// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Kolozsvár

Arab kenyeret sütő pékség nyílt Kolozsvár mellett, szíriai menekült igazgatja

// HIRDETÉS

Helyben nevelkedett szír vállalkozó megunta, hogy Bukarestből hozassa a pitát.

Kolozsvár mellett, Szászfenesen indult be Erdély első olyan sütőipari üzeme, ahol arab kenyeret (lapos kenyér vagy pita néven is ismert) sütnek – tájékoztat a Mediafax hírügynökség. Az üzemet több százezer eurós beruházással a 26 éves, szíriai származású Bashar Molhem indította a múlt év végén, aki családjával hat éves kora óta él Kolozsváron, a pékségben pedig három szíriai menekültet foglalkoztat.

 

A fiatal vállalkozó családja több éttermet, illetve gyorséttermet működtet Kolozsváron, ezekhez a pitát viszont mindig Bukarestből hozatták hetente kétszer-háromszor. Azokra az időszakokra, amikor nagyobb a forgalmuk, fagyasztókban kellett felhalmozniuk a pitát, hogy ne fogyjanak ki belőlük, a lefagyasztás után viszont a pita már nem olyan jó ízű, állítja Molhem, aki rájött, hogy más kolozsvári és környéki gyorséttermek is ezzel a gonddal küzdenek.

 

Hagyományos szír pita Erdélyből

Arra jutott, hogy a megoldás az, ha saját maguk állítják elő a Közel-Kelet hagyományos alapélelmiszerét, az arab kenyeret, és úgy érzékelte, hogy az erdélyiek is egyre szívesebben vásárolják a kevesebb kalóriát és tartósítószert egyáltalán nem tartalmazó pitát. Mivel nem tartalmaz adalékanyagot, az általuk készített pita érvényességi ideje rövidebb. 

 

Egyes kolozsvári boltláncokban Syriana néven kapható, és forgalmazzák Temesváron, Marosvásárhelyen, Nagybányán, Gyulafehérváron és Moldva néhány városában is. Év végére kiterjesztenék a forgalmazást Bukarestre, Budapestre, sőt Bécsre is.

 

 

A sütöde felszerelését Törökországból vásárolták, ennek része egy 700 fokon sütő kemence és egy 75 méter hosszú, a pita lehűlését segítő szállítószalag. Jelenleg óránként hétezer pitát tudnak sütni, naponta 33-35 ezer darabot sütnek ki, az egész folyamatot pedig az egyik legnevesebb szír pék felügyeli, aki hagyományos szír receptet követ.

 

Eszerint a pita lisztből és vízből készül élesztővel, nagyon kevés sóval és cukorral. Hogy a massza mindig jó minőségű legyen, nyáron 5-8 fokos vizet, télen 14-18 fokos vizet tesznek hozzá. Sütés és csomagolás után a pitákat fenyőpolcon pihentetik három órát, Bashar elmondása szerint ez is hozzájárul a termék minőségének megőrzéséhez.

 

A sütést irányító pék, a 37 éves Nadem 

Aleppóból, egy pékdinasztiából származik, és dolgozott már Libanonban, Szaúd-Arábiában, Jordániában és Törökországban. Számára a sütés több, mint hivatás, mondta a Mediafaxnak, gyerekkorától pékségekben forgolódik, és a modern sütőberendezések szereléséhez is ért, mert csak így tudja optimálisan beállítani őket.

 

A 18 személyt foglalkoztató üzemben három szíriai menekült is dolgozik, aki az EU megállapította kvóták alapján került Görögországból Romániába. A vállalkozó és családja fontosnak tartja, hogy állás biztosításával segítsék őket.

 

Egyikük, Sami Aleppóban franciatanárként dolgozott, a háború elől menekült el feleségével és két gyerekével. 2016 szeptembere óta élnek Romániában, ő azóta megtanult románul, és az üzem igazgatója lett. Ő felel a beszerzésekért, a járműparkért és a termelés felügyeletéért. Úgy érzi, jó helyre került, mondta a Mediafaxnak, a románok toleránsan viselkednek vele.

 

Ugyanezt mondta Narwas is, az üzem egy másik alkalmazottja, aki szintén több mint egy éve Görögországból került Romániába. Szerinte itt az emberek nyíltak, együttérzően és melegen viszonyulnak hozzá. Ő Damaszkusz mellől származik, Szíriában festő-mázolóként dolgozott, de ott már nem volt jövője, mondta. Megszerette a munkát a pitasütödében, fizetésének egy részét pedig a Szíriában maradt feleségének és két gyerekének küldi, akiket szeretne hamarosan Romániába hozni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS