a csúcsra
fsandor
2018. március 2. péntek, 14:24
A lengyel Donald Tusknak 2019 végén jár le a megbízatása.

Klaus Iohannis államfő neve is felmerült brüsszeli hivatalos körökben az Európai Tanács következő elnökének személyét illetően – értesült a Hotnews több politikai forrásból.

Azt még nem tudni, hogy Iohannist érdekli-e a tisztség, de az biztos, hogy az említett körökben támogatják és el is kezdték annak előkészítését, hogy a román államfő elfogadja a pozíciót – írja a portál.

A Hotnews megjegyzi, hogy az államelnöki hivatal nem válaszolt az ezzel kapcsolatos érdeklődésükre.

Az idézett források szerint ha a francia Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója lesz 2019-ben az EB elnöke, akkor Klaus Iohannisnak van a legnagyobb esélye az Európai Tanács elnöki tisztségét elfoglalni. Ez ugyanis úgy működik, hogy az egyensúly érdekében ha az EB elnöke nyugat-európai, akkor az Európai Tanács elnöke közép- vagy kelet-európai lesz és fordítva – magyarázták az említett források. A tisztségeket betöltő személyekkel kapcsolatos egyeztetéseknek a jövő év elejére eredménye lehet,tehát egy év múlva nagyjából biztosan tudni lehet, ki lesz a Tanács elnöke.

Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök mandátuma az Európai Tanács élén 2019. november végén jár le. Az uniós tagállamok állam- és kormányfőiből, valamint az Európai Bizottság elnökéből álló Európai Tanács elnökének mandátuma két és fél év, amit még egy mandátummal meghosszabbíthatnak.

comments powered by Disqus
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
Több magyar tannyelvű tanintézetet is érint a szigorítás.
A nagybozintai volt aranybánya után maradt ülepítő tó és meddőhányó még mindig ontja magából a mérgező anyagokat, a problémával két évtizede nem foglalkozik senki.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
A párt szerint „bomlasztó tevékenységet” folytatott Székelyudvarhely polgármestere.
Nos, a szerző szerint nagyon úgy tűnik, hogy nem. Ezért elsősorban Románia a hibás, na de persze, hogy mindjárt ott lohol mögötte az ellenséges Magyarország.
A taláros testület az államfőnek és a kormánynak is (részben) igazat adott a vitában, szóval nesze semmi.
A caracali áldozat megmentését megkönnyítette volna, ha működnek az európai támogatással beszerzett, segélyhívásokat fogadó eszközök.
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.