Adott egy pár, egy családi esemény és a bejelentés: jön a mama. Mindkettő. A férfi anyja és a nőé. A messzi távolból.
Apák is jönnek, de valahogy főleg az anyák mégis. A férfi igyekvőn mosolyog a hírre, a nő közli vele. A nő előre vetíti, hogy remek lesz. Csak egy kicsit rá kell majd dolgozni. A férfi mosolya kissé szárazabbra vált. Szerinte minél egyszerűbben kell megoldani. Nem kell nagy ügyet csinálni. Nem is, mondja a nő. Mindenből csak a legszükségesebbet.
Egy héttel a látogatás előtt:
A nő kezd alaposan körülnézni a lakásban. Elborzad. Amit ő lát ilyenkor, az egy kívülálló számára annyira nem látható, kivéve, ha ez a kívülálló az anyja. Esetleg az anyósa. Akiknél jól fésültek a szőnyegrojtok. Ránctalanul sorakoznak a ruhák a szekrényben. Pompáznak az önfeledt szobanövények. Csillognak az üde járólapok. A sarokból szégyenkezve eloldalog a dologtalan pók. Eszébe jut (nem a póknak, a nőnek), hogy anyuka mennyit kínlódott, hogy őt rendre nevelje, és máig abban a hitben él, hogy ez sikerült. A szülők bíznak a nevelés erejében, igaz, leginkább retrospektíve, ha már felnőttek a gyermekeik. Ezt meg kell hagyni nekik.
A nő tervezni kezd. Jövő héten munka után, midőn hazaérnek, cselekedni kell. A férfi igyekszik meghallgatni a terveket, de elég hamar elveszíti a fonalat. Közli, hogy még rengeteg az idő, nem kell aggódni.
A hétvégi látogatás előtti kedden:
A nő reményvesztett arccal áll egy kilátástalanul hatalmas ruhahalom felett a nagyszekrény előtt. Újra összehajtogatja, és szépen visszahelyezi a ruhákat, s ha már így van, lomtalanít. Mindenhol kupacok. A férfi a konyhapultra felmászva magaslati tisztít, sarkokat, csöveket. Újabb és újabb borzalmakat fedez fel, pókhálókat, légytetemeket, javítani valókat. Felfedezéseit érzékletesen leírja, közben szitkozódik, mert tisztítás után semmi nem talál már oda, ahová korábban.
A Tarantino-filmeket idéző szövegrészletek közepette néha leharcolt, elhanyagolt, rossz külsejű gyermekek jelennek meg, és beleugranak a ruhahalomba, esetleg felrúgnak ezt-azt. A pár gyermekei ők, ketten vannak, de sokkal többnek tűnnek.
Néhányan, valamint a férfi bejelentik, hogy éhesek. A nő felháborodik, hogy hogy lehetnek ilyenkor éhesek, mikor ennyi a dolog. Ezen elvitatkozgatnak egy ideig. Közben a gyerekek elővesznek egy csomag fagyasztott borsót a mélyhűtőből, és a konyhakövön ülve kézzel falatozni kezdik.
A hétvégi látogatás előtt, szerdán:
A nő kipakolja a kamrát, mert fél, hogy valamelyik anya be fog oda menni. Elképzeli, hogy csak úgy be fognak nyitni, majd rángó arccal hátrahőkölnek. Pillanatnyilag viszont már a lakásba sem lehet bemenni. A magaslati takarítástól a férfi izomlázban szenved, ami egy elég erőteljes betegség. A nő mégsem kíméli, földi feladatokkal látja el. Kiküldi tőle a szemetet. Ötször.
A látogatás előtti csütörtökön:
A nő és a férfi hosszasan fontolgatja, hogy milyen ételekre és italokra lesz szükség a péntek estétől vasárnap délig tartó látogatás során, majd elindulnak, hogy beszerezzék az ellátmányt. Fizetés után a férfi megjegyzi, hogy talán mégsem kellett volna a marhahúsleveshez és -pörkölthöz megvenni egy komplett tehenet. A nő rámutat, hogy ennyi italból akár kocsmát is nyithatnak. – De lehet, hogy anyád is megiszik egy sört – mondja a férfi, mindenre felkészülve.
Az érkezés napja:
A nő szabadnapot vesz ki. Frissen ébred, elhatározza, hogy megfőzi az ételeket, összedob egy süteményt. Ezután lemossa a konyhabútort. Kicsit felporszívóz, felmos és már kész is. Milyen jó, hogy jönnek a vendégek, gondolja, így végre meglesz a konyhabútor. Közben felfedezi, hogy rettentő foltos a függöny a konyhában, elhatározza, hogy lekapja, kimossa azt is. Meglátja a dísztálat az előszobai komódon, amely tele van kacattal. Hajcsat, rúzs, törött kulcstartó, napszemüveg, pendrive-kupak, kavicsok, bizsuk, csavarok. Eldönti, hogy szépen kitakarítja.
Négy óra az érkezésig:
Hazaér a férfi a gyerekekkel. A kályhán fazekak, lábasok, kissé égett sütemény illata. A nő közli, hogy átgondolta a dolgot, pillanatnyilag minden félkész, majd tálalás előtt együtt befejezik, lényeg, hogy elő legyen készítve. Bármiből lehet enni egy keveset, így, ahogy van, csak ne mosatlanítsanak. Például megehetik a sütemény szélét krém nélkül. A nő egy sámlin áll, szutykosan, csatakosan mossa a konyhabútort. Megdermed, mert észreveszi, hogy olajpettyes a fajansz.
Két óra az érkezésig:
A konyha tiszta, de éktelen nyögdécselés hallatszik a fürdőszobából. A férfi az, a kagyló külső-alsó részét mossa. A nő bekiabálja, hogy a vécét is. A férfi fütyörészve szétszedi a vécéülőkét, hogy darabonként megtisztítsa. A nő mélyeket sóhajt, a gyerekekre rájön a szükség. A gyerekszoba kész, a csemeték a táblagép előtt, hogy ne rendetlenítsenek.
Fél óra az érkezésig:
A nő felmos, szikrázó szemmel figyelmezteti a családot: nehogy valaki meg merjen mozdulni. Hirtelen, mint szügyön lőtt vad felvisít, mert eszébe jut, hogy anyáik, ezek a megrögzött természetjáró kertesház-lakók állandóan kimennek a teraszra. – A terasz, a terasz! – kiabálja kétségbeesetten. Feltépi a balkonajtót, mint versenyló átugrik a küszöbön, eltünteti a hamutálat, felseper, felmos. Ahol látszik.
Húsz perc az érkezésig:
A nő átöltözve, vizes hajjal kicsattog a fürdőszobából, ránéz a gyerekeire, és megállapítja, hogy vállalhatatlanul néznek ki. Úgy dönt, hagyja még a táblagépet, gyorsan vizes ruhával megtörli a kezüket, arcukat, tiszta felsőt ad rájuk, lecseréli a szakadt zoknikat. Hajakat fésül.
Két perc az érkezésig:
A férfi felveszi a jobbik tréningnadrágját, a nő dohogva felkapja a fotelről a levetettet, és a szennyesbe viszi mintegy példamutatóan. Visszafelé észreveszi a kacatos tálat. Előkap egy zacskót, beleüríti a tartalmát és beakasztja a kamrába. Táblagép kikapcsolva, a gyerekek a kanapén üldögélnek illedelmesen, és képeskönyvet nézegetnek. Huzat van, de legalább kiment az ételszag. A férfi a konyhaablakhoz siet, hogy becsukja. A nőbe belehasít, hogy jesszus, a függöny.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A Salrom igazgatójának lemondását és új bánya megnyitását követelték Parajdon. A környezetvédelmi miniszter szerint nem orvosolható pusztán vadászattal a medveprobléma.
Jelentős gazdasági bűncselekmény gyanújával nyomoz a Kovászna megyei ügyészség. Hétfőn több házkutatást is végrehajtottak, amelyek során okiratokat és informatikai eszközöket foglaltak le.
Megmenthetőnek látták a vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi ottjártukkor az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai.
Előbb az étkező turistákat kergette el a tányérok mellől, majd a kiérkező hatóságokra is rárontott az a fiatal medve, amelyet szerdán délben kénytelenek voltak kilőni a vadászok egy zeteváraljai panzió udvarán.
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.