Így a járvány közepette igencsak háttérbe szorult annak az autonómiastatútumnak az ügye, amelyet a Magyar Polgári Párt (MPP) két, RMDSZ-es színekben parlamentbe jutott képviselője, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt még tavaly decemberben immár sokadszor nyújtott be a parlamentben.

Az eddigi próbálkozások sorsa a beható, érdemi vita nélküli elutasítás volt, most viszont a koronavírus miatt némi homokszem került a gépezetbe, a képviselőház ugyanis hallgatólagosan elfogadta.

Erről még hétfőn este Benkő Erika háromszéki RMDSZ-es képviselő tudósította a nagyérdeműt.

„Engem kimondottan bánt, hogy plenáris ülésen nem tudtunk érvelni Székelyföld autonómiája mellett, hiszen ez lett volna a tervezet benyújtásának a lényege, nevezetesen, hogy bontsuk az előítéleteket, tévhiteket és félelmeket ezzel kapcsolatosan!” – jegyezte meg a képviselő.

Kulcsár-Terza József a Székely Hírmondónak úgy kommentálta az ügyet: ez jó hír, arra figyelmeztet, hogy járványidőben sem feledkezhetünk meg a nemzeti ügyeinkről, a szenátusban pedig, ahol már nem lehet hallgatólagos elfogadás, ki kell állni, és meg kell védeni.

Ezzel rá is világított, miért nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a hallgatólagos elfogadásból.

Az ugyanis csupán annyit jelent, hogy ha az első megkeresett kamarában nem tudják 45 napon belül napirendre tűzni egy törvényjavaslatot, akkor az hallgatólagosan elfogadottnak minősül, és tovább kerül a másik kamara – ez esetben a szenátus – elé.

Ott pedig már kötelező napirendre tűzni és szavazni róla.

Márpedig az eddigi példák, illetve a most egyes bukaresti erők által egyre jobban gerjesztett magyarellenes hangulat mellett – amelynek többek között a kormány koronavírus miatti népszerűtlen intézkedéseiről való figyelemelterelés is lehet – nem sok reményünk lehet arra, hogy a Székelyföld önrendelkezését rendezni hivatott tervezetet támogatni fogják.

De persze bármi megtörténhet.