// 2026. szeptember 18., péntek // Diána

A románoknak most az a bajuk, hogy Londonban román és roma nyelvű plakáttal szólítják meg a román állampolgárokat

// HIRDETÉS

Semmi sem jó. Pedig a szöveg a legkevésbé sem sértő.

Az egyik nagy-britanniai Tesco áruházban a tolvajokat csak román nyelven figyelmeztető plakát okozta botrány után most itt egy újabb hasonló eset, amely a román kedélyeket borzolja.

Az egyik londoni repülőtér, a lutoni légikikötő illetékesei ugyanis kétnyelvű plakátot helyeztek ki, amelyen arra figyelmeztetik a Romániába igyekvő utasokat, hogy az Egyesült Királyságból érkezők csak 48 óránál nem régebbi negatív koronavírus-teszttel léphetnek be Románia területére.

A plakát viszonyt nem úgy kétnyelvű, hogy angol és román.

Hanem román és roma.

Sok románnál ez verte ki a biztosítékot, mert botrányosnak tartják, hogy a román és a cigány nyelvet – ezzel pedig közvetve a két népet – így egymás mellé helyezik.

Román barátaink az esetet annyira komolyan vették, hogy az ügyben a román külügyminisztérium is lépett, és a londoni román nagykövetségen keresztül megérdeklődte a repülőtér vezetésétől, miért is került ki a román mellett roma nyelven is a plakát.

A magyarázat pofonegyszerű és logikus: a plakátokat azért helyezték ki, hogy időben tájékoztassák a Romániába igyekvő utasokat arról, milyen szabályoknak kell megfelelniük.

A roma nyelv megjelenítése mellett azért döntöttek, mert a román rendelkezés január 4-ei hatályba lépése után azzal szembesültek, hogy számos, roma nemzetiségű utast nem engedtek fel a gépekre, mivel nem rendelkeztek negatív PCR- vagy antigénteszttel.

A tesztek hiányát azzal magyarázták, hogy nem értették a repülőtéren elhelyezett tájékoztató feliratokat.

Ezért a reptér vezetői kapcsolatba léptek az Egyesült Királyságban élő roma közösség képviselőivel, ennek nyomán a roma közösség gondoskodott a felirat roma nyelvre fordításáról.

A reptér illetékesei mindazonáltal közölték: a plakátot hamarosan eltávolítják, mivel úgy értékelik, hogy elérte a célját, vagyis az utasok tájékoztatását.

Az ügy ismét csak megmutatja, hogyan viszonyulnak Romániában egyesek az országban élő nem román közösségekhez: a legfelsőbb szinten lépnek, ha a kisebbségi nyelvek használata kerül szóba.

Pedig a plakát a lehető legkorrektebb, csupán egy probléma van vele.

Hogy a Romániában élő 1,2 millió magyar kedvéért a román és a roma mellett magyarul is feltüntethették volna rajta az információkat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS