Unijó
béel
2019. január 11. péntek, 07:11
A román uniós elnökség nyitánya alkalmából szervezett ünnepségen az EU illetékesei körbenyalták Romániát, de azért figyelmeztették is a kormányt.

Teljes létszámban felsorakozott uniós vezérkar, románul felszólaló Donald Tusk, fényes ceremónia, kormányellenes tüntetés – kulcsszavakban így lehet felsorolni, hogyan zajlott Bukarestben a román uniós elnökség hivatalos nyitányaként megrendezett ünnepség.

Az eseményen ugyan az ünneplésé és a derűlátásé volt a főszerep, de az uniós vezetők azért nem felejtették el, hol vannak: az emberi jogok,  a jogállamiság melletti kiállásra, a korrupció elleni harc folytatására, az európai alapértékek védelmére bíztatták Romániát. A házigazdák válaszul Románia európai elkötelezettségét hangoztatták. És közben nem nevették el magukat.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke román nyelven mondott beszédében kifejezte reményét, hogy Románia mindent megtesz Európa érdekeinek, és értékeinek védelmében. Arra kérte a románokat, hogy ugyanolyan eltökéltséggel védjék hazájukban és egész Európában a szabadságot, tisztességet, a közélet tisztaságát és a törvényességet, mint ahogyan 1986-ban a Steaua futballklub kapusa, Helmuth Duckadam a Barcelona elleni döntőn kivédett négy büntetőrúgást, európai bajnoki győzelemre juttatva a román csapatot.

Tusk egy ki színest is megosztott a magánéletéből, fényezendő a házigazdák egóját: kiderült, hogy családjukban az első autó apósa 1300-as Daciája volt.

A viszonylag tűrhető románsággal előadott szpícset itt tekintheti meg:

 

 

(Azért kíváncsiak lennénk, hogyan birkózna meg egy magyar nyelvű beszéddel).

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a románok önérzetétt legyezgette, amikor arról beszélt: Románia már rég kiérdemelte, hogy a schengeni övezet tagja legyen és felszólította ennek akadályozóit, tegyék lehetővé, hogy a célkitűzés a román elnökség idején teljesüljön.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke – a korábbi súrlódásokra is utalva – Brüsszel támogatásáról biztosította a román uniós elnökséget. Azért figyelmeztetett: az Európai Unió nem köthet kompromisszumokat, ami a jogállamiságot, a demokráciát illeti.

A házigazdák nevében elsőként felszólaló Klaus Iohannis államfő úgy vélekedett: az idei év első fele meghatározó lesz az Európai Unió jövője szempontjából. Iohannis a román uniós elnökség előtt álló kihívások közül a brit kilépést, a migráció kérdését és az Európa közvetlen szomszédságában lévő biztonsági kihívásokat emelte ki. A román uniós elnökség idején újul meg az Európai Parlament is, és megkezdődik a következő többéves költségvetés előkészítése is – tette hozzá.

Azt ígérte, országa felelősségteljesen, gyakorlatiasan fogja feladatait ellátni.

Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök nosztalgiázott egy kicsit: felidézte, hogy 2007-ben az ő miniszterelnöki mandátuma idején vált Románia az EU tagjává. Szerinte Romániának minden tekintetben sikerült európaivá válnia, kivéve az államhatalom „büntető” intézményeit, amelyek szerinte nem hajlandók lemondani a kommunista időszakban élvezett előjogaikról.

A szabadságát töltő Liviu Dragnea házelnök helyett a képviselőház nevében Florin Iordache alelnök köszöntötte a brüsszeli vendégeket. Országa szuverenitását is hangoztatva, leszögezte: nem tudja elképzelni Romániát az EU-n kívül, és a szociáldemokrata kormánytöbbség európai elkötelezettségéről biztosította Brüsszelt.

A szónoklatok sorát záró Viorica Dăncilă miniszterelnök azt ígérte: az uniós elnökség idején kormánya „méltósággal” vezeti majd Európát, és mindent megtesz azért, hogy Románia megkapja azt a tiszteletet, amelyet érdemel. A román uniós elnökség a kohéziót tűzte zászlajára és azt reméli, hogy mandátuma végén az EU egységesebb, erősebb és összetartóbb lesz –  adott hangot vágyálmainak a kormányfő.

Az EU vezetőit több száz kormányellenes tüntető várta az ünnepség helyszínéül szolgáló Román Athenaeum koncertterem közelében, akik szintén a románok európai elkötelezettségét akarták demonstrálni a bukaresti kormány szerintük Európa-ellenes magatartásával ellentétben.

Az „Európát akarunk, nem diktatúrát”, „Románia európai állam” „Igazságszolgáltatást akarunk, nem korrupciót” feliratú táblákat magasba emelő, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elleni rigmusokat skandáló tüntetőket a csendőrség több száz méteres távolságban tartotta a koncertterem bejáratától.

A bukaresti városháza arra hivatkozva tiltotta ki az Athenaeum előtti térről a tüntetőket, hogy oda a  külügyminisztériumnak van területfoglalása, és a magas rangú vendégek biztonsága is megköveteli, hogy a tüntetők nem közelíthessék meg őket.

comments powered by Disqus
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.
Hogy kerül a cuna meg a farok a mioritikus keresztnévlistára? Többek közt erről is szól Radu Paraschivescu briliáns írása.
Persze, Dăncilă is udvarolhatna elegánsabban a magyar szervezet támogatásáért.
Líceumi diákok készítették, egy tapasztalt filmes óvó szárnyai alatt, és irtó bájos.
A kolozsvári kutatóval a magyar rockzene és a kommunista rendszer viszonyáról beszélgettünk. Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a rendszerváltás zenekara.
Ha ez igaz, nem is értjük, minek kell irtó sok pénzért választást szervezni?
Ki érti ezt? Most, hogy a szokásos cirkusz nélkül lehetne szavazni külföldön, már nem olyan vonzó a szavazás lehetősége.
A PSD egy rothadó politikai hulla. De még mozog. Sőt, irányít. Mircea Morarius írása.
Legszívesebben saját kezűleg lapátolná vissza a földet Kolozsvár vezetése a most megtalált északi kapu alapjaira.
Adózzunk egy perc néma csenddel az életszínvonal emlékének. :(