// 2026. november 22., vasárnap // Cecília

Egy kolozsvári cigányprímás pályafutása a csatatértől az előkelő szalonokig

// HIRDETÉS

Százhúsz éve halt meg Salamon János, Bem tábornok tábori muzsikusa, akiért az erdélyi, sőt az osztrák arisztokrácia is rajongott.

A nemzet függetlenségéért vívott magyar forradalom és szabadságharc elfeledett vagy csak ritkán eszünkbe jutó hősei azok a katonazenészek, akik nem fegyverrel, hanem hangszerrel vettek részt a csatákban. Pedig a harci kedv serkentésére a katonákat kísérő muzsikusok ugyanúgy ki voltak téve a veszélynek, és az extrémnek számító körülmények között is helyt kellett állniuk, elsősorban a harci tevékenységek során betöltött fontos szerepük végett is.

A forradalom katonazenészeinek többsége a cigány muzsikusok tagjai közül kerültek ki,

a becslések szerint mintegy hatezren lehettek jelen a csatákon, nevük azonban csak elvétve maradt fenn. A kivételt ebből a szempontból azok a muzsikusok képezik, akik igazi hírnévre tettek szert, illetve a forradalom előtt is népszerűek voltak. Ilyen volt a kolozsvári születésű Salamon János is, akiről szerda este emlékezett meg a Kolozsvár Társaság székhelyén, a Kolozsvár kincsteremtő polgárai című sorozat keretében Nagy Béla helytörténész. 

Buchwald Péter házigazda (balra) és Nagy Béla helytörténész a Kolozsvár Társaság székhelyén

A magyar katonazene felvirágzása a Rákóczi-szabadságharc idejére tehető, ekkoriban alakulnak meg az első, mai értelemben vett cigányzenekarok is. A legendásan tehetséges Czinka Panna volt az, aki megteremtette a két hegedűsből, bőgősből és cimbalmosból álló zenekarok klasszikus felállását. A magyar népzenéből merítő, kölcsönösen egymásra ható cigány muzsika idővel a magyar néplélek természetes tartozékává vált,

magas szintekre fejlesztve a „sírva vigadás” gyakorlatát.

A Kossuth-nóták annyira népszerűvé váltak, hogy mind a mai napig a nemzeti érzület megélésére szolgálnak az idősebb generáció számára. Arról Nagy Béla előadásán is meggyőződhettünk, hogy ha felcsendül egy Kossuth-nóta, a közönséget nem kell unszolni, hogy dalra fakadjon. Ágoston István (hegedű) és Ungár Klára (brácsa) közreműködése révén ugyanis zenei ízelítőt kaphattunk a közismert dalokból. 

Czinka Panna volt az első mai értelemben vett cigányprímás | Fotó: Wikipedia

A leghíresebb cigány muzsikusok között tartjuk számon Bihari Jánost, akit igazi sztárkultusz övezett Bécsben, még királyi koronázásra is meghívták. Szintén népszerű volt Pityó József cigányprímás, ő nemcsak Görgey csapatában szolgált, hanem a napóleoni háborúkban is szerepet vállalt. Míg a Petőfi Nemzeti dalát megzenésítő Kalózdi Jancsi Londonban karmesterkedett, ha nem éppen a kínai hadsereggel vonult csatába. A „legeurópaibb cigányként” számon tartott Sárközi Ferenc Kossuth Lajos hadnagya és a szabadságharcban részt vevő cigányzenészek főkarmestere volt, karrierje csúcsán szerepelt az 1867-es párizsi világkiállításon, később pedig Edward walesi herceg szerződtette le hat hónapra.

Ebbe a sorba illeszkedik a kolozsvári születésű Salamon János, Bem tábornok tábori prímása is. 1825-ben született, bár egyes források szerint 1824-ben, 11 évesen rajkózenekart alapított, 14 évesen már Hunyad megyében turnézott.

Neve gyorsan ismertté vált a városban,

a Teleky József kormányzó által a kolozsvári Bánffy-palotában rendezett farsangi mulatságára már őt hívták zenélni. A huszárnóták mellett saját szerzeményekkel is rendszeresen megörvendeztette közönségét. Felfele ívelő pályáját a forradalom törte meg, de csak rövid ideig. A Bem József vezette, Erdély felszabadítását célzó tavaszi hadjáraton Salamon 21 zenésztársával közösen csatlakozott Bogdánffy Antal százados csapatához,  hegedűjét viszont kénytelen lecserélni fúvós hangszerre. Nagy hévvel játszottak mind a piski, mind a vízaknai ütközetben. Utóbbiban ketten is meghalnak közülük: Nagy József klarinétos és Szirma József vadászkürtös.

Az ütközetek között a katonák kedvenc nótáit is elhúzták, így tartva a lelket a fáradt katonákban. Ehhez kapcsolódóan az előadó egy történetet is elmesélt, miszerint egyik este Salamon többedmagával Bem tábornok sátránál eljátszotta Búsul a lengyel hona állapotán című dalt. Ez a gesztus annyira tetszett a lengyel katonatisztnek, hogy a cigányprímás bármit kérhetett tőle. Salamonnak egyetlen óhaja volt, hogy a zenészek cserélhessék le a piros huszárnadrágot, ami miatt folyamatosan tiszteknek nézték őket, és lőttek rájuk.

Bem József tábornok | Fotó forrása: mult-kor.hu

A forradalom leverése után elnémult a harci zene, de a Kossuth-nótákat már nem lehetett a feledés homályába juttatni még azzal sem, hogy betiltották ezek eljátszását. A kolozsváriak körében is nemzeti ellenállásnak számított a hazafias érzelmek kinyilvánítása, a borgőzös sírva vigadás, amiből a cigány muzsikusok is kivették a részüket. Salamon börtönbe is került, mert nem engedett a `48-ból, és gyakran eljátszotta a cenzúrázott dalokat.

Salamon János népszerűsége ennek ellenére – vagy éppen emiatt – tovább nőtt, nemcsak Kolozsváron. Négy év alatt végigjárta Budapest, illetve az akkori Magyarország nagyvárosait, hazatérése után Kolozsvár felkapott vendéglőiben, a Nemzeti Szállóban, a Fejér Ló nevű fogadóban, a Diána fürdő éttermében és a Bánffy-palotában is játszott. Ez utóbbi épület földszintjén Nagy Gábor működtetett felkapott vendéglőt, aki jó barátja volt Salamonnak, és maga is szépen hegedült.

Salamon egyébként mindvégig ápolta a forradalom emlékét,

huszonkét éven át, minden évben fellépett a kolozsvári március 15-i ünnepségeken.

Az arisztokrácia is rajongott a legfelső körökben otthonosan mozgó Salamonért, aki Rudolf osztrák trónörökös erdélyi vadászatai alkalmával a nagy európai uralkodóházak tagjai előtt muzsikálhatott. A főherceg szeretett Erdélyben medvére vadászni, nagyszabású összejöveteleit a görgényszentimrei Bornemisza-kastélyban tartotta, ahol Salamon is megfordult.

Salamon sírja a Házsongárdban, még a felújítás előtt

1894 és 1898 között Salamon sokat betegeskedett, ezért fia, Vilmos vette át a zenekar vezetését. Az egyik utolsó fellépése a Nemzeti Szálló helyére épített New York Kávéházban volt. Végül 1899-ben halt meg. Pompás temetésén részt vett Kolozsvár előkelősége, híres hegedűjét széttépett húrokkal, gyászlepel alatt vitték a sírjához. Egykori barátja, Nagy Gábor később, 1903-ban adománygyűjtést hirdetett, amiből domborműves síremléket állítottak számára, mely ma is látható a Házsongárdban. A mészkőből megformázott hegedű vonójára gyakran helyeznek nemzeti színű szalagot a látogatók.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Kulákgyerekként megbélyegezték, de nem adta fel, egész életét isteni ajándéknak tekinti a százéves Balogh Gizella (1.)
Krónika

Kulákgyerekként megbélyegezték, de nem adta fel, egész életét isteni ajándéknak tekinti a százéves Balogh Gizella (1.)

Kézdivásárhelyen született 1926-ban, átélte a front borzalmait, kuláklányként kitették az egyetemről, de nem adta fel, tanár lett. Két évtizeden át vezette a kolozsvári katolikus nőszövetséget. A százéves Balogh Gizellával beszélgettünk.

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
Székelyhon

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára
Székelyhon

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára

Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.

// még több főtér.ro
Bíróság elé kell állnia Raed Arafatnak – hírmix
2026. november 20., péntek

Bíróság elé kell állnia Raed Arafatnak – hírmix

A romániaiak elsöprő többsége több térfigyelő kamerát szeretne a közterületeken. Vádat emeltek egy férfi ellen, aki zsidók, romák és politikusok elleni erőszakra buzdított, valamint náci és legionárius jelképek népszerűsített.

Bíróság elé kell állnia Raed Arafatnak – hírmix
2026. november 20., péntek

Bíróság elé kell állnia Raed Arafatnak – hírmix

A romániaiak elsöprő többsége több térfigyelő kamerát szeretne a közterületeken. Vádat emeltek egy férfi ellen, aki zsidók, romák és politikusok elleni erőszakra buzdított, valamint náci és legionárius jelképek népszerűsített.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS