„Magyar az, akinek fáj Trianon”. De hogyan lehet feldolgozni ezt a traumát? És kinek a felelőssége?
Irodalmi estnek indult, végül sokkal több lett annál a kolozsvári Planetarium kávézó és közösségi tér szerdán kezdődött beszélgetéssorozatának első alkalma, melynek nem kevésbé kényes és izgalmas témája volt, mint a Trianon-trauma és annak feldolgozási módozatai. Ha egyáltalán vannak ilyenek...
Ez a száz éve kibeszéletlen kérdés
ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kis kávézót zsúfolásig megtöltő közönség többnyire egyetemistákból állt. Akik nemcsak végighallgatták a beszélgetést, véleményük is volt a témáról.
A Trianon-traumák az erdélyi magyar irodalomban című beszélgetésen Lovassy Cseh Tamás dramaturg faggatta Vallasek Júlia irodalom- és sajtótörténészt, egyetemi tanárt arról, miként jelenik meg a még napjaikban is tabunak számító kérdéskör a kortárs magyar prózában.
Vallasek Júlia irodalomtörténészt Lovassy Cseh Tamás dramaturg faggatta népes és fiatal közönség előtt a kolozsvári Planetariumban. Fotók: Serar Szabolcs
Az apropót az irodalomtörténész egy, a témában írt tanulmánya adta, melyben hat kortárs szerző regényét vizsgálva arra a kérdésre próbál választ kapni: miként viszonyul a kortárs magyar irodalom Trianonhoz, az emberek ezzel kapcsolatos érzéseihez?
A szempont az volt, hogy kortárs, 2000 után született, befejezett műveket vizsgál, kizárólag fikciót, melyek olvasmányként is izgalmasak, ugyanis bevallása szerint „kényes” irodalomtörténészként. Így került egy kalapba a három erdélyi és három magyarországi író regénye. Melyek közül egyik sem kimondottan Trianonról szól, de a kor és kérdés mindenikben megjelenik.
Az a tény, hogy itteni és anyaországi műveket is vizsgált, eleve rávilágít az alapvető különbségre. A magyarországi szerzők külső szempontból figyelik, narrátorként mesélnek a területveszteségről, ezekben a művekben
Itt van ez a világ, és már nem a miénk, és már nem olyan, amilyennek lennie kellene – summázható az anyaországi álláspont.
Vida Gábor erdélyi szerző és Trianonnal foglalkozó regénye, az Ahol az ő lelke. Fotó: Alfoldonline.hu
Ezzel szemben az erdélyi regényekben – és a kolozsvári származású, évtizedek óta Budapesten élő Tompa Andrea regényét is ide soroljuk –
A Trianon-szindróma kifejezést is Tompa Andrea férfi orvosszereplőjének szájából halljuk – azóta már a közbeszédbe is bekerült –, a barcasági fürdőorvos így nevezi azt az állapotot, amit az 1920-as években érzékel Erdélyben. És amelyet – bár eltelt száz év – azóta sem sikerült kibeszélni.
Holott ez fontos volna, hiszen a kommunikatív emlékezet révén lassan már nem feldolgozható:
És ahogy a szemtanúk nemzedéke elmegy, az emlékezet is intézményesül: beindul a kulturális emlékezet. Nem kizárt, hogy a jövő generációk Trianont is irodalmi művekhez kötik majd, akárcsak mi Eger ostromát (Gárdonyi Géza: Egri csillagok) vagy a nagy budapesti árvizet (Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán).
Az irodalomnak ugyanis felelőssége, feladata, hogy a történelmi traumák feldolgozásával foglalkozzon. És nemcsak az íróembereknek, ebben a kérdésben mindannyiunknak felelősségünk van, akik kultúrával, közbeszéddel foglalkozunk.
Hiszen, visszatérve a „Magyar az, akinek fáj Trianon” Illyés Gyula-idézethez,
és ebből a paradigmából valahogy ki kell lépni. A traumafeldolgozás első állomása pedig az, hogy elkezdünk beszélni róla, hangzott el. Ezen a téren „rosszul állunk, de legalább nem is igyekszünk”, holott nem lehet mindent az apák bűnéül felróni.
Térey János magyarországi szerző részben Kolozsváron játszódó műve, a Káli holtak. Fotó: Biró István
1945-1990 között nem lehetett beszélni Trianonról, bár jó lett volna. Ez a vonat elment, és már nem vagyunk a kommunikatív emlékezet időszakában, nekünk mást kellene meglépni. Kilépni a komfortzónából, hiszen
most a többi szempontot kell tudomásul venni, tanácsolta a meghívott. Azt, hogy az első világháború vége nem csak Trianonról szólt, véget ért egy régi és elkezdődött egy új világ. És ez világszerte hatalmas társadalmi változásokkal járt (például a nők munkavállalása), melyektől nem lehet eltekinteni.
Nem lehet esztétikailag hiteles műalkotást létrehozni, ha a szerző csak Trianonról beszél,
Meg kell értenünk, hogy más nemzetek más szemszögből látják ezt a kérdést, hiszen ezáltal teljesebb, kevésbé fájdalmas képet kapunk, tanácsolta az irodalomtörténész.
Az említett regényekben az erdélyiség is megjelenik, a magyarországi művekben
Ehhez a képhez az 1940-44 közötti magyar turisztikai cégek reklámjai is hozzájárultak, és ez a fajta anyaországi megközelítés mai napig tetten érhető. Az, hogy Erdély ennyire hangsúlyosan van jelen a művekben, annak is tulajdonítható, hogy legnagyobb elcsatolt területként itt valósul meg leginkább az intézményesülés: párhuzamos intézmények, párhuzamos világok alakultak ki.
A kolozsvári születésű Tompa Andrea Trianon-regénye, a Fejtől s lábtól. Fotó: Instagram|kfrancika
Ma azonban az embereket nem annyira Trianon, mint inkább a kisebbségi lét foglalkoztatja. Egy székelyföldi egyetemistát például az, hogy Kolozsvárra felköltözve jó-e neki. És ezt a kérdést az egyetemi tanárnak vagy a hóstáti zöldségárusnak is fel lehet/fel kell tenni.
„Bíznunk kell abban, hogy minden trauma gyógyítható, és hogy a művészet segít ezeket feloldani.” Ennek persze az a feltétele, hogy mi is akarjunk megszabadulni a különböző szindrómáktól.
Igaz, ebben a nyelv sincs mindig segítségünkre, hiszen jó lenne, ha találnánk semleges fogalmakat Trianonra, de a nyelv alapvetően nem semleges: érzelmeket jelenít meg. A kognitív nyelvészet segítségével egy vizsgálat során
Egy ilyen metafora eleve magába zár, holott erről a korról is bármit lehetne írni: vígjátékot, humoreszket és romantikus komédiát is.
Fotó: Serar Szabolcs
Trianon kapcsán felmerül a politikum felelőssége is, hívta fel a figyelmet a hallgatóság, de kiderült, hogy a kortárs magyar írók ezt nem feszegetik műveikben. Már megtette az előző írógeneráció: Bánffy Miklós trilógiájában, az Erdélyi történetben, Wass Albert, Tamási Áron, és mindannyian a magyar arisztokráciát hibáztatták a nemzeti tragédiáért.
De a Trianon-trauma a lírában is megjelent, például a helikoni triász tagjainak – Áprily Lajos, Reményik Sándor, Tompa László – költészetében. Napjainkban lehet, hogy hasznosabb, hogy a érzelemcentrikus versek helyett a történetcentrikus regények foglalkoznak vele, vélte Vallasek.
Pedig ma is születnek költemények Trianonról, tesszük hozzá, itt van például Markó Béla 2012-ben íródott Csatolmány című verse.
Ami pedig a politikumot illeti, ennek a kulturális emlékezet alakulásában is van szerepe, az éppen aktuális hatalom manipulálhat, napirendre tűzhet és el is felejthet egy-egy történelmi eseményt. De
Főleg, hogy százéves késésben vagyunk és az 1990 óta eltelt 30 év nem volt elég ennek a drámai történelmi eseménynek a feldolgozására. Fontos, hogy ma egyáltalán lehet beszélni Trianonról, így van esély arra, hogy megbeszélhető legyen és az életünk menjen tovább. Ahogy amúgy is megy...
„Az emberek nem szeretik rosszul érezni magukat, jól szeretik érezni magukat, harmóniában szeretnek élni” – summázott a meghívott. Aki szerint a Trianon-trauma feldolgozásában a globalizáció és a nagyobb információáramlás, a könnyebb tájékozódási lehetőség is segíthet. De ahogy minden, ez is egyéni felelősség és döntés kérdése.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Meghalt a roncsautóprogram, de túlélte. Justin Timberlake a feleségével, Jessica Biel-lel érkezett az Electric Castle-re.
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
A filmet megnézni nem kell félnetek jó lesz, hogy diplomatikusan fogalmazzunk. Az viszont kétségtelen, hogy a Jurassic Park hatalmas mérföldkő volt a Föld bolygó filmgyártásában. És jóslatnak se kisnyúl.
A filmet megnézni nem kell félnetek jó lesz, hogy diplomatikusan fogalmazzunk. Az viszont kétségtelen, hogy a Jurassic Park hatalmas mérföldkő volt a Föld bolygó filmgyártásában. És jóslatnak se kisnyúl.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.