// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

A románoknak most az a bajuk, hogy Londonban román és roma nyelvű plakáttal szólítják meg a román állampolgárokat

// HIRDETÉS

Semmi sem jó. Pedig a szöveg a legkevésbé sem sértő.

Az egyik nagy-britanniai Tesco áruházban a tolvajokat csak román nyelven figyelmeztető plakát okozta botrány után most itt egy újabb hasonló eset, amely a román kedélyeket borzolja.

Az egyik londoni repülőtér, a lutoni légikikötő illetékesei ugyanis kétnyelvű plakátot helyeztek ki, amelyen arra figyelmeztetik a Romániába igyekvő utasokat, hogy az Egyesült Királyságból érkezők csak 48 óránál nem régebbi negatív koronavírus-teszttel léphetnek be Románia területére.

A plakát viszonyt nem úgy kétnyelvű, hogy angol és román.

Hanem román és roma.

Sok románnál ez verte ki a biztosítékot, mert botrányosnak tartják, hogy a román és a cigány nyelvet – ezzel pedig közvetve a két népet – így egymás mellé helyezik.

Román barátaink az esetet annyira komolyan vették, hogy az ügyben a román külügyminisztérium is lépett, és a londoni román nagykövetségen keresztül megérdeklődte a repülőtér vezetésétől, miért is került ki a román mellett roma nyelven is a plakát.

A magyarázat pofonegyszerű és logikus: a plakátokat azért helyezték ki, hogy időben tájékoztassák a Romániába igyekvő utasokat arról, milyen szabályoknak kell megfelelniük.

A roma nyelv megjelenítése mellett azért döntöttek, mert a román rendelkezés január 4-ei hatályba lépése után azzal szembesültek, hogy számos, roma nemzetiségű utast nem engedtek fel a gépekre, mivel nem rendelkeztek negatív PCR- vagy antigénteszttel.

A tesztek hiányát azzal magyarázták, hogy nem értették a repülőtéren elhelyezett tájékoztató feliratokat.

Ezért a reptér vezetői kapcsolatba léptek az Egyesült Királyságban élő roma közösség képviselőivel, ennek nyomán a roma közösség gondoskodott a felirat roma nyelvre fordításáról.

A reptér illetékesei mindazonáltal közölték: a plakátot hamarosan eltávolítják, mivel úgy értékelik, hogy elérte a célját, vagyis az utasok tájékoztatását.

Az ügy ismét csak megmutatja, hogyan viszonyulnak Romániában egyesek az országban élő nem román közösségekhez: a legfelsőbb szinten lépnek, ha a kisebbségi nyelvek használata kerül szóba.

Pedig a plakát a lehető legkorrektebb, csupán egy probléma van vele.

Hogy a Romániában élő 1,2 millió magyar kedvéért a román és a roma mellett magyarul is feltüntethették volna rajta az információkat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS