// 2026. április 3., péntek // Buda, Richárd

Kikerült a történelmileg hű óriásposzter Kolozsvár főterére

// HIRDETÉS

A kérdés már csak az, hogy a fotó a multikulturalitás vagy a magyarszivatás jelképe-e.

Amint arról beszámoltunk, történelemhamisító és diszkriminatív óriásposzter került ki csütörtökön Kolozsvár főterére: a fotón látható üzletek homlokzatáról kiretusálták a magyar cégneveket. Az óriásposzter a kolozsvári városnapokra készült, a kolozsvári városháza megbízásából.

A botrány rövid kronológiája: a Musai-Muszáj kezdeményező csoport felfedezte a bunkó hamisítást, és felszólította a városházát, hogy május 18-a, péntek 15 óráig távolítsa el történelemhamisító és diszkriminatív posztert, ellenkező esetben a feljelentést tesznek ellene az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.

Ezt követően Oláh Emese, Kolozsvár magyar alpolgármestere idétlen magyarázkodásba kezdett, mondván, hogy igazából a poszter nem igazi, csak próbaposzter. Mindenesetre eljárt az ügyben, és a „próbaposztert” el is távolították.

Pénteken aztán végre a helyére került az igazi, a hiteles, a végső, a nem-próbaposzter. Amely történelmileg is hiteles. Kolozsvár főtere látható rajta, az Egyetem utca irányából. Ott a Mátyás-szobor, a Szent Mihály-templom, jobbra a Státuspaloták, háttérben az evangélikus templom.

Az előtérben pedig ott pompázik a capitoliumi farkas szobormásolata.

Erről a (anya)farkasról (amely, ugye, a gyermek Romulust és Remust szoptatja, talapzatán pedig Traianus római császár domborműve látható) annyit érdemes tudni, hogy az olasz állam adta ajándékba Romániának 1921-ben. Két másolatot is adtak: az egyik Kolozsvárra került, a másik meg a Pruton túli Kisjenőbe (Chișinău), hogy a Román Királysággal egyesült területek román egységét képviseljék. A szobrot 1921. október 28-án avatták fel ünnepélyes keretek között, Iulian Pop, a kincses város első román polgármestere jelenlétében.

A román szemszögből szörnyű második bécsi döntést követően, 1940-ben kimentették a főtérről a szobrot a távozó románok, és Szebenben helyezték óvóhelyre. A II. világháború után a szobor visszakerült Kolozsvárra, ám az internacionalista kommunista rezsim nem engedte meg, hogy visszategyék a főtérre, ezért aztán 1967-ben a Farkas utcába került, ahol 1973-ig állt, amikor is jelenlegi helyére, a Deák Ferenc utcára tették át.

Jó. És akkor most nézzük a poszter értelmezési lehetőségeit. Az egyik a következő: lám, milyen multikulturális ez a Kolozsvár, hát nézzék, milyen szépen megférnek egymás mellett a magyar és a román történelmi műemlékek.

A másik:

kedves kolozsvári magyarok, mi, románok ismét jól megszivattunk benneteket.

Nem ment át a kis trükk a magyar cégtáblák eltörlésével, hát feltettük ezt a posztert. Abból az időből, amikor már mi voltunk itt az urak. Ezt már nem kell meghamisítani. Ti meg szívtok, mint a torkos borz. De azért szeressük egymást, gyerekek!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Székelyhon

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS