// 2026. november 16., hétfő // Ödön

Elmagyarázták, miért lenne katasztrófa a magánnyugdíjalap megszüntetése

// HIRDETÉS

Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.

Szükség van a magánnyugdíjalapra, hisz 2050-ben 1,74 nyugdíjas jut majd egy aktív személyre olyan körülmények között, hogy 1990-ben ez az arány 0,3 volt – jelentette ki Tudor Grecu, a világ egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társasága, a KPMG tanulmánya alapján.

„Az elöregedés egész Európára jellemző. Ha a demográfiai mutatókat nézzük, azt látjuk, hogy míg 1990-ben a romániai átlagéletkor 33 év volt, most 41 év, 2050-ben pedig 47 év lesz. Ez egy hatalmas nyomást jelent a nyugdíjrendszer újraelosztó jellegű első pillérére. Míg 1990-ben három aktív személynek kellett egy nyugdíjast eltartania, 2050-ben minden aktív személyre 1,74 nyugdíjas jut. Ilyen körülmények között a nyugdíjrendszer második pillérére feltétlenül szükség van” – nyilatkozta a szakember.

Az idézett forrás szerint az európai trend azt követi, hogy a nyugdíj ne legyen alacsonyabb, mint a legutolsó fizetés 70%-a. Ehhez képest

Romániában ez az arány 52%, amelynek 15%-át a második pillér adja.

„Ha Romániában 2008-ban munkába állt valaki és 2040-ig átlagbért keres, akkor leendő nyugdíjába a nyugdíjrendszer első pillére az utolsó fizetésének 37%-ával, a második pillér a 15%-ával pótol, 3,75%-os járulékfizetés mellett. Ha 6%-os járulék lenne, a második pillér az utolsó fizetés 20%-át adná. Következtetésképpen, egyrészt a magánnyugdíjalapra szükség van, másrészt, a második pillér egy sikertörténet, és úgy kell folytatni, ahogyan azt 2008-ban eltervezték” – fejtette ki a KPMG képviselője.

A Románia Fejlesztéséért Koalíció (CDR) csütörtöki sajtóértekezletén felszólította a román kormányt, hogy ne módosítsa a nyugdíjrendszer jelenlegi, három pilléren nyugvó struktúráját, és mihamarabb döntsön arról, hogy a magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulás a jelenlegi 3,75 %-os szintről 6 %-os szintre növekedjék. A CDR szerint sem a kormány sem pedig a törvényhozók mindeddig nem magyarázták meg, hogy a kezdeményezett intézkedések miért lennének a nyugdíjrendszer második pillérébe járulékot fizető hétmillió román állampolgár hasznára.

A 25 üzleti egyesület, kétoldali kereskedelmi kamara, és más gazdasági szövetség képviselője felhívta a figyelmet arra a negatív hatásra, amelyet a magánnyugdíjalapról való lemondás vagy a járulékfizetés csökkentése váltana ki. Ezen egyesületek közül 15, egy közös felszólítást intézett a kormányhoz, hogy ne destabilizálja a jelenlegi nyugdíjrendszert, hanem arra tegyen erőfeszítéseket, hogy a törvény előírásainak és a román állampolgárok hosszútávú érdekeinek megfelelően, a hozzájárulást 6 %-ra növeljék.

A CDR szakembereinek meglátása szerint,

a második pillérbe befizetett hozzájárulás a befizetők privát tulajdona, tehát örökségül hagyható.

„Ez az alapvető különbség az egyes pillér, amelyben a nyugdíjak kifizetése a járulékfizető halálával megszűnik, és a második pillér között. Tehát, minden olyan módosító javaslat, amely összevonná a két »zsebet«, amelyek közül az egyik állami (első pillér) a másik privát (második pillér) adminisztrálásban van, egyaránt befolyásolná a nyugdíjas állampolgár és az állampolgár utódainak jövedelmét” – mutat rá a CDR szakemberei által összeállított dokumentum, amelyet a nyugdíjrendszer második pillérével kapcsolatos csütörtöki sajtóértekezleten tettek közzé.

A koalíció képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy a második pillérhez való hozzájárulás felfüggesztése, akár hat hónapra is, azt jelenti, hogy „ahelyett, hogy a saját zsebünkbe gyűjtenénk a pénzt, ezt – belegyezésünk nélkül – az államkasszába utalják át, amelynek kezelésébe semmilyen beleszólásunk sincs”. Egyébként, a Román Kereskedelmi Bank számítása szerint, a második pillérhez járulékot fizető hétmillió állampolgár vesztesége, az alatt a hat hónap alatt, amíg járulékát az első pillérbe gyűjtenék, mintegy 3,61 milliárd lej (77,6 millió euró) lenne, amelyhez hozzá kell számítani azt a kiesést, ami ennek az összegnek a hosszútávú befektetéséből származna.

A nyugdíjrendszer második pillérébe fizetendő járulék csökkentése negatív hatással lehet a tőkepiacra

– állapítja meg az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott ajánlásában, amelyben megfogalmazza minden állam gazdaságpolitika irányelveit a következő 12-18 hónapra. A magánnyugdíjalapba fizetendő járulékot 2018 elejétől a bruttó bér 5,1%-ról 3,75 %-ra csökkentették, noha a törvény szerint a járulékot 6%-ra kellett volna emelni.

A nyugdíjrendszer második pillérének esetleges átalakítása annak kapcsán merült fel, hogy április 28-án közzétették a 2018-ra vonatkozó törvénykezési tervet, amelyben szerepel egy olyan tervezet is, amelynek értelmében 2018. július 1-je és december 31-e között felfüggesztenék a járulékfizetést a magánnyugdíjalapba. Mi több, a jogszabály arra kötelezné a munkavállalót, hogy havi 84 lej fix járadékot fizessen. Ez az összeg évente nőne, az ötödik évben elérné a 125 lejt, ami levonható a jövedelmi adóból. Ugyanakkor a munkáltatónak is fizethetnie kellene ezt a járulékot, amit a cég nagysága szerint (50, 25, 10 alkalmazott) levonhat a nyereségadóból. Idén év elejétől a társadalombiztosítás terhét átruházták az munkáltatóról az alkalmazottra.

A hét elején Eugen Teodorovici pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a nyugdíjrendszer átalakításáról azok az emberek közölnek forgatókönyveket, akiknek fogalmuk sincs a kormány tevékenységéről, és annak a lehetőségét is felvetette, hogy

ezen megalapozatlan kijelentéseket a törvény erejével kellene rajtuk számon kérni.

Korábban Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter azt mondta, hogy a második pillér megszüntetését az Országos Előrejelző Bizottság (CNSP) vetette fel, de a kormány nem értett egyet a javaslattal.

Ion Ghizdeanu, a CNSP elnöke az Agerpres hírügynökség megkeresésére kifejtette: a második pillérhez való hozzájárulás felfüggesztése csak munkahipotézis volt, és tévedésből került nyilvánosságra az információ.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS