// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Amitől valóban kincses Kolozsvár: leesett az állunk a Vallásszabadság Házától

// HIRDETÉS

A Magyar Napok alatt a pincétől a padlásig be lehet járni Kolozsvár legújabb és legszebb közösségi terét, a volt unitárius püspöki palotát.

Kizárólag lelkendezve lehet írni a kolozsvári unitárius püspöki palota felújításáról, a gesztusról, hogy Vallásszabadság Háza néven gyakorlatilag közösségi használatba adta az egyház, és bemutatásának módjáról is. A július elején felavatott ház azonnal sztárrá vált a Kolozsvári Magyar Napokon, minden délben legalább 80-100 ember akarja megnézni.

 

Már kívülről mutatja a ház, milyen jó ízléssel újították fel, a benti terek egyszerre szépek, történetiek és közben nagyon modern funkciókat szolgálnak. Színük sugallja azt, hogy ez lakóház volt már a középkorban, dekorációjuk idézi az unitárius püspöki központot, berendezésük modern közösségi funkciókat szolgál: kényelmes székek, vetítő az előadóteremben, dizájner székek és üvegasztal a tárgyalóban, korszerű vitrinek és információk az unitárius egyházi kincsek, valamint a házban talált régészeti leletek bemutatására. 

 

 

Az asztal lábait a házfelújítás törmelékével tölthették fel. A padlóba vágott üvegen keresztül látható a padló, illetve a földszint mennyezetének szerkezete. (Fotók: Szabó Tünde)

 

 

A tárgyalóterem mennyezete

 

A vakolatból kiemelték a ház középkori és reneszánsz építészeti maradványait: befalazott ablakkeretet vagy épp erdélyi polgárházban egyedüliként fennmaradt kő fogódzót az egyik lépcső mellett. 

 

 

És közben lépten-nyomon leesik az állunk attól a következetesen jó ízléstől, minőségi anyagoktól és minőségi munkától, amellyel konzerválták, illetve felújították az egész épületet. 

 

 

Még arra is ügyeltek, hogy a pince szellőzőnyílásait stílusosan fedjék. A ház minden sarkából érződik az odafigyelés az épületre, a történelemre, az esztétikumra és a közösségre, amely használni fogja. 

 

 

Az előadóterem álmennyezete egyszerre jelzi, hol volt régen a plafon, és utal a régi templomok kazettás mennyezetére.

 

A kolozsváriaknak most minden alkalmuk megvan rá, hogy szinte kőről kőre megismerjék a házat és mindazt, amit a történetéről és művészettörténeti kincseiről tudni lehet. Naponta 11 órától lehet megnézni az unitárius egyházi kincseket bemutató kiállítást eredeti, pecsétes oklevelekkel, Dávid Ferenc kelyhével, 1500-as években nyomtatott prédikációival vagy épp egy díszes török imaszőnyeggel együtt.

 

 

12 órától indulnak a vezetett séták, amelyeken szakemberek mesélnek a ház történetéről, tulajdonosairól, elmagyarázzák, mi volt a pincében, miért árkádos a kapualj, hol vészelte át a legutóbbi évtizedeket az a reneszánsz ajtókeret, amelyen a kapualjból az Idea könyvesboltjába lehet lépni (eláruljuk: az unitárius kollégiumban), és mik azok a kövek, amelyeket nem vakoltak be az emeleten: valaha volt kályha helye, később lebontott fal helye, befalazott ablak kerete.

 

 

 

 

Ennél még részletesebb információkat lehet megtudni kényelmesen ülve a nagyteremben, ahol délutánonként öt órától a kutatásban és felújításban résztvett szakemberek magyarázzák el aprólékosan, mit találtak, mi tudható és mi nem a házról, és ezzel együtt az 500 évvel ezelőtti polgári lakáskultúráról. Például nem ismert, kit fed a kapu fölötti címer megörökítette S. T. monogram, aki a 15. században egyesítette a telken álló nagyobb és kisebb házat, és kialakította a ma ismert ház fő szerkezetét. 

 

 

Címerének elemei, a csillag és a kereszt annyira általánosak, hogy nem azonosítható egyértelműen az illető foglalkozása, most azt valószínűsítik, hogy egyházi elöljáró lehetett. Ugyanezt a címert azonosították a Szent Mihály-templom egyik belső falán, és Kolozsvár legnagyobb 19. századi helytörténésze, Jakab Elek és csapata még le tudta rajzolni ugyanitt az ugyanilyen címerű sírkövet – tudtuk meg Kovács Zsolt művészettörténész csütörtöki előadásából. 

 

A kutatók remélik, hogy a templom most kezdődött felújítása során rábukkannak a sírkőre és azon további információkra. Azokban a korabeli névjegyzékekben, amelyekben valószínűleg szerepel a titokzatos S. T., túl sokan fordulnak elő ezekkel a kezdőbetűkkel, és nem telkekre beosztva, ezért nem lehet pontosan megmondani, kinek köszönhetjük a Magyar utca évszázadok óta legimponzánsabb házát.

 

 

Kovács Zsolt művészettörténész mesél a házról

 

Utána iparosmesterek voltak a ház tulajdonosai, egyesek neve ismert, másoké nem, majd 1735-ben a Wesselényiek vették meg Kolozsvári András városi szenátortól, és szinte azonnal felújították. Tíz év múlva készítettek egy ingóságleltárt, innen tudjuk, hány ágy, milyen kemence volt a házban, és volt egy zöld tekéző asztaluk is (valószínűleg billiárdasztal). Az 1800-as évek elején ismét átépítették, hátrafelé bővítették az épületet, és barokkosították a nyílászárókat.

 

 

Ekkoriban készült a nagyteremben lévő, parkettmintájúra festett hajópadló, amelyet a mostani felújításkor fedeztek fel a rászegezett parkett alatt. A farestaurátor többszáz szeget távolított el belőle, mielőtt fel tudta volna újítani. Most szőnyeggel védik, de a fal melletti csíkon látni engedik.

 

 

A Wesselényi családtól Biasini Domokos, a Kolozsvárra vívómesternek hívott, majd itt fogadót működtető Gaetano Biasini fia vette meg 1853-ban. Ő építtette át arra a formára, ahogy ma ismerjük, például emeletet húzott a hátsó szárnyra, és teljesen új tetőszerkezetet emeltetett: az utca vonalára addig merőleges tetőt az utca vonalával párhuzamos szerkezet váltotta.

 

A Biasini család 1883-ban adta el az unitárius egyháznak, amelynek mindenkori püspöke lakott benne 2008-ig, utoljára Szabó Árpád. A 21. században nemcsak felújításra, de szerkezeti megerősítésre is szorult, és míg került pénz a munkálatokra, volt idő rendesen megkutatni. Felújítás után pedig az unitárius egyház a földszintet kiadta egy könyvesboltnak és egy bisztrónak, az emeleten pedig berendezte a Vallásszabadság Házát tudományos, közösségi és kulturális események számára.

 

A ház építéstörténetének évekig tartó feltárásában Kovács Zsolt mellett részt vett még Furu Árpád és Furu Xénia műszaki előadó, Kiss Lóránd falképrestaurátor, Csók Zsolt felügyelte a régészeti kutatásokat, Mihály Ferenc kutatta, konzerválta és restaurálta a festett faberendezéseket, Botár István és Tóth Boglárka régész dendrokronológiai vizsgálatokat végzett, Boér Ilka mesterképzős hallgató az itt talált, több mint 30 féle kályhacsempe töredékeit dolgozta fel. A ház helyreállításának megtervezésén és kivitelezésén az évek során mintegy 250 szakember dolgozott.

 

 

Nemcsak a kályhacsempetöredékeket mutatják meg, hanem azt is, hogy néztek ki a korabeli hasonló kályhák.

 

 

Az utcai pincelejáró alatt épségben megmaradt kerámiakancsó Furu Árpád szerint akár építőáldozat is lehetett volna, ha találtak volna benne csontokat. (A cikk korábbi változatában tévesen állítottuk, hogy a kancsó valószínűleg építőáldozat lehetett.) A rengeteg töredéket főleg a boltozatok töltőanyagában találták meg.

 

 

A piperecuccok későbbi, 18-19. századi leletek, az a fogkefenyél például lehet, hogy Párizsban készült.

 

 

Szombaton öttől Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök és Furu Xénia építész beszél a ház helyreállításáról, vasárnap délután pedig Csók Zsolt a régészeti feltárásról a közelmúlt belvárosi régészeti ásatásainak fényében.

 

A Valllásszabadság Háza nem forog teljesen maga körül a Magyar Napokon: kora délutánonként múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak gyerekeknek és felnőtteknek, este hét órától pedig a Borvadász Társaság borkóstolói kapnak itt helyet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!
Főtér

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni
Krónika

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni

Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.

PSD: A Bolojan-kormány ijesztő hiányt termelt. PSD-többségű kormány: nem is!
Főtér

PSD: A Bolojan-kormány ijesztő hiányt termelt. PSD-többségű kormány: nem is!

Továbbá: a vámosok lefoglaltak 700 000 eurót a reptéren, aztán a pénz eltűnt, mint a kámfor. És egy földcsuszamlás miatt teljesen lezárták az A10-es autópályát, káosz is lett belőle.

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély
Székelyhon

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.

Nekiment a romániai bevándorlóknak a legnépszerűbb német párt elnöke
Krónika

Nekiment a romániai bevándorlóknak a legnépszerűbb német párt elnöke

A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS