Fotó: Jordi Borrás/elmon.cat
Diada(l)
pazs
2018. szeptember 11. kedd, 21:57
A tüntetők függetlenséget és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték.

A városi rendőrség első becslése szerint mintegy egymillióan vonultak utcára az önálló katalán köztársaság megalakításáért Barcelonában kedden, a katalán nemzeti ünnepen (Diada) – számol be az MTI.

A Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű civil szervezet által megrendezett függetlenségpárti tüntetés helyszínén a tömeg már órákkal korábban elkezdett gyülekezni.

A városban útközben is jól lehetett látni, hogy ki az, aki a felvonulásra igyekszik: teljes metrókocsik teltek meg az esemény élénk rózsaszínű, Teremtsük meg a köztársaságot! feliratú pólóját viselő emberekkel.

Az ANC tájékoztatása szerint több mint 1500 szervezett autóbusszal érkeztek Katalónia más területeiről, és többszáz traktor is érkezett a katalán fővárosba.

Az Avenida de Diagonal nevű sugárút 6,4 kilométeres lezárt szakaszát ellepte a katalán függetlenséget szimbolizáló sárga-piros csíkos és kék alapon fehér csillagos zászlók áradata.

Az út menti házak kerítéseire, a lámpaoszlopokra sárga szalagokat aggattak. Ezek jelképezik a katalán függetlenségi vezetőkkel szembeni bírósági eljárások, korlátozó intézkedések ellen tiltakozást. A tüntetők közül többen transzparenseken követelték szabadon engedésüket.

„Ez egy békés és demokratikus nép békés tüntetése – jelentett ki az MTI-nek egy középkorú féri, aki 2012 óta az összes függetlenségi felvonuláson részt vett.
Véleménye szerint nagy különbség az elmúlt évekhez képest az, hogy most a spanyol kormánynak „politikai foglyai vannak”. A katalán politikusok nem követtek el semmit, szavazást rendeztek – jegyezte meg.
„Azt reméljük, hogy ez lesz az utolsó szeptember 11-e, amikor a spanyol rezsimnek vagyunk alávetve, egy szabad, szuverén államot szeretnénk” – mondta Carles, aki Molins de Reyből érkezett kisfiával és feleségével a felvonulásra.
A férfi szerint a katalán társadalom törekvése nyilvánvaló, ő maga egy referendummal hitelesített elszakadásban hisz, a tavaly október 1-én tartott, alkotmányellenesnek nyilvánított népszavazást legitimnek tartja.
„Egy demokráciában az embereket hagyni kell szavazni, és minket nem hagynak, és ez a nagy baj” – vélte a nyugdíjas Monserrat.

A rendezvény hivatalosan 17 óra 14 perckor vette kezdetét, mivel a katalán nemzeti ünnepen az 1714-es barcelonai csata évfordulójára emlékeznek, amikor is a spanyol örökösödési háborúban V. Fülöp spanyol király csapatai bevették a várost.

A szervezők az esemény kezdetén néhány perces csendre próbálták inteni az egybegyűlteket, majd egy jelzőrakéta kilövése után minél erősebb kiabálásra ösztökéltek. „Függetlenség” – skandálta a tömeg, erre szimbolikusan díszletfalak dőltek le.

A felvonulás élén felállított színpadon beszédek hangzottak el, több külföldi támogató szólalt fel.

„Megmutattátok, hogy az elnyomás nem győzött le bennünket” – jelentette ki Elisenda Paluzie, az ANC elnöke.

A tüntetésen megjelent a katalán elnök, az autonóm kormány tagjai, a katalán parlament függetlenségi pártjainak képviselői, viszont távol maradtak a spanyol egységet támogató pártok, az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középpárt, a Katalán Szocialista Párt (PSC) és a konzervatív Néppárt (PP).

A katalán nemzeti ünnep alkalmából Pedro Sánchez spanyol kormányfő Twitter-üzenetet tett közzé a nap folyamán, amelyben azt írta: ez a szeptember 11-e legyen az ünneplés és a büszkeség napja egy olyan kultúra, nyelv és történelem számára, amely egyesít minden katalánt. Az együttélésért, a tiszteletért, a párbeszédért és megértését. Jó Diadát mindenkinek! – tette hozzá, utolsó mondatát katalánul írva.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/28100
Tíz év sztrádaépítéseit vizsgálta régiókra lebontva az EU statisztikai hivatala. Elképesztő, de Románia is szerepel a toplistán.
Újabb vádemelések történtek az utóbbi idők legnagyobb egyetemi korrupciós botrányában.
Az Orbán-ellenes eurohadjárat után úgy tűnik, Európában ma csak az demokrata, aki liberális. Traian Ungureanu írása.
Megtalálták a kiskaput, hogyan húzzák le előfizetőiket a külföldi telefonhasználatért. A hatóságok vizsgálódnak az ügyben.
Dăncilă szerint a népszavazás nem a szexuális kisebbségek ellen irányul.
Valóban, miért is kellene Erdélynek eltűrnie a bukaresti központ zsarnokságát? Sabin Gherman írása.
Háromezer pedagógus írta alá a miniszternek küldött tiltakozó petíciót.
Politikai Főnix-madarakként térnének vissza az élvonalba.
A politikai stratéga egyrészt rosszabbnak tartja Orbán Viktor Magyarországát Iránnál, másrészt vágyik egy mioritikus Orbán Viktorra. Nem vicc, tessék olvasni.
Jean-Claude Juncker beszéde pont olyannak tűnik, mint maga az Európai Bizottság elnöke. Fáradt, megöregedett.
Ezt hogy fogja kimagyarázni a kormányfő?
Úgyhogy ha valakinek fotója van róla, ne dobja el. Jó ideig nem lesz miben gyönyörködni a helyszínen.
1989 óta Románia első ízben korlátozná az alkotmányban rögzített szabadságjogokat.