// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő
Szellem a palackból

A feszítő erő és a dugó a palackban – így néz ki a Kriterion Könyvkiadó első fél évszázada

// HIRDETÉS

Eredetileg dokumentumfilmet akartak készíteni, de végül kötetben jelent meg hamarabb a nagy múltú romániai nemzetiségi kiadó első öt évtizedének összefoglalója.

A Kriterion könyvein nőttem fel – sokszor, sok romániai magyartól hallhattuk, hallhatjuk ezt a mondatot, és tény, hogy az immár több mint fél évszázados múltra visszatekintő kiadó nélkül jóval sivárabb lett volna a kommunizmus utolsó évtizedeinek erdmagyar kultúrája. Sok régi családi könyvtár gerincét még mindig a Kriterion sorozataiban megjelent könyvek teszik ki errefelé, a kötetek jellegzetes, és akkoriban igen igényes megjelenése, grafikai sajátossága pedig összetéveszthetetlenné teszi őket, az ember messziről kiszúrja a régi Kriterion-könyveket akármelyik antikváriumban.

Az 50 éves évforduló 2020-ban volt, és a kiadó jelenlegi munkatársai készültek is rá, hogy ezt méltóképpen megünnepeljék – ám közbejött a világjárvány. A jubileumra egy dokumentumfilm is elkészült volna – erre a Magyar Művészeti Akadémiától nyertek támogatást még 2018-ban – rögzítettek is 14 interjút a kiadó történetének fontosabb szerkesztőivel, illetve a holdudvarba tartozó alkotókkal, de a vírus itt is közbeszólt, így egyelőre nem fejezték be a filmet.

Az interjúkból azonban írott formában 13 megjelent a friss könyvben, amely a Kriterion 50+ címet viseli,

de egykori kiadói levelezésekből is közöltek benne a háttérmunkát, és a korabeli hangulatot megfoghatóbbá tévő részleteket, illetve megtalálható benne többek között az összes munkatárs névsora és beosztása a kezdetektől egészen mostanig.

H. Szabó Gyula kiadóigazgató

Ezt már H. Szabó Gyula, a kiadó jelenlegi igazgatója meséli a Kolozsvári Magyar Napok keretében megszervezett kötetbemutatón, ahol a feleségével, Simonffy Katalin televíziós újságíróval – neki is nagy szerepe volt az interjúk elkészítésében – Dávid Gyula irodalomtörténésszel, a Kriterion kolozsvári szerkesztőségének volt vezetőjével, illetve Tekei Erika kutatóval, a kötet szerkesztőjével beszélgettek a könyvről és a kiadó történetéről.

De mik is a Kriterion megalakulásának előzményei?

Röppenjünk vissza az időben 1968-ig. Európa szeme Csehszlovákián van, ahova Brezsnyev parancsára épp bevonulnak a Varsói Szerződés csapatai, hogy vérbe fojtsák a prágai tavaszt. Az előző évben az államtanács elnökévé, azaz államfővé kinevezett Nicolae Ceaușescu a keleti tömbben egyedülálló módon elítéli a megszállást. De már azelőtt is elég feszült a viszony közte és Moszkva között, és az egykori cipészinas tudja, ha nem akarja egy félhomályos, hűvös vallatószobában végezni ígéretes karrierjét, a teljes lakosság támogatására szüksége van.

Így aztán nemcsak a román értelmiség felé nyit, de a nemzetiségek képviselőivel is találkozót kezdeményez abban a nevezetes évben,

és bár a meghívottak csak napokkal korábban kapnak erről értesítést, így egyeztetni sem igen van idejük, mégis tisztában vannak vele, hogy mik a kisebbségek fontosabb problémái és igényei.

A nemzetiségi könyvkiadóként elképzelt – nem csak magyar! – Kriterion Könyvkiadó megalapítására is ekkor kapnak zöld utat,

és 1970. január 1-jétől kezdve beindul a munka.

Azt már Dávid Gyula – aki az alapítástól egészen a nyugdíjazásáig volt a kiadó munkatársa – meséli, hogy azért már az ’50-es évektől „gyűlt a palackban a feszítő erő”, hogy a magyar értelmiség értékei méltó formában megmutatkozhassanak, elég, ha csak azt említjük, hogy a Bolyai Tudományegyetem köré igen jelentős koponyák csoportosultak, így amikor a kiadó tényleges tevékenysége végre elkezdődik, addigra már van nyersanyag és potenciális szerzőgárda is bőven.

Simonffy Katalin, H. Szabó Gyula, Dávid Gyula és Tekei Erika a bemutatón

Dávid Gyula elég plasztikusan fogalmazta meg a kiadó kommunizmusbéli első két évtizedét: a hatalom a látszólagos és kényszerű nyitás pillanatában kiveszi a dugót ebből a pattanásig feszült palackból,

majd már az évtized végétől kezdve azon iparkodik, hogy valahogy visszagyömöszölje azt a fránya dugót, hogy legalább a szellem egy része a palackban rekedjen.

A magyar könyvek mellett a német, a szász volt a legjelentősebb helyi kultúra, amit a nemzetiségi kiadó eredeti nyelven (és részben fordításban is) megjelentetett (ezt a kultúrát aztán Ceaușescu gyakorlatilag kiárusította), de a 20 ezres bánsági szerb közösség is szóhoz jutott, csakúgy, mint a török, tatár, lipován nemzetiségek. Sőt, a Kriterionnak egyedülálló módon még jiddis irodalmi sorozata is volt, pedig ezt a nyelvet Izrael állam sem támogatta akkoriban sem.

A kiadó gyarapodó portfólióját természetesen a szervek nem nézték jó szemmel: a megfigyelési dossziéja szerint például a „kék szemű fiúk” az alapító igazgató, Domokos Géza „nacionalizmusának és államellenességének” bizonyítékát látták abban, hogy

egyre-másra „fedezi fel” a nemzetiségeket Romániában.

Törökök, tatárok, lipovánok – mi jöhet még…

A könyv egyébként a szerkesztő, Tekei Erika jóvoltából néhol magyarázó jegyzeteket is tartalmaz, hogy a fiatalabb olvasók is el tudjanak igazodni a történelmi kulisszák között, a kötet pedig a korántsem csak szigorúan a könyvkiadás iránt érdeklődők számára lehet érdekes, hanem mindenkinek, akit érdekel egy zaklatott korszak, és a nemzetiségek harca a megmutatkozás lehetőségéért.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS