// 2026. augusztus 28., péntek // Ágoston

Arab kenyeret sütő pékség nyílt Kolozsvár mellett, szíriai menekült igazgatja

// HIRDETÉS

Helyben nevelkedett szír vállalkozó megunta, hogy Bukarestből hozassa a pitát.

Kolozsvár mellett, Szászfenesen indult be Erdély első olyan sütőipari üzeme, ahol arab kenyeret (lapos kenyér vagy pita néven is ismert) sütnek – tájékoztat a Mediafax hírügynökség. Az üzemet több százezer eurós beruházással a 26 éves, szíriai származású Bashar Molhem indította a múlt év végén, aki családjával hat éves kora óta él Kolozsváron, a pékségben pedig három szíriai menekültet foglalkoztat.

 

A fiatal vállalkozó családja több éttermet, illetve gyorséttermet működtet Kolozsváron, ezekhez a pitát viszont mindig Bukarestből hozatták hetente kétszer-háromszor. Azokra az időszakokra, amikor nagyobb a forgalmuk, fagyasztókban kellett felhalmozniuk a pitát, hogy ne fogyjanak ki belőlük, a lefagyasztás után viszont a pita már nem olyan jó ízű, állítja Molhem, aki rájött, hogy más kolozsvári és környéki gyorséttermek is ezzel a gonddal küzdenek.

 

Hagyományos szír pita Erdélyből

Arra jutott, hogy a megoldás az, ha saját maguk állítják elő a Közel-Kelet hagyományos alapélelmiszerét, az arab kenyeret, és úgy érzékelte, hogy az erdélyiek is egyre szívesebben vásárolják a kevesebb kalóriát és tartósítószert egyáltalán nem tartalmazó pitát. Mivel nem tartalmaz adalékanyagot, az általuk készített pita érvényességi ideje rövidebb. 

 

Egyes kolozsvári boltláncokban Syriana néven kapható, és forgalmazzák Temesváron, Marosvásárhelyen, Nagybányán, Gyulafehérváron és Moldva néhány városában is. Év végére kiterjesztenék a forgalmazást Bukarestre, Budapestre, sőt Bécsre is.

 

 

A sütöde felszerelését Törökországból vásárolták, ennek része egy 700 fokon sütő kemence és egy 75 méter hosszú, a pita lehűlését segítő szállítószalag. Jelenleg óránként hétezer pitát tudnak sütni, naponta 33-35 ezer darabot sütnek ki, az egész folyamatot pedig az egyik legnevesebb szír pék felügyeli, aki hagyományos szír receptet követ.

 

Eszerint a pita lisztből és vízből készül élesztővel, nagyon kevés sóval és cukorral. Hogy a massza mindig jó minőségű legyen, nyáron 5-8 fokos vizet, télen 14-18 fokos vizet tesznek hozzá. Sütés és csomagolás után a pitákat fenyőpolcon pihentetik három órát, Bashar elmondása szerint ez is hozzájárul a termék minőségének megőrzéséhez.

 

A sütést irányító pék, a 37 éves Nadem 

Aleppóból, egy pékdinasztiából származik, és dolgozott már Libanonban, Szaúd-Arábiában, Jordániában és Törökországban. Számára a sütés több, mint hivatás, mondta a Mediafaxnak, gyerekkorától pékségekben forgolódik, és a modern sütőberendezések szereléséhez is ért, mert csak így tudja optimálisan beállítani őket.

 

A 18 személyt foglalkoztató üzemben három szíriai menekült is dolgozik, aki az EU megállapította kvóták alapján került Görögországból Romániába. A vállalkozó és családja fontosnak tartja, hogy állás biztosításával segítsék őket.

 

Egyikük, Sami Aleppóban franciatanárként dolgozott, a háború elől menekült el feleségével és két gyerekével. 2016 szeptembere óta élnek Romániában, ő azóta megtanult románul, és az üzem igazgatója lett. Ő felel a beszerzésekért, a járműparkért és a termelés felügyeletéért. Úgy érzi, jó helyre került, mondta a Mediafaxnak, a románok toleránsan viselkednek vele.

 

Ugyanezt mondta Narwas is, az üzem egy másik alkalmazottja, aki szintén több mint egy éve Görögországból került Romániába. Szerinte itt az emberek nyíltak, együttérzően és melegen viszonyulnak hozzá. Ő Damaszkusz mellől származik, Szíriában festő-mázolóként dolgozott, de ott már nem volt jövője, mondta. Megszerette a munkát a pitasütödében, fizetésének egy részét pedig a Szíriában maradt feleségének és két gyerekének küldi, akiket szeretne hamarosan Romániába hozni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Főtér

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja
Krónika

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja

Saját kérésére visszahívták állomáshelyéről Balla Tullia Imolát, Románia montreáli főkonzulját, aki két és fél éve látta el a diplomáciai kirendeltség irányítását. A korábban számos kormányzati pozíciót betöltő diplomatát több mindennel megvádolták.

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?
Főtér

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament
Székelyhon

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament

Egy 68 éves férfi fulladt a tengerbe Eforiénál csütörtök délután, miután a nap folyamán háromszor is kimentették a hullámok közül a vízimentők, de újra és újra bement a vízbe. Eforie Nord strandjain vörös zászló van kitűzve, tilos a fürdőzés.

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba
Krónika

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba

Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során
Székelyhon

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során

Csempészet gyanúja miatt tartottak házkutatást csütörtökön a gyergyószentmiklósi bíróság által elrendelt parancs alapján. Az akció során 888,43 gramm aranyat, valamint 27 ezer lejt, 550 eurót és 200 svájci frankot találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS