// 2026. október 9., péntek // Dénes

Ismét civil jogvédők értek el sikert egy fontos magyar közösségi ügyben Kolozsváron

// HIRDETÉS

A nyelvi diszkrimináció ára: fejenként hatezer lejes kártérítést kap tíz apáczais diák. Korábban megfosztották őket a magyar nyelvű művészeti oktatás lehetőségétől.

Az erdélyi magyar közösség számára fontos tanulságokkal zárult a kolozsvári AGFI csoport (Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért/Advocacy Group for Freedom of Identity) küzdelme a romániai bíróságokon az Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti osztályáért, ugyanakkor az ügy nyomán egy fontos kérdés is megválaszolásra vár. De még a szövevényes ügy méltányosnak tűnő végkifejlete előtt, érdemes feleleveníteni:

mi is történt 2016 óta az iskola művészeti osztályával, és miért volt szükség a civilek beavatkozására?

Mint ahogy Bethlendi András és Ilyés Zsolt jogászok egy szerdai sajtóbeszélgetés alkalmával felelevenítették, az immáron jogerős bírósági ítélet előzménye 2016. februárjáig nyúlik vissza, amikor tizenhárom év után először, a beiskolázási számokra hivatkozva nem hagyták jóvá az ötödikes magyar nyelvű képzőművészeti osztály elindítását az Apáczaiban.

Ez az a pont, amikor diszkriminált helyzetbe kerültek azok a diákok, akik 2016. szeptemberétől ebben az osztályban szerették volna kezdeni tanulmányaikat (hasonló létszámú és profilú osztályok gond nélkül indulhattak román iskolákban, ahogy más városokban még magyar nyelven is).

Az azóta nyugdíjba vonult Székely Géza képzőművész-tanár sokáig egyedül tiltakozott a diszkriminináció ellen. 2016-ban készítetteünk vele videós interjút. 

Politikai úton, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság felől azzal az ígérettel áltatták a szülőket és az iskolát, hogy megoldódik a helyzet, elindulhat az oktatás, a Kolozs megyei tanfelügyelőség azonban következetesen visszautasította az osztályindítási kérelmet. Ettől függetlenül az osztály elindult, az oktatás viszont csak két hétig tarthatott, míg Valentin Claudiu Cuibuș akkori főtanfelügyelő közbe nem lépett.

2017. januárjában a 16 diákból 15 tett feljelentést az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), mely áprilisra megállapította, hogy

a Kolozs megyei tanfelügyelőség diszkriminált, és a probléma sürgős rendezésére szólította fel az oktatási hatóságokat.

2017. szeptemberéig tovább morzsolódott az osztály: a CNCD döntése nyomán már csak 12 diák igényelte a tanfelügyelőségtől, hogy induljon el hatodiktól a képzőművészeti tagozat, amely – ne felejtsük el – a megye egyedüli ilyen profilú osztályú lett volna magyar nyelven. A tanfelügyelőség a szülők és a jogvédők jelenlétében, határozottan cinikus hangnemben elutasította ezt a kérést, azzal érvelve, hogy a CNCD döntése csak egy vélemény – emlékezett vissza Bethlendi András.

A találkozó után még több szülő bátortalanodott el. Már csak tíz diák szeretett volna ebben az osztályban tanulni, így az akkor hatályos 12 fős létszámküszöb alá kerültek, és az oktatási minisztérium kompetenciája lett az engedélyezés. A tárca irreleváns válaszokat adott a szülők megkeresésére, esze ágában sem volt proaktív módon viszonyulni a problémához, aminek következtében nem indulhatott el a hatodik osztály.

Még Király András akkori oktatásügyi államtitkár sem karolta fel az apáczaisok ügyét,

semmitmondó válaszokkal traktálva a szülőket.

A civil jogvédők tudomása szerint nem volt még példa arra, hogy szülők nyelvi diszkrimináció miatt kártérítési keresetet indítsanak az oktatási hatóságokkal szemben: a Kolozs megyei tanfelügyelőséget diszkriminációért, a tanügyminisztériumot a tízfős osztály indulásáról szóló érdemi döntés elmulasztásáért perelték. 2018. novemberében született első fokú ítélet, mely fejenként ötezer lejes kártérítést ítélt meg a diákoknak. Az alperesek és a felperesek is fellebbeztek. A másodfokú ítélet 2019. decemberében született,

ötezer lejről hatezerre emelve a kártérítés összegét.

A Legfelsőbb Semmítőszék elé eljárásbeli problémákra hivatkozva vitte az ügyet az oktatási tárca, mindhiába: a korábbi ítélet idén szeptemberben jogerőre emelkedett, bár egyelőre az indoklás nem jelent meg.

És akkor lássuk, hogy milyen releváns következtetésekre jutottak a fiatal jogászok, akik végigverekedték az ügyet a bíróságokon. Egyrészt nem volt még példa arra, hogy nyelvi diszkrimináció miatt – tehát egy nem anyagi kár okán – kártérítést ítéljenek meg. Az elszenvedett kár maga a diszkrimináció, nevezetesen az, hogy a diákok számára nem biztosították a lehetőséget, hogy anyanyelven tanulhassanak egy képzőművészeti osztályban. Volt olyan diák, mely családjával együtt Budapestre költözött, hogy magyar nyelvű képzőművészeti oktatásban részesülhessen.

Másrészt, ahogy a kolozsvári három nyelvű helységnévtábla esete is megmutatta,

érdemes nyelvi jogi kérdésekben bírósági eljárást kezdeményezni, és nem csak politikai eszközökkel küzdeni ezek érvényesítéséért.

Olykor eredményesebb a civil küzdelem, mint a politikai – jegyezte meg Bethlendi András, aki szerint az erdélyi magyarság nincs ahhoz az attitűdhöz hozzászokva, hogy jogi úton kártérítést követeljen az őt ért, akár nyelvi diszkriminációért.

A fiatal jogászokat felháborította az a hangnem, amit a tanügyminisztérium és tanfelügyelőség illetékesei megengedtek maguknak a szülőkkel szemben. Joggal várható el, hogy nyilvánosan bocsánatot kérjenek a sértett gyerekektől, ezt elsősorban az ügy kirobbanásáért felelős akkori főtanfelügyelőtől, Valentin Claudiu Cuibuștól várják el a szülők és az AGFI képviselői.

A pereskedés lezárultával a legfontosabb kérdés a Kolozs megyei magyar politikusok és a pedagógusi közösség számára:

van-e szándék arra, hogy legyen magyar nyelvű képzőművészeti osztály Kolozsváron?

Ugyanis az ügy kirobbanása óta csak kiegészítő képzőművészeti oktatás létezik az Apáczaiban, teljes értékű művészeti osztály nem.

Bethlendi András szerint legitimitást ad a képzőművészeti osztálynak, hogy a kisebb magyar közösségeket számláló városokban gond nélkül működnek ilyen osztályok. Kolozsváron miért ne működhetnének?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS