// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

„Tudják maguk, kivel beszélnek? Menjenek ki innen!”

// HIRDETÉS

Tudják, ki mondta ezt? Nem, nem egy maffiavezér. Sem egy részeg tahó. Hanem egy román szenátor asszony.

Az úgy van ebben a mioritikus képviseleti demokráciában, hogy a nép négyévente ki- és megválaszt egy csomó embert, akikről azt gondolja (érzi), hogy remekül fogja képviselni az érdekeit (mármint a népét) a parlamentben. Ettől a perctől kezdve az illetők közszolgák. Vagyis a nép érdekében tevékenykednek. Legalábbis ez az elv.

Nézzük, mi történik, amikor a gyakorlat magasról szarik az elvekre. A Pro TV stábja elment egy bizonyos Gabriela Crețuhoz (Szociáldemokrata Párt, PSD), akiről a vaslui-i nép úgy gondolta a legutóbbi választásokkor, hogy szenátorként remekül fogja őket képviselni a mioritikus parlamentben. És kérdezgette erről-arról, mert miként a szenátor asszonynak az a dolga, hogy a nép érdekében tevékenykedjen, a sajtónak az a dolga, hogy kérdéseket tegyen fel. Szóval, minden szép és jó is volt, amíg a riporter meg nem kérdezte, hogy milyen törvényi kezdeményezései voltak a bájos hölgynek azok érdekében (ugye, a vaslui-i nép), akik őt szavazatukkal odaküldték, ahol van.

Hát, kérem szépen, ez a közszolga hölgy első lépésben kioktatta a sajtó képviselőit, hogy márpedig ő civilben a társadalom- és politikatudomány jeles tudora, aki megpróbálja arra nevelni a sajtó munkásait, hogy ne kérdezzenek hülyeségeket.

Ám a riporter nem volt hajlandó megnevelődni, és folytatta a kényelmetlen kérdéseket. Mire a kiváló szenátor asszony hirtelen kiguvasztotta a szemét, aztán felugrott és megbicsakló hangon imigyen jajdult fel:

„Maguk nem tudják, kivel beszélnek! Menjenek ki innen! Nem tartozom maguknak magyarázattal!”

És lökdösni kezdte a kamerát. Távozás közben azért a szívós riporter kötötte az ebet a karóhoz, mondván, hogy de hát válaszolni kéne a vaslui-i népnek, ha már már a bájos, ám időközben kicsit hisztériássá torzult hölgyre adták le voksukat. Mire a borzolt idegű hölgy odavágta ezt a tízpontos választ is:

„Semmi baj! Ők megszavaznak, ennyi!”

Aztán, már a folyosón, miközben elviharzott, a kiváló szenátor asszony még odapörkölt egyet sajtónak-világnak:

„Nem félek a titkosszolgálatoktól, bizony!”

Kész. Mi is bámulunk a képsoroka, mint borjú az új kapura.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS