Fónay Jenő 2006 szeptemberében (fotó: Fall Sándor)

Egy srác `56-ból

...ballagtunk egymás mellett, beszélgettünk, aztán hátulról megfogta a nyakamat, ahogy a vásott kölyköknek szokás, megszorította és a gondolatmenetének lezárásaképpen megjegyezte, hogy „de hát maga még annyira fiatal…”

Hirdetés

Fónay Jenővel, 2006 szeptemberében találkoztam Budapesten. Egy `56-os tanulmányi utat szervezett a magyar kormány újságírók számára, nagyon vegyes nemzetközi volt a részvétel, egész Európából, Amerikából is voltak kollégák.

Fónay `56-os szabadságharcos volt, a Széna téri ellenállók helyettes parancsnoka. A legsűrűbb sűrűjében volt, 30 évesen nem számított zöldfülűnek a suhancok között. A hajdani Széna téri helyszínen most egy emlékműn kívül semmi nem utal a lánctalpas szovjet tankokra, a törmelékdarabok közül Molotov-koktélokat dobáló hajdani srácokra.

Jenő bácsi egész napos programpont volt, hurcolásztuk magunkkal a kisbuszban a forradalmi helyszínek között, a Corvin-köztől a Széna térig, keresztbe kasul Budapesten. Bírta, pedig öreg volt már, 80 éves.

Sírt, amikor a börtönben meglátogattuk a múzeummá alakított `56-os épületrészt. 1958-ban négy hónapig élt a feje fölött a halálos ítélettel, minden reggel úgy kelt fel, hogy talán az az utolsó napja, végül kegyelmet kapott és 1963-ban szabadult a börtönből.

Hirdetés

Reggeltől estig mesélt, én az újságírócsoport egyetlen magyarjaként nyilván többet tudtam mindenről, mint a spanyol vagy a luxemburgi kolléga, így többet is beszélgettem Jenő bácsival, ráadásul közvetlenül, magyarul, nem a tolmácson keresztül. Tizennégy év távlatából is jól emlékszem, ballagtunk egymás mellett, beszélgettünk, aztán hátulról megfogta a nyakamat, ahogy a vásott kölyköknek szokás, megszorította és a gondolatmenetének lezárásaképpen megjegyezte, hogy „de hát maga még annyira fiatal…” Annyi idős voltam, mint Jenő bácsi `56-ban, a Széna téren. Csak én nem a börtön felé tartottam, mint ő, hanem a válogatott Tokaji boros vacsora várt a luxusszállodában, ahol a nemzetközi újságírócsoport lakott három napig. Néztem a lazán cseverészve borozgató, csipegető nyugati kollégákat, de az járt a fejemben, hogy bezzeg `56 őszén is hívtunk, de nem jöttetek segíteni. Jenő bácsi biztosan megszorította volna a nyakszirtemet: ne hibáztassa őket, még annyira fiatalok…

90 évesen ment el, 2017 júniusában. Fiatal volt, amíg élt, `56-os srác.

Hirdetés