Augusztus 15-19. között harmadik alkalommal szervezik meg Verespatak épített örökségének napjait (Zilele Patrimoniului la Roșia Montană), melynek keretében önkéntesek dolgoznak a Fehér megyei település műemlékeinek megmentésén.

Az idén a fő cél az unitárius templom tornyának kilátóvá és kiállítótérré alakítása, ezen már dolgoznak a civilek és szakemberek, akik maguk is ingyen és bérmentve fáradoznak a cianidos aranybányászat terve miatt évtizedek óta vita tárgyát képező Verespatak megmentésén. A templomtornyot kiindulópontnak szánják a faluba látogató turisták számára. A Fogadj örökbe egy házat Verespatakon program keretében

bárki részt vehet önkéntesként a házak restaurálási munkálataiban,

de idő hiányában építőanyaggal, szerszámokkal vagy pénzzel is lehet támogatni az örökségvédelmi munkát.

A szervezők a kikapcsolódásról is gondoskodnak, augusztus 15-19. között számos programmal kedveskednek a településre érkezőknek: vezetett séták keretében látogathatják meg a falut, a római kori tárnákat és a közeli természetvédelmi területeket, de műhelymunkában is részt vehetnek, ahol hagyományos építkezési technikákat sajátíthatnak el vagy méhészkedni tanulhatnak. Esténként pedig a tábortűz körül hallgathatják a Verespatak dicső múltját felelevenítő történeteket.

Filmvetítés is lesz, többek között Kocsis Tibornak a Roșia Montană Gond Corporation (RMGC) jelenlétéről készült Új Eldorádó című filmjét láthatják az érdeklődők. Több kiállítás is nyílik és koncert is lesz, a faluban már korábban is koncertező Maria Răducanu ismert dzsesszénekesnő ezúttal az unitárius templomban lép fel.

Az örökségnapokhoz idén a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum is csatlakozott támogatóként,

a Karolina téri (Piața Muzeului) intézményben kedden 13 órakor nyitják meg az Egy viaszozott írótábla Verespatakról című kiállítást, mellyel népszerűsíteni szeretnék a jövő heti verespataki rendezvényt. A múzeumban egy napra kiállítják a rómaiak idejéből fennmaradt, Verespatakon talált több viaszozott írótábla (tabulae ceratae vagy triptychon) egyikét.

A 131-167 között írt daciai emlékek értékét az adja, hogy ezek számítanak a római kurzíva legrégibb változatainak. Kolozsváron egy, a Szent Katalin tárnában 1855-ben talált táblát láthatnak az érdeklődők, mely egy kölcsönhöz íródott 162-ben. A múzeum munkatársai a jövő heti verespataki rendezvényen is részt vesznek, ahol további részletekkel szolgálnak a táblákról.

Közleményükben emlékeztetnek: Verespatak nemcsak egy kis falu az Erdélyi-szigethegységben, hanem a legjelentősebb eddig feltárt római kori aranybánya-hálózat a világon. Mint ismeretes, a települést fel akarták terjeszteni az UNESCO Világörökség-listájára, a román kormány azonban ejtette a javaslatot.

A verespataki rendezvény teljes programja itt található, az örökségvédelmi munkát itt lehet támogatni.