// 2026. április 1., szerda // Hugó

A vallás szabadsága és az egymás iránti szeretet

// HIRDETÉS

Ma ünneplik Tordán a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető erdélyi országgyűlés 450. évfordulóját.

Cikkünk frissül.

 

Az egymás iránti szeretet szükségességét hangsúlyozták az egyházi vezetők a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető erdélyi országgyűlés 450. évfordulóján tartott hálaadó ünnepségen, Tordán.

 

Bálint Benczédi Ferenc, a megalakulása évfordulóját is ünneplő Magyar Unitárius Egyház püspöke elmondta: Jézus nem azt figyelte, hogy hozzá hogyan viszonyulnak a tanítványai, hanem azt, hogy egymást mennyire szeretik. Úgy vélte: az egymás iránti szeretet az évforduló mai parancsa is.

 

Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke szerint a hit gyümölcse volt a tordai vallásszabadsági határozat, amely a vallásháborúk korában a béke szigetévé tette Erdélyt. Hozzátette: jó lenne az isten és ember iránti bizalom légkörében tovább lépni, és a tolerancia Erdélye után a szeretet Erdélyét megvalósítani. 

 

Jakubinyi Görgy gyulafehérvári római katolikus érsek elismerte, egyháza nem fordult mindig olyan nyitottsággal a vallásszabadsághoz, mint ma. Azt is megemlítette azonban, hogy a tordai országgyűlés is csak a a korabeli korlátok között mondta ki a vallásszabadságot. Csak a három (magyar, szász és székely) nációra, és a négy (római katolikus, lutheránus, református, unitárius) bevett vallásra vonatkozott, és nem tette lehetővé például, hogy római katolikus püspökség lehessen Erdélyben. 

 

 

Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök | Fotó: Magyar Unitárius Egyház

 

Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök úgy vélte, az ünneplésnek a megújulás közös igényéről kell szólnia. „Fogjunk hozzá a szabadság terének a felépítéséhez” – szólította fel hallgatóságát. Megjegyezte: szabadság ott van, ahol tisztelik egymást az emberek, és szent az adott szó. Autentikus szabadság ott jön létre, ahol jelen van az isten.

 

Daniel Crisan, a román ortodox egyház esperese is azt említette meg, hogy a tordai vallásszabadsági törvény nem adott jogokat a görögkeleti vallású románoknak, de a multikulturalizmus, a tolerancia alapjait teremtette meg. Hozzátette, ezek révén vált a lelkiismereti és vallásszabadság földjévé Erdély. Úgy vélte: ezekről az értékekről ma sem szabad lemondani.

  

Az 1568. január 6-13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás – katolikus, evangélikus, református, unitárius – szabadságát és egyenjogúságát. A törvény az erdélyi gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást biztosított. A rendek által elfogadott határozat kimondta: „Senki ... az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, ... mert a hit Istennek ajándéka.”

 

Politikai elképzeléseiért se szidalmaztassék senki

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke köszöntő beszédében így fogalmazott: „Az ünnep, a megemlékezés nemcsak a múltról szól, hanem a jelen reményeiről is, tehát a jövőről. Remélem, hogy akkor, amikor a 21. században az identitásunk megőrzését zászlónkra tűzve kérünk jogot arra, hogy szabadon dönthessünk közösségünk jövőjéről, mégsem fognak fellógatni, ahogy azt a minap ígérte a román miniszterelnök. Azt is remélem, hogy a jövőben is, minden egyes évfordulón Erdélyben, Transzilvániában, a mi hazánkban lesz egy erős magyar közösség, és lesznek erős történelmi egyházak, akik teljes 

szabadságban emlékezhetnek a tordai országgyűlés határozatára, büszkén továbbörökítve ezt az óriási szellemi hagyatékot, amely itt született ezen a helyen.”

 

Országgyűlésben megörökített országgyűlés

Kövér László szerint Közép-Európa 450 éve példát mutatott a világnak, és ma is ezt teheti – jelentette ki a Magyar Országgyűlés elnöke a hálaadó ünnepségen. Kövér László felidézte: az Erdélyben 1568-ban megvalósult felekezetközi békét Európában csak a katolikusok és protestánsok közötti harminc éves vallásháborút 1648-ban lezáró vesztfáliai béke teremtette meg. A vallásszabadságra mint egyéni jogra csak 1789-ben utalt az emberi és polgári jogok francia nyilatkozata, és ezt az Egyesült Nemzetek Szövetsége csak az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában teljesítette ki és szavatolta a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság egyéni jogát minden ember számára.

 

Azt is megemlítette azonban, hogy az erdélyi törvényhozók két vonatkozásban nem léptek túl a XVI. századi európai korszellem korlátain. A vallásszabadság jogát nem egyéni, hanem közösségi jogként értelmezték, amelynek csak a katolikus és a protestáns egyházak lehetnek a letéteményesei. Így a korabeli Erdély lakosságának negyedét kitevő románság görögkeleti vallása nem bevett vallásnak, hanem csak tűrt vallásnak minősült, az örmények és a zsidók vallásához hasonlóan.

 

 

Kövér László Tordán | Fotó: Magyar Unitárius Egyház

 

Bejelentette, hogy eleget tesz az erdélyi felkérésnek, és kezdeményezi a magyar Országgyűlésben az erdélyi országgyűlés vallásbékét kimondó tordai határozata emlékének megörökítését.

 

Kövér László szerint ma az a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást, és teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét, hogy nemcsak „a hit isten ajándéka” – amint azt az erdélyi országgyűlés Tordán kinyilvánította – hanem az ember teljes önazonossága is az. Ennek a megélését ugyanúgy nem szabad korlátozni, eltéríteni vagy ellehetetleníteni, mint a vallás szabad gyakorlását.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Megtalálták a két eltűnt kislányt
Székelyhon

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében
Krónika

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében

Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket
Székelyhon

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket

Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS