hogy az óvintézkedések elegendők lesznek a diákok egészségének megóvásában.

Hirdetés