// 2026. augusztus 10., hétfő // Lörinc

Arab kenyeret sütő pékség nyílt Kolozsvár mellett, szíriai menekült igazgatja

// HIRDETÉS

Helyben nevelkedett szír vállalkozó megunta, hogy Bukarestből hozassa a pitát.

Kolozsvár mellett, Szászfenesen indult be Erdély első olyan sütőipari üzeme, ahol arab kenyeret (lapos kenyér vagy pita néven is ismert) sütnek – tájékoztat a Mediafax hírügynökség. Az üzemet több százezer eurós beruházással a 26 éves, szíriai származású Bashar Molhem indította a múlt év végén, aki családjával hat éves kora óta él Kolozsváron, a pékségben pedig három szíriai menekültet foglalkoztat.

 

A fiatal vállalkozó családja több éttermet, illetve gyorséttermet működtet Kolozsváron, ezekhez a pitát viszont mindig Bukarestből hozatták hetente kétszer-háromszor. Azokra az időszakokra, amikor nagyobb a forgalmuk, fagyasztókban kellett felhalmozniuk a pitát, hogy ne fogyjanak ki belőlük, a lefagyasztás után viszont a pita már nem olyan jó ízű, állítja Molhem, aki rájött, hogy más kolozsvári és környéki gyorséttermek is ezzel a gonddal küzdenek.

 

Hagyományos szír pita Erdélyből

Arra jutott, hogy a megoldás az, ha saját maguk állítják elő a Közel-Kelet hagyományos alapélelmiszerét, az arab kenyeret, és úgy érzékelte, hogy az erdélyiek is egyre szívesebben vásárolják a kevesebb kalóriát és tartósítószert egyáltalán nem tartalmazó pitát. Mivel nem tartalmaz adalékanyagot, az általuk készített pita érvényességi ideje rövidebb. 

 

Egyes kolozsvári boltláncokban Syriana néven kapható, és forgalmazzák Temesváron, Marosvásárhelyen, Nagybányán, Gyulafehérváron és Moldva néhány városában is. Év végére kiterjesztenék a forgalmazást Bukarestre, Budapestre, sőt Bécsre is.

 

 

A sütöde felszerelését Törökországból vásárolták, ennek része egy 700 fokon sütő kemence és egy 75 méter hosszú, a pita lehűlését segítő szállítószalag. Jelenleg óránként hétezer pitát tudnak sütni, naponta 33-35 ezer darabot sütnek ki, az egész folyamatot pedig az egyik legnevesebb szír pék felügyeli, aki hagyományos szír receptet követ.

 

Eszerint a pita lisztből és vízből készül élesztővel, nagyon kevés sóval és cukorral. Hogy a massza mindig jó minőségű legyen, nyáron 5-8 fokos vizet, télen 14-18 fokos vizet tesznek hozzá. Sütés és csomagolás után a pitákat fenyőpolcon pihentetik három órát, Bashar elmondása szerint ez is hozzájárul a termék minőségének megőrzéséhez.

 

A sütést irányító pék, a 37 éves Nadem 

Aleppóból, egy pékdinasztiából származik, és dolgozott már Libanonban, Szaúd-Arábiában, Jordániában és Törökországban. Számára a sütés több, mint hivatás, mondta a Mediafaxnak, gyerekkorától pékségekben forgolódik, és a modern sütőberendezések szereléséhez is ért, mert csak így tudja optimálisan beállítani őket.

 

A 18 személyt foglalkoztató üzemben három szíriai menekült is dolgozik, aki az EU megállapította kvóták alapján került Görögországból Romániába. A vállalkozó és családja fontosnak tartja, hogy állás biztosításával segítsék őket.

 

Egyikük, Sami Aleppóban franciatanárként dolgozott, a háború elől menekült el feleségével és két gyerekével. 2016 szeptembere óta élnek Romániában, ő azóta megtanult románul, és az üzem igazgatója lett. Ő felel a beszerzésekért, a járműparkért és a termelés felügyeletéért. Úgy érzi, jó helyre került, mondta a Mediafaxnak, a románok toleránsan viselkednek vele.

 

Ugyanezt mondta Narwas is, az üzem egy másik alkalmazottja, aki szintén több mint egy éve Görögországból került Romániába. Szerinte itt az emberek nyíltak, együttérzően és melegen viszonyulnak hozzá. Ő Damaszkusz mellől származik, Szíriában festő-mázolóként dolgozott, de ott már nem volt jövője, mondta. Megszerette a munkát a pitasütödében, fizetésének egy részét pedig a Szíriában maradt feleségének és két gyerekének küldi, akiket szeretne hamarosan Romániába hozni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A kiskutya jó dolgában, a választópolgár rossz dolgában vész meg

Varga László Edgár

Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?

Sánta Miriám

Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Sólyom István

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”
Főtér

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

Putyin egy NATO-tagállam megtámadására készül az amerikai hírszerzés szerint
Krónika

Putyin egy NATO-tagállam megtámadására készül az amerikai hírszerzés szerint

A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.

Isten hozott Vadkeletre – a Rockstadt Extreme Fest mint a spontán önszerveződés ideiglenes városa
Főtér

Isten hozott Vadkeletre – a Rockstadt Extreme Fest mint a spontán önszerveződés ideiglenes városa

Kelet-Európa legnagyobb metálfesztiválja – ha szabad így fogalmazni – a szent és a profán találkozása.

A Transalpinát is lepipálja a nagy háború idején épült Strategica
Székelyhon

A Transalpinát is lepipálja a nagy háború idején épült Strategica

Több tíz kilométeren át 1800–2000 méteres magasságban kígyózik, sokan a romániai tereputak királyának tartják. Aki a Transalpinát már bejárta, lehet fogalma róla, de a belőle leágazó Strategica még azt is lepipálja.

Meddig használható még a régi személyi?
Krónika

Meddig használható még a régi személyi?

Sok román állampolgár még mindig az 1997-es mintára kiállított személyi igazolványt használja, azonban ezt fokozatosan kivonják a forgalomból, amint az új elektronikus és egyszerű személyi igazolványok országszerte elérhetővé válnak.

Fejszékkel támadtak a mentősökre egy TikTokon terjedő álhír miatt – videóval
Székelyhon

Fejszékkel támadtak a mentősökre egy TikTokon terjedő álhír miatt – videóval

Botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira, akik egy beteget próbáltak ellátni Récekeresztúron. A mentőautó sofőrje súlyosan megsérült – közölte vasárnap a Facebook-oldalán az egészségügyi minisztérium.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A kiskutya jó dolgában, a választópolgár rossz dolgában vész meg

Varga László Edgár

Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?

Sánta Miriám

Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Sólyom István

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

// HIRDETÉS