// 2026. június 12., péntek // Villo

Arab kenyeret sütő pékség nyílt Kolozsvár mellett, szíriai menekült igazgatja

// HIRDETÉS

Helyben nevelkedett szír vállalkozó megunta, hogy Bukarestből hozassa a pitát.

Kolozsvár mellett, Szászfenesen indult be Erdély első olyan sütőipari üzeme, ahol arab kenyeret (lapos kenyér vagy pita néven is ismert) sütnek – tájékoztat a Mediafax hírügynökség. Az üzemet több százezer eurós beruházással a 26 éves, szíriai származású Bashar Molhem indította a múlt év végén, aki családjával hat éves kora óta él Kolozsváron, a pékségben pedig három szíriai menekültet foglalkoztat.

 

A fiatal vállalkozó családja több éttermet, illetve gyorséttermet működtet Kolozsváron, ezekhez a pitát viszont mindig Bukarestből hozatták hetente kétszer-háromszor. Azokra az időszakokra, amikor nagyobb a forgalmuk, fagyasztókban kellett felhalmozniuk a pitát, hogy ne fogyjanak ki belőlük, a lefagyasztás után viszont a pita már nem olyan jó ízű, állítja Molhem, aki rájött, hogy más kolozsvári és környéki gyorséttermek is ezzel a gonddal küzdenek.

 

Hagyományos szír pita Erdélyből

Arra jutott, hogy a megoldás az, ha saját maguk állítják elő a Közel-Kelet hagyományos alapélelmiszerét, az arab kenyeret, és úgy érzékelte, hogy az erdélyiek is egyre szívesebben vásárolják a kevesebb kalóriát és tartósítószert egyáltalán nem tartalmazó pitát. Mivel nem tartalmaz adalékanyagot, az általuk készített pita érvényességi ideje rövidebb. 

 

Egyes kolozsvári boltláncokban Syriana néven kapható, és forgalmazzák Temesváron, Marosvásárhelyen, Nagybányán, Gyulafehérváron és Moldva néhány városában is. Év végére kiterjesztenék a forgalmazást Bukarestre, Budapestre, sőt Bécsre is.

 

 

A sütöde felszerelését Törökországból vásárolták, ennek része egy 700 fokon sütő kemence és egy 75 méter hosszú, a pita lehűlését segítő szállítószalag. Jelenleg óránként hétezer pitát tudnak sütni, naponta 33-35 ezer darabot sütnek ki, az egész folyamatot pedig az egyik legnevesebb szír pék felügyeli, aki hagyományos szír receptet követ.

 

Eszerint a pita lisztből és vízből készül élesztővel, nagyon kevés sóval és cukorral. Hogy a massza mindig jó minőségű legyen, nyáron 5-8 fokos vizet, télen 14-18 fokos vizet tesznek hozzá. Sütés és csomagolás után a pitákat fenyőpolcon pihentetik három órát, Bashar elmondása szerint ez is hozzájárul a termék minőségének megőrzéséhez.

 

A sütést irányító pék, a 37 éves Nadem 

Aleppóból, egy pékdinasztiából származik, és dolgozott már Libanonban, Szaúd-Arábiában, Jordániában és Törökországban. Számára a sütés több, mint hivatás, mondta a Mediafaxnak, gyerekkorától pékségekben forgolódik, és a modern sütőberendezések szereléséhez is ért, mert csak így tudja optimálisan beállítani őket.

 

A 18 személyt foglalkoztató üzemben három szíriai menekült is dolgozik, aki az EU megállapította kvóták alapján került Görögországból Romániába. A vállalkozó és családja fontosnak tartja, hogy állás biztosításával segítsék őket.

 

Egyikük, Sami Aleppóban franciatanárként dolgozott, a háború elől menekült el feleségével és két gyerekével. 2016 szeptembere óta élnek Romániában, ő azóta megtanult románul, és az üzem igazgatója lett. Ő felel a beszerzésekért, a járműparkért és a termelés felügyeletéért. Úgy érzi, jó helyre került, mondta a Mediafaxnak, a románok toleránsan viselkednek vele.

 

Ugyanezt mondta Narwas is, az üzem egy másik alkalmazottja, aki szintén több mint egy éve Görögországból került Romániába. Szerinte itt az emberek nyíltak, együttérzően és melegen viszonyulnak hozzá. Ő Damaszkusz mellől származik, Szíriában festő-mázolóként dolgozott, de ott már nem volt jövője, mondta. Megszerette a munkát a pitasütödében, fizetésének egy részét pedig a Szíriában maradt feleségének és két gyerekének küldi, akiket szeretne hamarosan Romániába hozni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

Sok fiatal román történész bizonyos kérdésekben közelebb áll a magyar értelmezésekhez
Krónika

Sok fiatal román történész bizonyos kérdésekben közelebb áll a magyar értelmezésekhez

Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo
Főtér

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén
Székelyhon

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén

Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.

Bejelentették az első tusványosi fellépőket
Krónika

Bejelentették az első tusványosi fellépőket

Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.

Tucatnyi román állampolgár kéri a konzuli segítséget utazási okmányok kiállításához
Székelyhon

Tucatnyi román állampolgár kéri a konzuli segítséget utazási okmányok kiállításához

Eddig huszonegy Észak-Írországban élő ember kért konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS