Amíg ön aludt, az oroszok megtámadták Ukrajnát
Putyin kiadta a parancsot az invázióra.
FRISSÍTVE - Klaus Iohannis államfő az Ukrajna elleni orosz támadás miatt összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), Nicolae Ciucă miniszterelnök pedig a kormány válságstábjával egyeztet.
Románia kérte a NATO-alapszerződés 4. cikkelyének aktiválását - jelentette be Bogdan Aurescu külügyminiszter. Ez azt rögzíti, hogy a szövetségeseknek tanácskozniuk kell, ha egyikük úgy értékeli, hogy területi épségét, politikai függetlenségét vagy a biztonságát veszély fenyegeti.
Ugyanezt kérte Lengyelország is.
Bekövetkezett, amire a hét eleji történések után számítani lehetett: Vlagyimir Putyin orosz elnök kiadta a parancsot, hogy az orosz hadsereg vonuljon be Ukrajnába, így csütörtök hajnalban Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Putyin hivatalosan azt mondta, a Donyec-medencében rendelt el „különleges műveletet”, vagyis Donyeck és Luhanszk régióban, miután már hétfőn elismerte a két, zömmel orosz ajkúak lakta, szakadár „népköztársaság” függetlenségét.
Az orosz elnök azt mondta, tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, de az ország demilitarizálása és „nácítlanítása” igen. Na és persze az önrendelkezés biztosítása az országban élő népek számára.
Putyin szerint az akció célja a donyecki és luhanszki lakosság „megvédése”, mivel az az elmúlt nyolc évben „népirtást” szenvedett el.
Ezért büntetést, bíróság elé állítást is kilátásba helyezett a felelősök ellen.
A döntés előzménye, hogy a két szakadár „ország” vezetői éjjel – minden bizonnyal teljesen „spontánul”, Moszkvától teljesen „függetlenül” – segítségért folyamodott Moszkvához.
Bár Putyin a Donyec-medencéről beszélt, a beszámolók szerint nem csupán ott, hanem szerte az országban támadják a nagyobb városok közelében levő stratégiai célpontokat, vagyis teljes körű támadást indítottak Ukrajna ellen.
Így robbanások hallatszottak a főváros, Kijev repülőterének környékéről – vélhetően rakéták csapódtak be -, de Harkovból és Odesszából is robbanásokról érkeztek jelentések.
Live on @CNN air- Matthew Chance hears loud explosions in the Capital City of Kyiv. Unclear where they came from- but they happened just minutes after Putin effectively declared war on Ukraine. Moments later Chance put a flack jacket on live on the air. pic.twitter.com/EQgsKPzlJQ
— Ryan Nobles (@ryanobles) February 24, 2022
Az ukrán hatóságok szerint Kijevben lakóépületekben is kár keletkezett.
Az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárost, Mariupolt is megtámadták, de ez már az oroszok által elszakítani kívánt Donyeckben van, korábban egy ideig a szakadárok meg is szállták.
Az ukrán határőrség szerint a támadás Oroszország, a Krím és Fehéroroszország irányából indult.
Az orosz hadsereg szerint célzott akciókkal semmisítették meg az ukrán légi támaszpontokat és egyéb katonai infrastruktúrát, nem civil célpontokat támadtak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az országban hadiállapotot vezettek be.
Előzőleg az orosz néphez fordult egy videóüzenetben, amelyben feltette a kérdést: ők háborút akarnak-e, az ukránok ugyanis nem, ők békét szeretnének.
Azt is elmondta, hogy telefonbeszélgetést szeretett volna Putyinnal, de Moszkva nem reagált.
Joe Biden amerikai elnök első reakciójában figyelmeztette Moszkvát: Oroszország viseli a felelősséget a várható halálesetekért és rombolásért, az Egyesült Államok és szövetségesei pedig egységesen és határozottan válaszolnak majd.
Russia alone is responsible for the death and destruction this attack will bring, and the United States and its Allies and partners will respond in a united and decisive way.
The world will hold Russia accountable.
— President Biden (@POTUS) February 24, 2022
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is jelezte: az Európai Unió elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított "igazságtalan" támadását, a Kremlnek ezért felelnie kell.
Klaus Iohannis román elnök is határozottan elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót, ami a nemzetközi jog újabb súlyos megsértése.
Románia ezért határozottan elutasítja ezt a lépést, ami aláássa a nemzetközi kapcsolatok alapjait, valamint a nemzetközi jog érvényes rendjét. Egyúttal figyelmeztette Moszkvát: viselnie kell mélységesen törvénytelen lépésének következményeit.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint aháború a legrosszabb forgatókönyv, a feladat most, mint mindig a magyar emberek biztonságának garantálása.
A támadás régóta érik, Moszkva hónapok óta több mint 150 000 katonát vezényelt az ukrán határ közelébe. Nem csak Oroszországban, hanem északon, a Moszkva vazallusaként működő Fehéroroszországba is, ahova „hadgyakorlat” címén érkezett több tízezer orosz katona.
Putyin mindezt a Nyugat megzsarolására próbálta felhasználni, első körben azt követelte, hogy Ukrajnát ne vegyék fel a NATO-ba – ami amúgy a kaotikus ukrajnai viszonyok miatt egyelőre amúgy sincs napirenden –, második körben viszont olyan, a térség országainak szuverenitását érintő, teljesíthetetlen követeléseket fogalmazott meg, hogy vonják ki a közép- és délkelet-európai tagállamokból a NATO-egységeket, és álljon vissza az 1997 előtti állapot.
Az ügyben Románia kiemelten érintett, Moszkva szemét ugyanis már évek óta csípi az amerikaiak által telepített európai NATO-rakétavédelmi rendszer, amelynek egyik eleme, egy rakétatámaszpont a dél-romániai Deveselun kapott helyet. A NATO és Bukarest állandóan mantrázza, hogy ez csupán védelmi célokat szolgál egy Európán kívüli rakétatámadás ellen, Moszkva szerint azonban bármikor fel lehet használni támadó rakéták kilövésére is.
Moszkva a NATO-erők leépítésével persze azt szerette volna elérni, hogy a térség országai a NATO védernyője nélkül Moszkva kényének-kedvének legyenek kiszolgáltatva.
Moszkva azt mondja, hogy Washington még a 90-es éveiben ígéretet tett arra, hogy a NATO nem fog terjeszkedni, ez azonban mégis megtörtént.
A nyugati ellenérv azonban az, hogy a csatlakozás a térség országainak szuverén döntése volt, amibe harmadik félnek nincs beleszólása – ami a legnagyobb mértékig igaz.
A NATO összezárt, és folyamatosan újabb csapatok érkeznek a keleti szárny megerősítésére.
A donyecki és a luhanszki régió mintegy harmada már 2014 óta nincs Kijev fennhatósága alatt, a Moszkva által támogatott szakadárok által kikiáltott „népköztársaságok” működnek ott. Putyin most az itt élő oroszokat használja fel ürügyként ahhoz, hogy erőszakosan tolja ki nyugati irányban az általa uralt területeket.
Mindez ráadásul gyakorlatilag a tőszomszédságunkban történik, Erdélytől mintegy ezer kilométernyire. De a szintén megtámadott Odessza már csak nagyjából 500 kilométernyire van.
