// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Miért Székelyföldön forgatott albán bosszúdrámát a francia díva?

// HIRDETÉS

Mert ő az öntörvényű Fanny Ardant, és megteheti. Az örök emberit kereste és látta bele az erdélyi tájba, és nem érdekli, hogy ezért titokzatosnak vagy felszínesnek tartjuk-e.

Életműdíjat kapott a 17. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – kezdhetnénk már a harmadik cikket ugyanígy az idei TIFF-en, de Fanny Ardant nem az az ember, akit könnyű és érdemes ennyivel letudni. Több mint 30 színházi, mintegy száz film- és tévészerep, két filmrendezés és tudatosan misztifikáló nyilvános szereplés – ezekből mind ízelítőt adott a francia színésznő Kolozsváron.

 

Nem színházi, de azért szerepet játszott péntek este a Hamu és vér című filmjének vetítése után a Győzelem mozi színpadán, és úgy adta a közvetlent a szombat déli rövid sajtótájékoztatóján, hogy egy percig sem lehettünk biztosak benne, most magát adja, játssza magát vagy megjátssza magát. Imád dramatizálni, történetet és mondatot is, és azt sem bánja, ha a melodrámáig vagy a közhelyig stilizálja az üzenetét. 

 

Fanny Ardant kolozsvári fellépései kimerítették a francia díva kifejezés összes konnotációját.

Gesztusai indokolatlanul szélesek és színpadiasak, hangja annyira búgó és szándékosan fátyolos volt pénteken a mozi színpadán, hogy az utolsó széksorban is hanyatt lehetett esni az aurájától. Mivel szombaton már visszafogottabb volt, elfogott a gyanú, hogy az az intenzitás, amellyel meghatódott saját magától előző este, az épp levetített Cendres et sang (Hamu és vér) melodramatikus tragédiájának volt hivatva némi hitelességet biztosítani.

 

 

Fanny Ardant és a Hamu és vér romániai castingosa | Fotók: Szabó Tünde

 

Ez volt az első film, amit rendezett, tíz évvel ezelőtt forgatták jobbára Székelyföldön, az akkor még elég romos miklósvári kastélyban és udvarán francia és román színészekkel. Az albán nevű családok között az albán vérbosszú törvénye alapján bonyolódó konfliktusok alkalmanként románul, jobbára persze franciául robbannak ki háromszéki kastélyok udvarán – ezt erdélyi gyomor elég nehezen tudja hitelesként megemészteni.

 

De Ardant-t a történet és nem a történelem érdekli, az a vadság, amelyet több évezrednyi civilizáció se tudott lecsiszolni rólunk, a karakterek tragikus súlya, az élet tragikus érzése, miközben ő frenetikusan szeret élni, és fontosabbnak tartja a megbocsátást, mint az igazság(osság)ot. Nem zavarja az élet ellentmondásossága, sőt szerinte fel kell vállalnunk azt, hogy ellentmondásosak vagyunk. 

 

Nagyon szereti a görög tragédiákat, fiatalon olvasta az Iliászt és az Odüsszeiát, a trójai háború mindegyik szereplője neki olyan, mintha családtagja volna, mondta. Az örök emberi tragédia az, ami őt megfogja, nem kell mindig mindent modernizálni, jegyezte meg, ezt az örök emberit látta meg az erdélyi tájban is, amelybe egyből beleszeretett, és ezt választotta első filmjének helyszínéül. 

 

 

A színész-rendezőt meghatotta, hogy találkozhatott a tíz évvel ezelőtti stábjának egy részével

 

A filmben ugyanis el akart mesélni egy tragédiát, de nem görög ruhákban, hanem vidéki környezetben, és mivel olvasta, hogy a vérbosszú törvénye egészen korunkig élő hagyomány volt Albániában, ezért mindenképp kelet-európai tájat keresett.

 

Nem tartja magát professzionális színésznek, nem épült be a filmiparba, eleve csak olyan szerepeket vállal, amelyek megfogják. Ösztönösen és gyorsan dönt a forgatókönyvek alapján, és csak olyan rendezőkkel szeret dolgozni, akikben „ég a szent láng”, akik számára privilégium, hogy rendezhetnek, és folyamatos öröm forrása függetlenül attól, hogy kezdő vagy már befutott rendezőről van szó – mondta el a kolozsvári újságírók kérdéseire.

 

A filmezés világába François Truffaut vezette be, 

aki egy tévészerep alapján választotta ki őt 1981-es filmje, a Szomszéd szeretők női főszerepére. Ez akkor nagyon szokatlannak számított Franciaországban, magyarázta Fanny Ardant, mert nem volt átjárás a színház, a tévé és a filmezés között. Truffaut viszont szabad ember volt, önhatalmúlag döntött a kérdésben.

 

 

Fanny Ardant a Platinia szállóban tartott sajtóbeszélgetésen

 

Nagyjából ennyit árult el Truffaut-ról, akivel a forgatás után együtt maradtak, közös gyerekük született, majd a rendező valóban tragikus hirtelenséggel (agytumor következtében) hunyt el 1984-ben. A Truffaut-hoz fűződő személyes viszonyáról soha nem nyilatkozik, jelentette ki. Ahogy arra a kérdésre is csak ügyvédje jelenlétében válaszol, hogy most szerelmes-e – tért ki a válaszadás elől Ardant, aki jelenleg Gérard Depardieu élettársa. 

 

Politikai nézeteiről se szokott beszélni mikrofonba, 

válaszolta a palesztin sáljára rákérdező újságírónak. Szereti az embereket és a provokálást, nem szereti viszont a pártokat, mozgalmakat, a különféle akciókra történő felhívásokat, a PC-t, a divatos nézeteket, és soha nem fog semmilyen mozgalomhoz csatlakozni, mert az élet ellentmondásos, válaszolta a lánynak, aki a véleményét firtatta volna a film világából indult #metoo mozgalomról.

 

Azt is csak a halálos ágyán tudná majd megmondani, melyik volt a kedvenc szerepe. Ugyanígy nem tud tanácsot adni a kezdő színészeknek sem, pusztán annyit mondana nekik, hogy csak akkor űzzék ezt a hivatást, ha nagyon-nagyon szeretik.

 

 

Fanny Ardant és palesztin kendője. Ozana Oancea színésznő tolmácsolt

 

Őt magát az öröm és a harag érzése energizálja, ezek egyféle kombinációjával megy be a jelenetekbe akár a színpadon, akár forgatáson. A mozival pedig úgy van, mint a paradicsomos spagettivel: megrögzötten mindig ezt rendeli az éttermekben, miközben fél tőle, hogy egy idő után nem fog majd ízleni neki, és megrögzötten szeret belépni a sötét moziterembe, miközben attól tart, egyszercsak elege lesz a filmnézésből.

 

A filmfesztiválokat pedig azért szereti, mert itt változatos a menü, nem a kommersz törvénye dönt, hanem sokféle filmet lehet látni a világ minden tájáról. És ez a sokféleség fontosabb szerinte, mint az, hogy mennyire profin van elkészítve egy-egy film.

 

Ugyanígy nem egy, hanem sokféle könyvet érdemes olvasnunk, válaszolta arra a kérdésre, mit olvassunk ahhoz, hogy jobban megismerjük saját magunkat. Fiatalon is sokat olvasott, falta Dosztojevszkij, Proust, Shakespeare műveit, a görög tragédiákat, és hülyeségnek tartja a mondást, hogy aki szereti a könyvet, az nem szereti az életet. Ellenkezőleg: az olvasással időt nyerünk ahhoz, hogy megértsük az életet. Saját magunkat pedig a magányban építjük annak ellenére, hogy a magány szerinte tragikus: olyan rémálom, amelyben meg tudjuk látni az élet ajándékát.

 

 

Ne csodálkozzunk, ha Fanny Ardant néha líraian fogalmaz, el is mondta, hogy nagyon szereti a költészetet, a költői viselkedést és a költői képeket. És ma már jobban kedveli az orosz költőket, mint a franciákat, vallotta be, mert Oroszországban mindig kockázatot jelentett, halálos tétje volt annak, ha valaki költő volt, míg Franciaországban szerinte ez csak szellemi csavargás, ott a költők teljesen mindennapi emberek.

 

Filmben is a költőit, a képek erejét szereti, például Tarr Béla filmjeit, amelyek ismeretlen világba vezetnek el, ahol nem tudjuk, mi történik majd, de érezzük az erejét.

 

Ahogy azt sem tudjuk, mi történik pontosan Fanny Ardant világában, de éreztük a – színpadiasból titokzatossá mélyült – erejét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Hamarosan benyújthatók a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmei
Krónika

Hamarosan benyújthatók a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmei

Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS