// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

Háborúban segítségre van szükség, de legalább arra, hogy ne ártsunk

// HIRDETÉS

Keveset tehetünk, de azt meg kell tennünk – mindentudó világmagyarázatok helyett.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2022. március 03., 14:56

Ha szeretnénk valamilyen pozitív vonatkozását megtalálni ennek a háborúnak (definíció szerint lehetetlen), akkor mindenképpen azt az össznépi együttérzést kell kiemelnünk, amely az Ukrajnából menekülő emberek irányában megnyilvánul, illetve a példátlan, cselekvő összefogást, amely a megsegítésükre létrejött. Civil önkéntesek, szervezett formában és egyénileg, polgári és egyházi segélyszervezetek, rendfenntartók, állami intézmények sietnek a hazájukat elhagyni kényszerülő emberek segítségére élelemmel, szállással, ruhával, pénzadománnyal, szervezőmunkával.

A segítség különböző módozataira pedig egyre inkább szükség van, a Magyarországra és Romániába érkezett menekültek száma mindkét országban meghaladta a százezret, és ez a szám folyamatosan növekedni fog, minél tovább elhúzódik és minél véresebbé válik ez a szörnyűség.

Nyomasztó, kétségbeejtő, szívszorító érzés, de attól tartok, egyelőre nagyjából ennyit tehetünk – amennyi telik tőlünk, azt viszont meg kell tennünk.

Az Ukrajnával szomszédos országok népei emberségből vizsgáznak, és eddig, úgy tűnik, jó eredménnyel – tisztában vagyok vele, mekkora közhely ez, de vannak pillanatok, amikor előtérbe tolakodnak a közhelyek, mert nemigen van mit mondanunk egyebet. A világ leegyszerűsödik és átláthatatlanul bonyolulttá válik egyszerre.

Ahogyan a kitűnő költő, Győrffy Ákos írja:

„Amikor Sugár Vilma, az idős kárpátaljai asszony sírva beszél a szeretet fontosságáról, nem azért mondja, hogy mi, biztos távolban a tévé előtt ülők, majd szépen meghatódjunk rajta. Azért mondja, mert határhelyzetekben az ember hajlamos kimondani egyszerű igazságokat.”

És egyre inkább az az érzésem, hogy ebben a rettenetes helyzetben, itt és most, amikor minden kimondott szót patikamérlegen kéne megmérni, hogy ne ártsunk vele,

az lenne a legjobb, ha minél inkább ezeknek az egyszerű igazságoknak a kimondására szorítkoznánk.

Nincs olyan illúzióm, hogy ez így is lesz, de napok óta igyekszem távol tartani magam (nem mindig sikerül) a mindent elborító, mindentudó világmagyarázatok viharától, az információs és dezinformációs hadviselés hasznos hülyéinek magabiztos narratíva-termelésétől. A válsághelyzetek találkozása a (közösségi) médiával általában az elviselhetetlenségig fokozza azt a zajt, amelyben magukra találnak a kárörvendők, a moralizálók, a pánikkeltők, a „mindent jobban tudok, megmondtam előre” típusú okoskodók, a jólértesültek, az önjelölt geo- és katonapolitikai szakkomentátorok, a vérengzést, az agressziót mentegetők, azok, akik a kialakult helyzetben igazolást találnak a prekoncepcióikra, ürügyet az aktuálpolitikai rögeszméikhez, az érzelgős humanisták, akik egyik napról a másikra válnak a foteljükben ülve háborús héjákká, a békeharcosok, akiknek a verbális gyűlölködése előrevetíti, mire számíthatnánk, ha a háború elérne hozzánk.

Tehetik, ez egy szabad ország (még), de meggyőződésem, hogy ezzel semmit, tényleg SEMMIT nem segítenek, ellenben olyan lövészárkokat mélyítenek el, amelyek már békeidőben is túl szélesnek bizonyultak.

Nem ártani – ez lehetne egy elfogadható jelszó, csak hát rohadt nehéz megmondani, hogyan lehet jól csinálni a nem-ártást.

Egyféleképpen bizonyosan: segíteni a háború áldozatainak, azoknak, akik rászorulnak. Akik érkeznek és akik otthon maradnak. Élelemmel, szállással, ruhával, pénzadománnyal, szervezőmunkával vagy legalább – mert természetesen nem mindenki tud aktívan részt venni a segítségnyújtásban – jó szóval. Erre is szüksége van a kárpátaljai magyaroknak (és nem csak nekik, de mi velük vagyunk élő kapcsolatban).

Segíteni pedig rengeteg csatornán lehet: nagy segélyszervezetek, állami programok, önkormányzatok, gyülekezetek, kisközösségek szervezik a szolidaritás kisebb és nagyobb köreit, Romániában és Magyarországon egyaránt, felsorolni is lehetetlen. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület összegyűjtött néhány lehetőséget, ide is teszem a bejegyzést – de ezen kívül is számtalan mód áll rendelkezésre.

Ui.: Amikor elkezdtem írni ezt a szöveget, még hamvazószerda volt: a bűnbánat napja, amikor emlékezünk arra, hogy porból lettünk és porrá leszünk.

El is hallgatok.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS