// 2026. február 9., hétfő // Abigél, Alex

Ezer tulajdonossal épít komplett városrészt Kolozsvár. Most találja ki, hogyan ne húzzon csőbe senkit

// HIRDETÉS

Terv és közterület még nincs, viszont ezer telektulajdonost kell meggyőznie, nekik is jó lesz, ha a telkükből beadnak egy részt a közösbe.

Nagyon izgalmas folyamat kezdődött Kolozsváron: új lakótelepet hoz létre a város úgy, hogy

  • a kiszemelt terület kizárólag magántulajdon, a városnak nincs ott közterülete,
  • a terület mintegy ezer birtokrészből áll, 
  • zömük apró nadrágszíj-parcella, kert, plusz néhány nagyobb, 2-4 hektáros terület,
  • a tulajdonosok egy része alig pár éve tudta telekkönyveztetni a földjét,
  • sokan saját pénzből húzták be a villanyt és/vagy vizet,
  • már áll néhány, legálisan és illegálisan épített ingatlan,
  • a nagybani ingatlanfejlesztők is ugrásra készen,
  • és senki nem akar veszíteni.

Ez most Szopor, ahova Kolozsvár ki fog terjeszkedni. 237 hektár, legalább akkora lesz, mint a Monostor, és mintegy ötvenezren lakják majd. A terület a város dél-keleti részén húzódik, nagyjából a Györgyfalvi Sportkomplexum, a Palocsay-kert dombjának alja, a Vlădeasa zászlóalj telephelye és a Selgros között.

 

 

A kép forrása a primariaclujnapoca.ro

 

A városháza eltökélt, hogy több nagy urbanisztikai kudarc (Bună Ziua lakótelep vagy a szomszédos Szászfenes, Kisbács beépítése) után ezt a lakótelepet racionálisan és demokratikusan tervezi meg. Azaz úgy, hogy a rengeteg tömbház között ne utólag és beszorítva, hanem előre tervezetten kapjanak területet azok a közösségi funkciók, amelyek élhetővé teszik majd a városrészt: utak, járdák, bicikliutak, megállók, zöldövezetek, játszóterek, óvodák, iskolák, orvosi rendelők, hivatalok, üzletek – hogy ne kelljen mindenért a városközpontba menni.

 

És demokratikusan, azaz úgy, hogy már a tervezésbe és ötletelésbe bevonják a telektulajdonosokat, és megpróbálják a lehetetlent: hogy senki ne veszítsen aránytalanul nagyot, míg más békésen ül és gazdagszik a háborítatlan négyzetméterein. Ilyen körülmények között, ennyi szempontot figyelembe véve még nem épült Romániában komplett városrész 1989 után, vagyis nincs rá bejáratott hazai módszer, amit a városháza könnyedén előkapjon a mellényzsebéből.

 

A lakótelep tervezéséről legalább fél, ha nem egy éve beszél már Emil Boc polgármester azokban a rádióműsorokban, ahova heti rendszerességgel meghívják. 

 

Az első, valóban látványos lépés

csütörtök este zajlott a sétatéri Kaszinó épületében, amely felújítása óta Kolozsvár legimpozánsabb protokollterme. Ide zsúfolódott be legalább 200 ember: szopori telektulajdonosok, érdeklődő építészek, pár politikus, a városháza urbanisztikai osztályának néhány munkatársa. Többen be se fértek a terembe, az elülső és a hátsó bejárat előtt szorongtak. A hatalmas érdeklődés több dolog miatt volt meglepő:

  1. Mert legalább tízszer annyian jöttek, mint ahány kíváncsiskodót vonz általában az ilyen közvitákat rendező, vicces rövidítésű Civil Innováció és Képzelőerő Központja (CIKK, avagy CIIC – Centrul de Inovare și Imaginație Civică). A Farkas utca vagy a Béke tér felújítása, átrendezése csak pár értelmiségit érdekelt.
  2. Mert a nagy létszám és a nagy tét (drága ám a föld Kolozsváron!) ellenére nem csapott át a rendezvény indulatos falugyűlésbe: aki hozzá akart szólni, kivárta a sorát és a mikrofont, nem hangoskodott, nem kiabált közbe, pedig a közvita bő két és fél órán át zajlott.
  3. Látszólag mindenki elfogadta és normálisnak tartotta, hogy valamennyi területet mindenkinek be kell adnia a közösbe, hogy mindenki jól járjon: a telektulajdonosok és a majdani lakosok is. De persze a több mint ezer tulajdonosnak eleve csak egy töredéke jött el.

 

 

Fotók: Szabó Tünde

 

Bár közvitának hívja ezeket a szervező városháza, azért legyünk tisztában azzal, hogy ezek sem jogi, sem gyakorlati értelemben nem közviták. Nem egy jogi dokumentum (határozat, rendelet, törvény) előkészített tervezete az, amihez itt hozzászólunk, nincsenek vérre menő viták sem, és nem is szokott itt eldőlni semmi. Általában a városháza vagy a megbízott tervezőiroda hoz egy látványtervet, az érdeklődők pedig ötletbörzeszerűen bírálják, kiegészítik, új ötleteket javasolnak, amelyeket az ilyen délutánokat általában levezénylő városházi igazgató, Ovidiu Cîmpean szorgosan lejegyez.

 

A csütörtök esti CIKK-vitán még ennyi sem történt, bár a szokatlan érdeklődés azt éreztette, hogy nagy az est tétje. Az már Klaus Birthler építész felvezetőjéből kiderült, hogy az új lakótelep épp hogy túlesett a fogantatás szakaszán: nincs még területrendezési terve sem (közkeletű nevén PUZ). Vagyis nem itt dől el, hogy kinek a telkére esik utca, ki kertészkedhet továbbra is, vagy ki fog tízemeletes tömbházat felhúzni. 

 

(Még jó, hogy nem ott és akkor dőlt el, mert nemcsak a terem, hanem a kivetítésre használt érintőképernyő is kicsinek bizonyult. Már az ötödik sorból sem lehetett rendesen látni a térképeket, nem hogy a terem végéből.)

 

 

Klaus Birthler és a szerencsések, akik jól látták a képernyőt

 

Aminek az urbanisztikai szakember Birthler, Szászrégen volt, a szászrégeni térség jelenlegi főépítésze külön örült, az az, hogy Kolozsvár ezúttal nem az ingatlanfejlesztőkre bízta a lakónegyed területrendezési tervét, hanem a városháza lépett fel kezdeményezőként, és nemzetközi versenytárgyalást ír ki rá. (Ugyanilyen versenytárgyaláson nyerte a Szamos-part rendezésének tervét a madridi Practica építésziroda.)

 

A versenytárgyalás formai-jogi részét a városháza, a tartalmi részét, azaz az urbanisztikai követelmények, területi feltételek megfogalmazását, a beérkezett pályamunkák elbírálását a Romániai Építészek Rendjének Erdélyi Fiókszervezete bonyolítja. Ez bízta meg a régeni illetőségű, fiatal szász építészt, Klaus Birthlert a versenytárgyalás kiírásának megfogalmazásával. 

 

A csütörtöki CIKK-est deklarált célja az volt, hogy a helyiek is adjanak ötleteket Birthlernek, hogy mit szeretnének az új lakónegyedben, hogy az építész azt is foglalja bele feltételként a területrendezési terv pályázatának kiírásába. Vagyis a helyiek is szóljanak bele, hogy 

 

a versenybe szálló építészek mit tervezzenek a készülő városrészbe.

Az estnek ez a célja nem vagy nagyon kis mértékben teljesült. Mégsem volt haszontalan, sőt: a szopori telektulajdonosokat megnyugtatta, hogy

  • a városháza a szakemberek mellett őket is be akarja vonni a tervezésbe, amelyet igyekszik minél átláthatóbb módon véghez vinni,
  • nem most dől el, kinek a telkét sajátítják ki, kiét nem,
  • és senki nem jön ki abszolút vesztesként vagy abszolút nyertesként abból, hogy a háztáji kertek helyén lakónegyed épül. (Még élénkek a kommunista területrendezés emlékei, amikor csak szóltak a hóstátiaknak, hogy költözzenek ki a házukból, mondjanak búcsút a kertjeiknek, mert jönnek a buldózerek, épül a szocializmus.)

Cîmpean a kisajátításra vonatkozó kérdésekre csak annyit válaszolt, hogy az a törvényeknek megfelelően zajlik majd, és valószínűleg senki nem kap cserébe másik telket Kolozsvár más belterületén, de Klaus Birthler nyíltszíni tapsot kapott, amikor elmagyarázta, hogy megy ez Nyugaton, és hogyan szeretné itt is az önkormányzat. Mindenki egyformán, azaz arányában akkora telekrésszel járul hozzá a közöshöz (utakhoz, parkokhoz, más közterülethez), amekkora az ő jelenlegi telke az új lakótelep már rögzített méretéhez képest. 

 

Persze mindenkit érdekelt, hogy mekkora területveszteségre számítson, erre Birthler annyit tudott mondani, hogy a közterületek a teljes lakótelep területének 10 és 20 közötti százalékát foglalják majd el. És felvetette az est legizgalmasabb ötletét arra, hogyan próbálják a telektulajdonosok ezt elosztani maguk között: telektársulásokkal (asociații funciare). 

 

 

Klaus Birthler építész magyaráz a végén a térképet böngészőknek

 

Nem állítjuk, hogy értjük, hogyan működik, de Birthler szerint Erdélyben van ennek hagyománya (az úgynevezett szomszédságok), és a tulajdonosok ott helyben elkezdtek érdeklődni iránta. Olyasmi a lényege, hogy ahelyett, hogy a városháza tárgyaljon közvetlenül mind a több mint ezer telek tulajdonosával, hogy légyszi-légyszi adj X négyzetmétert iskolára, a szomszédos telkek kisebb-nagyobb tömbökbe társulnak, az egyoldalú kisajátítás helyett a társulások maguk teszik meg a felajánlást, illetve közösen tárgyalnak a városházával az átadandó területről, és aztán maguk között döntik el, hogy a közösbe beadott részekért kit hogyan kompenzálnak a magánbirtokként megmaradó területből. 

 

Ez nemcsak a civil önszerveződés szellemét erősíti, hanem hatékonyabbá teszi és felgyorsíthatja a kisajátításokat, ha már megszületett a lakótelep területrendezési terve. A városháza nem hozhatja létre ezeket a telektársulásokat, mondta Cîmpean, de elősegíti a folyamatot, ha igény mutatkozik rá, például összeköti a szomszéd telkek tulajdonosait. Ezért is gyűjtötték össze a beszélgetésen megjelent tulajdonosok elérhetőségeit.

 

Klaus Birthler pedig azt ígérte, heteken belül elkészül a versenytárgyalás kiírása, nyárig várják a pályázók urbanisztikai terveit, és már nyáron ki is hirdetik a győztest. Még nagyjából fél év, amíg a győztes pályamunkát az önkormányzat hatályossá teszi, és megszavazza törvényerejű területrendezési tervként. Így a konkrét kisajátítások előtt több alkalom adódik a tervek módosítására. 

 

 

Lakótelep nadrágszíjparcellákból

 

Utána viszont már nem akarják módosítani. A cél az, mondta Daniela Maier, az építészek erdélyi rendjének vezetője, hogy olyan részletes és funkcionális területrendezési tervet fogadjon el az önkormányzat, hogy utána a városháza urbanisztikai osztálya bármilyen építkezési engedélykérésre 30 napon belül határozott választ tudjon adni.

 

Ha jól értettük, még az sincs eldöntve, hogy mi történjen a tervezett városrész alatt rézsút áthaladó földgáz-fővezetékkel, mert még nem tudni, melyik olcsóbb: nem beépíteni fölötte a területet (a törvény 20-40 méter széles védett övezetet ír elő az ilyen fővezetékek fölött, amelyet nagyon-nagyon kivételes esetben lehet 6 méter szélességűre szűkíteni), vagy elköltöztetni.

 

Az egyetlen dolog, ami már kőbe van vésve, 

az az új városrész területe, határai, mert a városnak most ekkora terület rendezési tervére van pénze. Ezért a szomszédos területek szószólóit azzal szerelték le, hogy az most nem téma. Így járt Adrian Dohotaru parlamenti képviselő, aktivista is, aki most is az egyik első közterületi kezdeményezéséért lobbizott, miszerint hozzák létre Kolozsvár legnagyobb közparkját, már a `60-as években ide tervezett Keleti Parkot (Parcul Est) a három Györgyfalvi negyedi tó és a volt városi faiskola körül. A városrész kijelölt területével szomszédos telkek tulajdonosai viszont egyénileg és társulva is kezdeményezhetnek területrendezési tervet, tanácsolták az önkormányzatisok.

 

Vincze Enikő felvetésére sem tudtak konkrét választ adni a városháza alkalmazottai. A szociológus és lakhatási aktivista azt kérte, hogy a városháza ne csak közterületet vásároljon az új lakónegyedben, hanem majd lakásokat is, hogy bővítse a szociális lakások nagyon szűkös kolozsvári kínálatát. Ez pénzkérdés, ezért majd a költségvetés vitáján dől el, szólt a válasz.

 

Természetesen lesz tömegközlekedés az új negyedben, 

de majd a területrendezési terv alapján dől el, milyen, hol és mekkora, válaszolták a felvetésre, hogy nagy kapacitású és ökojárművek közlekedjenek majd arra. Arra a sürgető problémára viszont egyáltalán nem érkezett válasz, hogy már most indítsanak buszjáratot a Györgyfalvi negyed városi sporttelepe mögött egyre csak épülő és részben már lakott tömbházaihoz. 

 

 

Párhuzamosan zajlik az élet és az építkezés

 

Legalább öt tömbházban laknak ott emberek, nagyjából 500 család, mondta egy ott lakó, de a tömegközlekedéshez legalább egy kilométert kell gyalogolniuk: ilyen messze vannak a legközelebbi megállók, a 24-es busz, illetve a 3-as troli végmegállója. Sőt a gyalogos összeköttetést is rendesen meg kellene oldani, mert az odavezető járdák vagy túl keskenyek, vagy hiányoznak – tapasztaltuk, amikor arra sétáltunk. Bringaútra pedig egyáltalán nincs hely, hacsak nem költöztetik beljebb a sporttelep kerítését.

 

A területen legálisan épült ingatlanok megmaradnak, és ilyenként szerepelnek majd a területrendezési tervben. Sőt figyelembe veszik azoknak az egy-két szintes családi házak lakóinak intimitási igényét, akiknek a képviselője most elmondta, milyen nehezen kaptak anno építési engedélyt, és nagyon nem szeretnék, hogy majd pár méterre tőlük többemeletes tömbházakból bámuljanak be az udvarukba, házukba. Az igény és a félelem megalapozott: nemcsak ezen a környéken épülnek mostanában úgy tömbházak, hogy alig pár méter választja el őket egymástól.

 

 

A környéken korábban épült tömbházak

 

Az eddig saját kontóra épített utcákat átveszi majd a területrendezési terv, de Birthler építész nem adott határozott választ arra, mi történik az illegálisan épített ingatlanokkal, legalábbis nem tudjuk, mit jelent a gyakorlatban az, hogy szabályozatlanul maradnak. Mindenesetre született már olyan jogerős bírósági ítélet, amely lebontásra kötelezi egy Kolozsváron illegálisan felhúzott lakóépület tulajdonosát.

 

Többen sérelmezték a Szopor-telepre vezető 4 km-es út siralmas állapotát, mert tele van gödrökkel, vízzel, sárral, ráadásul jó sötét is, mert a városháza évek óta csak ígérgeti az aszfaltozást és a közvilágítást. Az utat teljesen más terv alapján építik ki (bár átszeli az új városrészt), négysávos útként szerepel az általános városrendezési tervben, derült ki a beszélgetésből. Most készítik elő az útépítéshez szükséges hatástanulmányt, közölték a városháza alkalmazottai, de hogy mikor szélesítik ki és aszfaltozzák le a majdani sugárutat, arra nem tudtak határozott választ adni.

 

Mindenesetre a konzultáció az új negyed jelenlegi tulajdonosaival online folytatódik legalább február 28-ig. A polgármesteri hivatal rendelte applikációban megtekinthető az új városrész térképe a helyrajzi számokkal és egy kérdőívvel, amelyen a tulajdonosok jelezhetik, hogy milyen célra szeretnék felhasználni a birtokukban lévő telket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Most azonnal, mindent! Meg lehet-e akadályozni, hogy az online világ nulla látenciája szétverje a „valós” életet?

Fall Sándor

A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.

Nagy a munkanélküliség a fiatalok körében – mi lehet a tágabb oka ennek?

Sánta Miriám

Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Szántai János

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

Sólyom István

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az e-személyivel rendelkezők ingyen utaznak a tömegközlekedésen, mert az ellenőrök tehetetlenek
Főtér

Az e-személyivel rendelkezők ingyen utaznak a tömegközlekedésen, mert az ellenőrök tehetetlenek

És ez újabb oldalról világít rá arra, hogy a még mindig sínes doszárban gondolkodó romániai bürokrácia semmit sem tud kezdeni a technológia adta lehetőségekkel.

Marosvásárhelyről az olimpiai faluba: az utolsó pillanatban jutott ki Molnár Anna gyorskorcsolyázó
Krónika

Marosvásárhelyről az olimpiai faluba: az utolsó pillanatban jutott ki Molnár Anna gyorskorcsolyázó

Jelenleg a milánói olimpiai faluban készül a rajtra a marosvásárhelyi Molnár Anna gyorskorcsolyázó, aki az utolsó pillanatban tudta meg, hogy ott lehet a téli játékokon.

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában
Főtér

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Fúrják, robbantják a hegyet, hogy autópálya haladhasson át rajta
Székelyhon

Fúrják, robbantják a hegyet, hogy autópálya haladhasson át rajta

A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben-Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.

Napokkal az omlás előtt érkeztek a felkiáltójelek: hogyan semmisült meg a szilágycsehi református templom tornya?
Krónika

Napokkal az omlás előtt érkeztek a felkiáltójelek: hogyan semmisült meg a szilágycsehi református templom tornya?

Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb erdélyi műemléki eseménye rázta meg a szakmát és a helyi közösséget. A szilágycsehi református templom tornyának az összeomlása kapcsán a felújítást tervező szakember, Makay Dorottya nyilatkozott a Krónikának.

Mit keres a bukaresti turista Székelyföldön? Maros megye a fővárosi turisztikai vásáron
Székelyhon

Mit keres a bukaresti turista Székelyföldön? Maros megye a fővárosi turisztikai vásáron

Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Most azonnal, mindent! Meg lehet-e akadályozni, hogy az online világ nulla látenciája szétverje a „valós” életet?

Fall Sándor

A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.

Nagy a munkanélküliség a fiatalok körében – mi lehet a tágabb oka ennek?

Sánta Miriám

Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Szántai János

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

Sólyom István

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

// HIRDETÉS