Kié a pálya?
papmeli
2019. március 8. péntek, 13:22
Ki tudja, lesz-e amit felavatni március 15-én.

Nem a sajátja az a terület, melyre Moldva első, egyméteres autópályáját építette Ștefan Mandachi seceavai vállalkozó, ráadásul szántóföld, amire nem lett volna szabad építeni. Így nem is meglepő, hogy a munkálathoz nem igényeltek építési engedélyt a közeli község, Bosanci polgármesteri hivatalától.

Neculai Miron polgármester elmondta, azonosították a Suceava Fălticeni felőli kijáratától négy kilométerre található terület tulajdonosát, aki Ștefan Mandachi baráti köréhez tartozik. „Természetesen nincs” – mondta az elöljáró, amikor a sajtó arról kérdezte, van-e építkezési engedélye a vállalkozónak.

A polgármester a munkálatok napján értesült a „beruházásról”, de mint mesélte, a „sztráda” pikk-pakk megépült, mire kiment a helyszínre, már senki nem tartózkodott az építőtelepen. Így nem büntette meg sem a megrendelőt, sem a tulajdonost és most sem gondolkodik bírságban, ugyanis úgy véli, a „sztrádát” a felavatása után eltüntetik.

„Csak nem fognak otthagyni egy betoncsíkot a mezőn” – fogalmazott. Moldva első autópályáját egy hét múlva, március 15-én 15 órakor avatja fel Ștefan Mandachi. Aki másokat is arra kér, hogy ebben az időpontban 15 percre függesszék fel a munkát, így tiltakozva a romániai sztrádamizéria ellen. Az akcióhoz már több vállalkozó is csatlakozott, sőt a rendőri szakszervezet alelnöke is szolidarizál a kezdeményezővel, és társait is erre szólította.

comments powered by Disqus
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
Több magyar tannyelvű tanintézetet is érint a szigorítás.
A nagybozintai volt aranybánya után maradt ülepítő tó és meddőhányó még mindig ontja magából a mérgező anyagokat, a problémával két évtizede nem foglalkozik senki.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
A párt szerint „bomlasztó tevékenységet” folytatott Székelyudvarhely polgármestere.
Nos, a szerző szerint nagyon úgy tűnik, hogy nem. Ezért elsősorban Románia a hibás, na de persze, hogy mindjárt ott lohol mögötte az ellenséges Magyarország.
A taláros testület az államfőnek és a kormánynak is (részben) igazat adott a vitában, szóval nesze semmi.
A caracali áldozat megmentését megkönnyítette volna, ha működnek az európai támogatással beszerzett, segélyhívásokat fogadó eszközök.
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.