// 2024. november 24., vasárnap // Emma
Kolozsvári Magyar Napok

Amitől valóban kincses Kolozsvár: leesett az állunk a Vallásszabadság Házától

// HIRDETÉS

A Magyar Napok alatt a pincétől a padlásig be lehet járni Kolozsvár legújabb és legszebb közösségi terét, a volt unitárius püspöki palotát.

Kizárólag lelkendezve lehet írni a kolozsvári unitárius püspöki palota felújításáról, a gesztusról, hogy Vallásszabadság Háza néven gyakorlatilag közösségi használatba adta az egyház, és bemutatásának módjáról is. A július elején felavatott ház azonnal sztárrá vált a Kolozsvári Magyar Napokon, minden délben legalább 80-100 ember akarja megnézni.

 

Már kívülről mutatja a ház, milyen jó ízléssel újították fel, a benti terek egyszerre szépek, történetiek és közben nagyon modern funkciókat szolgálnak. Színük sugallja azt, hogy ez lakóház volt már a középkorban, dekorációjuk idézi az unitárius püspöki központot, berendezésük modern közösségi funkciókat szolgál: kényelmes székek, vetítő az előadóteremben, dizájner székek és üvegasztal a tárgyalóban, korszerű vitrinek és információk az unitárius egyházi kincsek, valamint a házban talált régészeti leletek bemutatására. 

 

 

Az asztal lábait a házfelújítás törmelékével tölthették fel. A padlóba vágott üvegen keresztül látható a padló, illetve a földszint mennyezetének szerkezete. (Fotók: Szabó Tünde)

 

 

A tárgyalóterem mennyezete

 

A vakolatból kiemelték a ház középkori és reneszánsz építészeti maradványait: befalazott ablakkeretet vagy épp erdélyi polgárházban egyedüliként fennmaradt kő fogódzót az egyik lépcső mellett. 

 

 

És közben lépten-nyomon leesik az állunk attól a következetesen jó ízléstől, minőségi anyagoktól és minőségi munkától, amellyel konzerválták, illetve felújították az egész épületet. 

 

 

Még arra is ügyeltek, hogy a pince szellőzőnyílásait stílusosan fedjék. A ház minden sarkából érződik az odafigyelés az épületre, a történelemre, az esztétikumra és a közösségre, amely használni fogja. 

 

 

Az előadóterem álmennyezete egyszerre jelzi, hol volt régen a plafon, és utal a régi templomok kazettás mennyezetére.

 

A kolozsváriaknak most minden alkalmuk megvan rá, hogy szinte kőről kőre megismerjék a házat és mindazt, amit a történetéről és művészettörténeti kincseiről tudni lehet. Naponta 11 órától lehet megnézni az unitárius egyházi kincseket bemutató kiállítást eredeti, pecsétes oklevelekkel, Dávid Ferenc kelyhével, 1500-as években nyomtatott prédikációival vagy épp egy díszes török imaszőnyeggel együtt.

 

 

12 órától indulnak a vezetett séták, amelyeken szakemberek mesélnek a ház történetéről, tulajdonosairól, elmagyarázzák, mi volt a pincében, miért árkádos a kapualj, hol vészelte át a legutóbbi évtizedeket az a reneszánsz ajtókeret, amelyen a kapualjból az Idea könyvesboltjába lehet lépni (eláruljuk: az unitárius kollégiumban), és mik azok a kövek, amelyeket nem vakoltak be az emeleten: valaha volt kályha helye, később lebontott fal helye, befalazott ablak kerete.

 

 

 

 

Ennél még részletesebb információkat lehet megtudni kényelmesen ülve a nagyteremben, ahol délutánonként öt órától a kutatásban és felújításban résztvett szakemberek magyarázzák el aprólékosan, mit találtak, mi tudható és mi nem a házról, és ezzel együtt az 500 évvel ezelőtti polgári lakáskultúráról. Például nem ismert, kit fed a kapu fölötti címer megörökítette S. T. monogram, aki a 15. században egyesítette a telken álló nagyobb és kisebb házat, és kialakította a ma ismert ház fő szerkezetét. 

 

 

Címerének elemei, a csillag és a kereszt annyira általánosak, hogy nem azonosítható egyértelműen az illető foglalkozása, most azt valószínűsítik, hogy egyházi elöljáró lehetett. Ugyanezt a címert azonosították a Szent Mihály-templom egyik belső falán, és Kolozsvár legnagyobb 19. századi helytörténésze, Jakab Elek és csapata még le tudta rajzolni ugyanitt az ugyanilyen címerű sírkövet – tudtuk meg Kovács Zsolt művészettörténész csütörtöki előadásából. 

 

A kutatók remélik, hogy a templom most kezdődött felújítása során rábukkannak a sírkőre és azon további információkra. Azokban a korabeli névjegyzékekben, amelyekben valószínűleg szerepel a titokzatos S. T., túl sokan fordulnak elő ezekkel a kezdőbetűkkel, és nem telkekre beosztva, ezért nem lehet pontosan megmondani, kinek köszönhetjük a Magyar utca évszázadok óta legimponzánsabb házát.

 

 

Kovács Zsolt művészettörténész mesél a házról

 

Utána iparosmesterek voltak a ház tulajdonosai, egyesek neve ismert, másoké nem, majd 1735-ben a Wesselényiek vették meg Kolozsvári András városi szenátortól, és szinte azonnal felújították. Tíz év múlva készítettek egy ingóságleltárt, innen tudjuk, hány ágy, milyen kemence volt a házban, és volt egy zöld tekéző asztaluk is (valószínűleg billiárdasztal). Az 1800-as évek elején ismét átépítették, hátrafelé bővítették az épületet, és barokkosították a nyílászárókat.

 

 

Ekkoriban készült a nagyteremben lévő, parkettmintájúra festett hajópadló, amelyet a mostani felújításkor fedeztek fel a rászegezett parkett alatt. A farestaurátor többszáz szeget távolított el belőle, mielőtt fel tudta volna újítani. Most szőnyeggel védik, de a fal melletti csíkon látni engedik.

 

 

A Wesselényi családtól Biasini Domokos, a Kolozsvárra vívómesternek hívott, majd itt fogadót működtető Gaetano Biasini fia vette meg 1853-ban. Ő építtette át arra a formára, ahogy ma ismerjük, például emeletet húzott a hátsó szárnyra, és teljesen új tetőszerkezetet emeltetett: az utca vonalára addig merőleges tetőt az utca vonalával párhuzamos szerkezet váltotta.

 

A Biasini család 1883-ban adta el az unitárius egyháznak, amelynek mindenkori püspöke lakott benne 2008-ig, utoljára Szabó Árpád. A 21. században nemcsak felújításra, de szerkezeti megerősítésre is szorult, és míg került pénz a munkálatokra, volt idő rendesen megkutatni. Felújítás után pedig az unitárius egyház a földszintet kiadta egy könyvesboltnak és egy bisztrónak, az emeleten pedig berendezte a Vallásszabadság Házát tudományos, közösségi és kulturális események számára.

 

A ház építéstörténetének évekig tartó feltárásában Kovács Zsolt mellett részt vett még Furu Árpád és Furu Xénia műszaki előadó, Kiss Lóránd falképrestaurátor, Csók Zsolt felügyelte a régészeti kutatásokat, Mihály Ferenc kutatta, konzerválta és restaurálta a festett faberendezéseket, Botár István és Tóth Boglárka régész dendrokronológiai vizsgálatokat végzett, Boér Ilka mesterképzős hallgató az itt talált, több mint 30 féle kályhacsempe töredékeit dolgozta fel. A ház helyreállításának megtervezésén és kivitelezésén az évek során mintegy 250 szakember dolgozott.

 

 

Nemcsak a kályhacsempetöredékeket mutatják meg, hanem azt is, hogy néztek ki a korabeli hasonló kályhák.

 

 

Az utcai pincelejáró alatt épségben megmaradt kerámiakancsó Furu Árpád szerint akár építőáldozat is lehetett volna, ha találtak volna benne csontokat. (A cikk korábbi változatában tévesen állítottuk, hogy a kancsó valószínűleg építőáldozat lehetett.) A rengeteg töredéket főleg a boltozatok töltőanyagában találták meg.

 

 

A piperecuccok későbbi, 18-19. századi leletek, az a fogkefenyél például lehet, hogy Párizsban készült.

 

 

Szombaton öttől Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök és Furu Xénia építész beszél a ház helyreállításáról, vasárnap délután pedig Csók Zsolt a régészeti feltárásról a közelmúlt belvárosi régészeti ásatásainak fényében.

 

A Valllásszabadság Háza nem forog teljesen maga körül a Magyar Napokon: kora délutánonként múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak gyerekeknek és felnőtteknek, este hét órától pedig a Borvadász Társaság borkóstolói kapnak itt helyet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS