// 2026. július 3., péntek // Kornél, Soma

Amitől valóban kincses Kolozsvár: leesett az állunk a Vallásszabadság Házától

// HIRDETÉS

A Magyar Napok alatt a pincétől a padlásig be lehet járni Kolozsvár legújabb és legszebb közösségi terét, a volt unitárius püspöki palotát.

Kizárólag lelkendezve lehet írni a kolozsvári unitárius püspöki palota felújításáról, a gesztusról, hogy Vallásszabadság Háza néven gyakorlatilag közösségi használatba adta az egyház, és bemutatásának módjáról is. A július elején felavatott ház azonnal sztárrá vált a Kolozsvári Magyar Napokon, minden délben legalább 80-100 ember akarja megnézni.

 

Már kívülről mutatja a ház, milyen jó ízléssel újították fel, a benti terek egyszerre szépek, történetiek és közben nagyon modern funkciókat szolgálnak. Színük sugallja azt, hogy ez lakóház volt már a középkorban, dekorációjuk idézi az unitárius püspöki központot, berendezésük modern közösségi funkciókat szolgál: kényelmes székek, vetítő az előadóteremben, dizájner székek és üvegasztal a tárgyalóban, korszerű vitrinek és információk az unitárius egyházi kincsek, valamint a házban talált régészeti leletek bemutatására. 

 

 

Az asztal lábait a házfelújítás törmelékével tölthették fel. A padlóba vágott üvegen keresztül látható a padló, illetve a földszint mennyezetének szerkezete. (Fotók: Szabó Tünde)

 

 

A tárgyalóterem mennyezete

 

A vakolatból kiemelték a ház középkori és reneszánsz építészeti maradványait: befalazott ablakkeretet vagy épp erdélyi polgárházban egyedüliként fennmaradt kő fogódzót az egyik lépcső mellett. 

 

 

És közben lépten-nyomon leesik az állunk attól a következetesen jó ízléstől, minőségi anyagoktól és minőségi munkától, amellyel konzerválták, illetve felújították az egész épületet. 

 

 

Még arra is ügyeltek, hogy a pince szellőzőnyílásait stílusosan fedjék. A ház minden sarkából érződik az odafigyelés az épületre, a történelemre, az esztétikumra és a közösségre, amely használni fogja. 

 

 

Az előadóterem álmennyezete egyszerre jelzi, hol volt régen a plafon, és utal a régi templomok kazettás mennyezetére.

 

A kolozsváriaknak most minden alkalmuk megvan rá, hogy szinte kőről kőre megismerjék a házat és mindazt, amit a történetéről és művészettörténeti kincseiről tudni lehet. Naponta 11 órától lehet megnézni az unitárius egyházi kincseket bemutató kiállítást eredeti, pecsétes oklevelekkel, Dávid Ferenc kelyhével, 1500-as években nyomtatott prédikációival vagy épp egy díszes török imaszőnyeggel együtt.

 

 

12 órától indulnak a vezetett séták, amelyeken szakemberek mesélnek a ház történetéről, tulajdonosairól, elmagyarázzák, mi volt a pincében, miért árkádos a kapualj, hol vészelte át a legutóbbi évtizedeket az a reneszánsz ajtókeret, amelyen a kapualjból az Idea könyvesboltjába lehet lépni (eláruljuk: az unitárius kollégiumban), és mik azok a kövek, amelyeket nem vakoltak be az emeleten: valaha volt kályha helye, később lebontott fal helye, befalazott ablak kerete.

 

 

 

 

Ennél még részletesebb információkat lehet megtudni kényelmesen ülve a nagyteremben, ahol délutánonként öt órától a kutatásban és felújításban résztvett szakemberek magyarázzák el aprólékosan, mit találtak, mi tudható és mi nem a házról, és ezzel együtt az 500 évvel ezelőtti polgári lakáskultúráról. Például nem ismert, kit fed a kapu fölötti címer megörökítette S. T. monogram, aki a 15. században egyesítette a telken álló nagyobb és kisebb házat, és kialakította a ma ismert ház fő szerkezetét. 

 

 

Címerének elemei, a csillag és a kereszt annyira általánosak, hogy nem azonosítható egyértelműen az illető foglalkozása, most azt valószínűsítik, hogy egyházi elöljáró lehetett. Ugyanezt a címert azonosították a Szent Mihály-templom egyik belső falán, és Kolozsvár legnagyobb 19. századi helytörténésze, Jakab Elek és csapata még le tudta rajzolni ugyanitt az ugyanilyen címerű sírkövet – tudtuk meg Kovács Zsolt művészettörténész csütörtöki előadásából. 

 

A kutatók remélik, hogy a templom most kezdődött felújítása során rábukkannak a sírkőre és azon további információkra. Azokban a korabeli névjegyzékekben, amelyekben valószínűleg szerepel a titokzatos S. T., túl sokan fordulnak elő ezekkel a kezdőbetűkkel, és nem telkekre beosztva, ezért nem lehet pontosan megmondani, kinek köszönhetjük a Magyar utca évszázadok óta legimponzánsabb házát.

 

 

Kovács Zsolt művészettörténész mesél a házról

 

Utána iparosmesterek voltak a ház tulajdonosai, egyesek neve ismert, másoké nem, majd 1735-ben a Wesselényiek vették meg Kolozsvári András városi szenátortól, és szinte azonnal felújították. Tíz év múlva készítettek egy ingóságleltárt, innen tudjuk, hány ágy, milyen kemence volt a házban, és volt egy zöld tekéző asztaluk is (valószínűleg billiárdasztal). Az 1800-as évek elején ismét átépítették, hátrafelé bővítették az épületet, és barokkosították a nyílászárókat.

 

 

Ekkoriban készült a nagyteremben lévő, parkettmintájúra festett hajópadló, amelyet a mostani felújításkor fedeztek fel a rászegezett parkett alatt. A farestaurátor többszáz szeget távolított el belőle, mielőtt fel tudta volna újítani. Most szőnyeggel védik, de a fal melletti csíkon látni engedik.

 

 

A Wesselényi családtól Biasini Domokos, a Kolozsvárra vívómesternek hívott, majd itt fogadót működtető Gaetano Biasini fia vette meg 1853-ban. Ő építtette át arra a formára, ahogy ma ismerjük, például emeletet húzott a hátsó szárnyra, és teljesen új tetőszerkezetet emeltetett: az utca vonalára addig merőleges tetőt az utca vonalával párhuzamos szerkezet váltotta.

 

A Biasini család 1883-ban adta el az unitárius egyháznak, amelynek mindenkori püspöke lakott benne 2008-ig, utoljára Szabó Árpád. A 21. században nemcsak felújításra, de szerkezeti megerősítésre is szorult, és míg került pénz a munkálatokra, volt idő rendesen megkutatni. Felújítás után pedig az unitárius egyház a földszintet kiadta egy könyvesboltnak és egy bisztrónak, az emeleten pedig berendezte a Vallásszabadság Házát tudományos, közösségi és kulturális események számára.

 

A ház építéstörténetének évekig tartó feltárásában Kovács Zsolt mellett részt vett még Furu Árpád és Furu Xénia műszaki előadó, Kiss Lóránd falképrestaurátor, Csók Zsolt felügyelte a régészeti kutatásokat, Mihály Ferenc kutatta, konzerválta és restaurálta a festett faberendezéseket, Botár István és Tóth Boglárka régész dendrokronológiai vizsgálatokat végzett, Boér Ilka mesterképzős hallgató az itt talált, több mint 30 féle kályhacsempe töredékeit dolgozta fel. A ház helyreállításának megtervezésén és kivitelezésén az évek során mintegy 250 szakember dolgozott.

 

 

Nemcsak a kályhacsempetöredékeket mutatják meg, hanem azt is, hogy néztek ki a korabeli hasonló kályhák.

 

 

Az utcai pincelejáró alatt épségben megmaradt kerámiakancsó Furu Árpád szerint akár építőáldozat is lehetett volna, ha találtak volna benne csontokat. (A cikk korábbi változatában tévesen állítottuk, hogy a kancsó valószínűleg építőáldozat lehetett.) A rengeteg töredéket főleg a boltozatok töltőanyagában találták meg.

 

 

A piperecuccok későbbi, 18-19. századi leletek, az a fogkefenyél például lehet, hogy Párizsban készült.

 

 

Szombaton öttől Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök és Furu Xénia építész beszél a ház helyreállításáról, vasárnap délután pedig Csók Zsolt a régészeti feltárásról a közelmúlt belvárosi régészeti ásatásainak fényében.

 

A Valllásszabadság Háza nem forog teljesen maga körül a Magyar Napokon: kora délutánonként múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak gyerekeknek és felnőtteknek, este hét órától pedig a Borvadász Társaság borkóstolói kapnak itt helyet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Fall Sándor

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A gumimedencéjében hűsölt a Németországban körözött román drogkereskedő, amikor lecsapott rá a különleges egység – hírmix
Főtér

A gumimedencéjében hűsölt a Németországban körözött román drogkereskedő, amikor lecsapott rá a különleges egység – hírmix

Autóval hajtott egy helsinki luxusüzlet kirakatába egy román bűnbanda, majd 580 000 eurós zsákmánnyal menekült. Az ország háromnegyed részén vörös hőségriasztással indul a jövő hét.

Románul nem beszélő magyar rászorulók kerültek távoli megyékbe a bihari menhelyekről
Krónika

Románul nem beszélő magyar rászorulók kerültek távoli megyékbe a bihari menhelyekről

Teljes zűrzavar közepette szállították el a Bihar megyében felszámolt illegális szociális létesítmények lakóit, közülük sok magyar rászoruló Olténiába került.

A cigánymisszió hatalmas lehetőséget rejt az erdélyi református egyház számára
Főtér

A cigánymisszió hatalmas lehetőséget rejt az erdélyi református egyház számára

Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre
Székelyhon

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre

Az időjárás a következő négy hétben is többnyire a kánikula jegyeit fogja megtartani, miközben az ország nagy részén jelentős csapadékhiány várható az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzése szerint.

Mikes-leszármazott és Secuiana-vezető is érintett lehet a 9,2 millió lejes háromszéki büntetőügyben
Krónika

Mikes-leszármazott és Secuiana-vezető is érintett lehet a 9,2 millió lejes háromszéki büntetőügyben

Két természetes személyt és hét kereskedelmi társaságot küldött bíróság elé a Kovászna Megyei Törvényszéki Ügyészség egy több mint 9,2 millió lejes sikkasztási és pénzmosási ügyben.

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez
Székelyhon

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Elpusztult az a nagyméretű medve, amely egy hónapja jószágokat pusztított Balánbányán, és csütörtök hajnalban ismét visszatért egy portára. A vadászok rálőttek az agresszív állatra, amely elmenekült, de reggel a vérnyomok alapján megtalálták a tetemét.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Fall Sándor

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS