// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő
Botházi Mária Botházi Mária

A zakuszka, mely összetart

// HIRDETÉS

Azt mondja az erdélyi ember, hogy a héten meg kell főzzék a zakuszkát. Ennél többet nem is szükséges mondani ahhoz, hogy a másik erdélyi ember tudja: nagy dolgok következnek.

(Külön)Vélemény

Szerző: Botházi Mária
2019. október 23., 12:45

Különös, szívet melengető közös tudást takar Erdélyben az a névelő olykor. Ezekben az esetekben – látni fogjuk rögvest – az a nem csak határozott, hanem nagyon határozott névelő, és általában erőteljes, tágabb kulturális (esetenként szűkebb, közösségi) hangsúlya van.

Azt mondja az erdélyi ember, hogy a héten meg kell főzzék a zakuszkát. Ennél többet nem is szükséges mondani ahhoz, hogy a másik erdélyi ember, akivel éppen beszélget, tudja: nagy dolgok következnek. Ebben a terhes időszakban senki sem fogja egyéb teendőkkel, személyes kérdésekkel, látogatással, telefonnal, elvárással zaklatni az erdélyi embert, mert ugye, az erdélyi emberék teszik el a zakuszkát.

Ez fontos családi esemény, már-már rituális ünnep, amelyen például időszakosan remekül megvalósulhat a nemi egyenlőség kérdése is, hiszen általában mindenkinek ott kell lenni és tüsténkedni a befőttesüvegek (értsd: borkányok) kimosásától, a hozzávalók beszerzéséig, előkészítéséig, ledarálásáig – legalább a massza kavargatásáig. Mert rettentő sok munkával fog létrejönni, a, pontosabban A zakuszka, amelyről aztán hosszasan lehet értekezni, a szomszédokkal zakuszka-kóstolót tartani, és átbeszélni a gombás, paszulyos, vinettás változat előnyeit és hátrányait az elmúlt egy-két évtizedre visszamenően.

A zakuszkának így társadalomépítő ereje is lesz, és például bármilyen politikai alakulatnál jobban sarkall az összetartásra. Ismerősök hadai tesznek sokat azért Erdélyben, hogy a családok közt kellőképpen cirkulálni tudjon a zakuszka, megérkezzen egyetemista albérletekbe, más településekre szakadt családtagokhoz és így tovább.

A szomszédaink például épp akkor érkeztek anyósomék falujába, amikor az otthoni zakuszka kikerült a dunsztból. Nem volt kérdés, hogy hozni fogják, ezúton is nagyon köszöni nekik kis családunk (egyébként – azért milyen lélekemelő példája ez is az összetartásnak és a jóságnak – az erdélyi ember rendszerint megkérdezi közeli ismerőseit, ha arra utazik, ahol azok a családja él, hogy hozzon-e el valamit, és akkor is beszuszakolja a zsák krumplit a kocsiba, ha valakinek a zsák tetején kell üldögélnie aztán). Szóval ott zörögtek az üvegek a neccben végig a Mezőségen, s amikor megérkeztek, a szomszédok rögtön szóltak, hogy, figyelem: e perctől kezdve bármikor, akár késő estig is át lehet menni, elhozni a küldeményt. Mert köztudott, hogy frissen feltétlenül meg kell kóstolni a zakuszkát, és hogy mindenki várja ezt a pillanatot.

Vannak még hasonló, nagy léptékű események, amikor rendkívüli határozottságot és kulturális meghatározottságot kap az a névelő, gyakran valamilyen gasztronómiai apropó nyomán. Például ha valaki azt mondja a munkahelyén Erdélyben, hogy szabadnapot szeretne kivenni, mert sütik le a vinettát vagy vágják le a disznót, annak a főnöke bizonyára mindent meg fog tenni, hogy ez összejöhessen. A disznóvágásra sajnos egyre kevesebb az idő és az energia, szomorkodik is sok erdélyi ember, hogy évek óta nem evett egy darab igazi jó füstölt kolbászt, házi hurkát.

A ritkán ismétlődő, az év meghatározott időszakaihoz köthető egyedi gasztronómiai események rendszerint roppant határozott névelősek: süti a hájas tésztát, süti a pánkót – de pizzát süt (csak úgy, névelő nélkül) például. Teszi el a málnalekvárt, az uborkát, a káposztát. A sorból legkiemelkedőbb természetesen – mindenki tudja – a káposztaeltevés. Az ember szinte érzi a pince- vagy garázsszagot, lelki szemeivel látja a jól kiválasztott káposztafejekből a torzsát rituálisan kivágó családfőt és körülötte tüsténkedő asszonyát, miközben odakünn rőt leveleket szór a szeles őszi alkony.

Aztán vannak persze kisebb, szűk közösségi tudást feltételező események, amelyek szintén az átlagosnál határozottabb névelővel tudnak megnevezni dolgokat. Nézzünk néhány példát. Arra a kérdésre, hogy: Feri bácsi itthon van-e?, a hétköznapi életben sok ilyen válasz születik:
    • Nincs, átment a szomszédba, mert meghozták a deckát/a kavicsot. (Ilyenkor mindenki tudja, hogy a szomszédban építkezés van, és természetesen ilyenkor át kell menni segíteni.)
    • Nincs, mert elment, hogy hozza el a káposztát. (Ilyenkor eleve tudott, hogy honnan hozza és mihez.)
    • Nincs, mert Ferikének veszik meg a biciklit. (Mert mindenki tudja a környéken, hogy Ferikének, Feri bácsi fiának végre kigyűlt a pénze az új kerékpárra.)
    • Nincs, mert szedi a ződet. (Ez az jelenti tudvalevőleg, hogy a közelben gyűjti a zöld füvet, növényeket a nyulaknak például.)

Kivétel:
    • Itthon van, de meg van részegedve.

Utóbbi esetben a kérdező tudja, hogy pillanatnyilag nem érdemes bemenni, és valószínűleg azt is tudja, hogy milyen ilyenkor Feri bácsi. Egyébként ez a magyartalan szerkezet, amelyet gyakran üldöznek magyartanárok és véres kezű korrektorok, szintén nagyon fontos része erdélyi magyar önkifejezésünknek, nélküle szegényebbek lennénk. Nem szép persze, hogy valaki meg van részegedve, de mindenképpen sokatmondó. Így fogalmazva azt jelenti, hogy elérte a határt, már többet nem iszik, és valószínűleg éppen kipiheni magát.

Vagy szintén ilyen időszakosságot fejez ki az is, ha azt mondjuk: meg van halva. Ezt leggyakrabban (persze vannak kivételek) a halál beállta és a temetés közötti gyászidőszakra értjük, amikor éppen beszélünk róla. Megy a virrasztóba, mert szegény Annus néni meg van halva. És az is többet elmond, hogy: Ki vannak menve Magyarországra (Magyarba’), mint az, hogy Kimentek Magyarországra. Ha úgy mondjuk, hogy ki vannak menve, akkor valahogy még tudunk-hallunk rólunk, és az is biztos, hogy még mindig ott vannak. Eközben mi még itt vagyunk, s beszélünk mindenfélét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS