// 2026. október 14., szerda // Helén

A románoknak most az a bajuk, hogy Londonban román és roma nyelvű plakáttal szólítják meg a román állampolgárokat

// HIRDETÉS

Semmi sem jó. Pedig a szöveg a legkevésbé sem sértő.

Az egyik nagy-britanniai Tesco áruházban a tolvajokat csak román nyelven figyelmeztető plakát okozta botrány után most itt egy újabb hasonló eset, amely a román kedélyeket borzolja.

Az egyik londoni repülőtér, a lutoni légikikötő illetékesei ugyanis kétnyelvű plakátot helyeztek ki, amelyen arra figyelmeztetik a Romániába igyekvő utasokat, hogy az Egyesült Királyságból érkezők csak 48 óránál nem régebbi negatív koronavírus-teszttel léphetnek be Románia területére.

A plakát viszonyt nem úgy kétnyelvű, hogy angol és román.

Hanem román és roma.

Sok románnál ez verte ki a biztosítékot, mert botrányosnak tartják, hogy a román és a cigány nyelvet – ezzel pedig közvetve a két népet – így egymás mellé helyezik.

Román barátaink az esetet annyira komolyan vették, hogy az ügyben a román külügyminisztérium is lépett, és a londoni román nagykövetségen keresztül megérdeklődte a repülőtér vezetésétől, miért is került ki a román mellett roma nyelven is a plakát.

A magyarázat pofonegyszerű és logikus: a plakátokat azért helyezték ki, hogy időben tájékoztassák a Romániába igyekvő utasokat arról, milyen szabályoknak kell megfelelniük.

A roma nyelv megjelenítése mellett azért döntöttek, mert a román rendelkezés január 4-ei hatályba lépése után azzal szembesültek, hogy számos, roma nemzetiségű utast nem engedtek fel a gépekre, mivel nem rendelkeztek negatív PCR- vagy antigénteszttel.

A tesztek hiányát azzal magyarázták, hogy nem értették a repülőtéren elhelyezett tájékoztató feliratokat.

Ezért a reptér vezetői kapcsolatba léptek az Egyesült Királyságban élő roma közösség képviselőivel, ennek nyomán a roma közösség gondoskodott a felirat roma nyelvre fordításáról.

A reptér illetékesei mindazonáltal közölték: a plakátot hamarosan eltávolítják, mivel úgy értékelik, hogy elérte a célját, vagyis az utasok tájékoztatását.

Az ügy ismét csak megmutatja, hogyan viszonyulnak Romániában egyesek az országban élő nem román közösségekhez: a legfelsőbb szinten lépnek, ha a kisebbségi nyelvek használata kerül szóba.

Pedig a plakát a lehető legkorrektebb, csupán egy probléma van vele.

Hogy a Romániában élő 1,2 millió magyar kedvéért a román és a roma mellett magyarul is feltüntethették volna rajta az információkat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában
Székelyhon

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia
Székelyhon

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia

Az új Dacia-modellt, a Strikert Törökországban gyártják, és háromféle hibrid hajtáslánccal, valamint négy felszereltségi szinttel lesz elérhető Romániában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS