Van mivel büszkélkedni a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés terén, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozata legalábbis olyan nemzetközi mércével mérhető eredményeket mutat fel egy ideje, amelyekre azok is felkaphatják a fejüket, akik egyáltalán nem jártasak a közgáz világában. A legújabb siker minket is kívácsivá tett. 

Térjünk a tárgyra: márciusban egy négyfős diákcsapat fogja képviselni a magyar tagozatot – és Romániát – a világ egyik legrangosabb nemzetközi esettanulmány-versenyén az Amerikai Egyesült Államokban, az Észak-Iowai Egyetemen (NIBS Worldwide Case Competition), ahová egy világszintű selejtezőt követően jutottak be, s ahol 16 egyetemi csapat méri majd össze a tudását Kanadától Dél-Koreáig.

Ennél remekebb apropó nem is kellett arra, hogy egy kávé mellett leüljünk beszélgetni a diákcsapat három tagjával, Albert Zsófiával, Bokor-Tóth Krisztinával és Pásztor Kende Ferenccel, hogy beavassanak a részletekbe, meséljenek terveikről, de persze arra is kíváncsiak voltunk, hogyan látszik ez a jelenlegi zavaros gazdasági időszak az egyetemi padokból. Az amerikai vetélkedőre készülő csapat negyedik tagja, Bugár Anna igazoltan hiányzott.

Megtudjuk mindjárt az elején, hogy a BBTE az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény az országban, ahol a gazdasági képzés esettanulmány-alapú, a gyakorlati tudásra fókuszálnak, a kiemelkedően tehetséges diákok pedig a magyar tagozat égisze alatt működő Gazdasági Tanácsadó Klub (GTK) szakkollégiumban órarenden kívül is kapnak haladó szintű képzéseket.

„Az elsődleges cél az, hogy a hallgatók a gyakorlathoz közel álló szituációkban tanulják meg alkalmazni azt, amit az egyetem padjaiban elsajátítanak, és valós visszajelzést kapnak”

– avat be a diákcsapatot kísérő Nagy Miriám, a GTK ügyvezetője. A szakkollégium több diákja is rendszeresen képviseli az egyetemet nemzetközi versenyeken.

„Az előválogatón vagyunk túl, ahol nyolc óra alatt kellett elkészítsünk egy fejlődési tervet egy elektronikai eszközöket újrahasznosító indiai cég számára, az ottani piaci helyzet figyelembevételével – magyarázza Pásztor Kende Ferenc harmadéves menedzsment szakos hallgató. – Ehhez egy rövid leírást kaptunk mankónak a vállalat helyzetéről, az adott piac állapotáról. Voltak nehezítések: például erre az időre be voltunk zárva egy terembe két laptoppal, és nem használhattuk az internetet. Szóval kevés információval a kezedben, szakértői becslésekből kell javasolni egy gyakorlati megoldást.”

A többfordulós amerikai vetélkedőn is hasonló feladatokra kell majd számítaniuk a diákoknak, csak sokkal rövidebb idő áll majd a rendelkezésükre. És persze internet nélkül, szóval lesz leküzdeni való akadály, míg a mieink eljutnak a döntőbe.

…és jól mutat majd a CV-ben

A tapasztalat rendszerint azt mutatja, hogy az egyetemi padból kikerülve a diák nem igazán tudja, miként hasznosítsa a megszerzett lexikális tudást.

„A mi esetünkben épp az a hatalmas előny, hogy munkahelyi szituációban könnyebben tudunk majd alkalmazkodni a gyakorlati tapasztalatoknak köszönhetően. Nem beszélve arról, hogy az ilyen vetélkedőkön való részvétel jól mutat majd a CV-ben is”

– mutat rá Bokor-Tóth Krisztina, aki szintén harmadéves a menedzsment szakon.

Mint mondja, előnyük származik abból is, hogy az egyetem szoros viszonyban áll több céggel, így gyakran előfordul, hogy a diákok véleményét aktuális vállalati problémákról is kikérik. Nem beszélve arról, hogy a cégekkel kialakított együttműködés révén reális esély van arra, hogy a diákokat állásajánlatokkal is megkeresik.

A csapattagok szerint az is rendkívül hasznos, hogy az oktatók külön figyelnek arra, hogy a hallgatók román és angol nyelven is tisztában legyenek a gazdasági, pénzügyi szakkifejezésekkel – ez is szélesíti a lehetőségeik spektrumát. Beszédes egyébként, hogy a szakkollégium diákjainak több mint 90 százaléka az egyetemi évek után azonnal el tud helyezkedni a szakmában, teszi hozzá Nagy Miriám, de az egyetem szintjén is egész jók a mutatók.

…de menni, vagy maradni egyetem után?

Az Erasmus-programnak köszönhetően a hallgatóknak már az alapképzés közben lehetőségük nyílik arra, hogy külföldi tapasztalatot szerezzenek, ugyanez vonatkozik a magiszteri képzés időszakára is, de adott a kérdés: a tehetséges diákjaink idehaza tervezik a folytatást, vagy inkább dobbantanának egy külföldi állás reményében?

A csapattagok úgy látják, egyre inkább az a tendencia, hogy a végzős diákok itthon képzelik el a jövőjüket. Pásztor Kende Ferenc azt tervezi, hogy a mesterit is itthon végzi el, és hazai környezetben vág bele a karrierépítésbe is.

„Én azt tapasztalom, hogy többen mennek ki külföldre, mondjuk mesteri képzésre, és az ott szerzett tudást és tapasztalatot hazahozzák és itthon hasznosítják, akár induló vállalkozóként, akár a szakmában elhelyezkedve, egy már működő vállalkozásnál”, mondja a harmadéves diák.

Csapattársa, Krisztina sem akar térképpel a zsebében pakolászni a tanulmányai befejezése után.

„Meg lehet érteni azokat is, akik külföldön próbálnak érvényesülni, viszont ők az ismeretlenben tapogatóznak,

míg idehaza az egyetemnek köszönhetően már startból rendelkezünk egy sor kapcsolattal – a partnervállalatokra és egyéb hasznos ismerettségekre gondolok –, így sokkal könnyebben tudunk álláshoz jutni. A vállalat tisztában van azzal, hogy milyen minőségű képzésben részesülünk, hogy szert tettünk gyakorlati alapú tudásra, így megbízik bennünk. Ehhez képest külföldön a nulláról kell indulni, nehezebben lehet megtenni az első lépéseket. Fontos a külföldi tapasztalatszerzés, de a tudást haza kell hozni, itthon kell hasznosítani”, summázza.

A bank és pénzügy szakos Albert Zsófia is azt tapasztalja a környezetében, hogy a jelenleg külföldön tanuló ismerősei egyre inkább a hazatérés mellett döntenek, hosszú távon Erdélyben képzelik el a jövőt. „Egy kis erasmusos kitérővel én is itthon szeretnék elhelyezkedni a szakmában”, teszi hozzá.

Előnyt kovácsolni az itthoni hátrányokból

Az energiaválság a teljes vállalkozói szférát megrázta, Romániában is megrendültek a fiatal vállalkozások, de a több éves, évtizedes múltra visszatekintő cégek is. A diákcsapat tagjai viszont optimisták, szerintük a jelenlegi kiszámíthatatlan helyzet ellenére bőven van tennivaló a vállalkozói szférában, elférne ott egy kis bátorság még.

A diákok szerint állandóan azt lehet hallani mindenfelől, hogy Románia mekkora lemaradásban van európai viszonylatban, hogy alapjaiban visszamaradott ország, viszont ezzel együtt hajlamosak vagyunk elfelejteni azt a pozitív tényt, hogy épp ezért van lehetőség fejlődésre, rengeteg olyan terület van, melyet fel lehet, fel kell zárkóztatni.

„Épp ezért hasznos a külföldi tapasztalatszerzés, mert egy bizonyos ágazatban egy működőképes modellt itthon is lehet majd alkalmazni. Erről még mindig túl keveset beszélünk”,

mutat rá Krisztina.

Kende szerint a helyi turizmus az a szektor, amely sürgős fejlesztésre szorul, mivel ennek az idegenforgalom fellendítésén túl egyéb hozadéka is lenne, például elősegítheti a külföldi tőke beáramlását az országba, „amivel amúgy jól halad az ország, de a turizmus fejlesztésével ezt a folyamatot fel is lehetne gyorsítani”.

Rákapcsolódik a témára Krisztina is. „Az erdélyi régióban egy olyan közösség él, amely még mindig nagyon ragaszkodik a hagyományaihoz, sokkal inkább, mint például Magyarországon. De ezeket a hagyományokat még mindig alábecsüljük, érdemes lenne őket eltanulni, megmutatni, értékesíteni. Hogy csak néhány példát mondjak, a kalotaszegi szőttesek, a népviseletek, a kézzel festett ládák mind egyedülállóak Európában és a világon, érdemes lenne eltanulni az idősektől a készítésüket, mert bebizonyosodott, hogy van kereslet rá szerte a világban. Nem szabad hagynunk, hogy ez a tudás elvesszen.”

Válság diákszemmel: innen lesz szép nyerni!

Na de micsoda élmény lehet ezekben a fura időkben épp közgazdaságtant tanulni, amikor napról napra változik a helyzet az ökonómia világában, az évtizedek óta nem tapasztalt energiaválság kellős közepén!

„Mi eleve online-üzemmódban kezdtük az egyetemet 2020-ban, szóval mi ebbe nőttünk bele úgymond – veszi át a szót ismét Kende. – Leendő közgazdászként azt látom, hogy az energiaválság közepette

Európában mindenhol tűzoltás zajlik, gyakorlatilag egy kísérleti időszakban vagyunk, nincsenek nagyon jó vagy nagyon rossz döntések a válságenyhítés szempontjából.”

A diák szerint Románia a maga küzdelmeivel együtt még mindig kedvező pozícióban van az Európai Unióban a tagállamok helyzetét tekintve, ha a gáztartalékát és a termelési kapacitását nézzük. Elkerülhetetlen volt az infláció, a kosárérték növekedése, így a vásárlóerő csökkenése is, de a jó hír Kende szerint az, ha a becslések beigazolódnak, nem várható gazdasági visszaesés az előttünk álló évben, és idővel sikerül majd kievezni a zavaros vizekről.

„Sajnos a szomszédban zajló háború is minden egyes eltelt nappal fokozza a válság kiterjedését, és beláthatatlan, hogy ennek mikor lesz vége. Viszont az ilyen válsághelyzetek számos lehetőséget is hoznak magukkal a közeljövőben gazdasági szempontból, és minket már erre készítenek fel: innen lesz majd szép nyerni, előre lépni.”