Tilos lesz a burka a romániai iskolákban?

Tilos lesz az emberi arc felismerését akadályozó bármely viselet, amennyiben a román képviselőház elé beterjesztett törvényjavaslat elfogadásra kerül. A kezdeményezők szerint a törvényre azért van szükség, hogy megakadályozzák az iskolai erőszakot és a terrorcselekményeket.

A kisebbségi jogok szakértői viszont értelmetlennek tartják az ötletet, arra viszont alkalmasnak, hogy gyűlöletet keltsen bizonyos kulturális közösségek ellen.

Konkrétan arról van szó, hogy amennyiben törvény lesz a javaslatból, az oktatási intézményekben tilos lesz a burka, a nikáb és egyéb, az arcot eltakaró viselet, amelyeknek kulturális (vallásos vagy etnikai) hátterük van. Kivételt képez az arc orvosi okokból történő eltakarása. Aki pedig nem tartja be a törvény rendelkezéseit, nem mehet be az oktatási intézményekbe, mi több, akár 50.000 lejig terjedő pénzbírsággal is sújtható. Ez áll a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 26 parlamentere (köztük Traian Băsescu) által aláírt törvényjavaslatban.

Alina Isak Alak iszlámszakértő szerint viszont a kezdeményezés fölösleges, tekintettel arra, hogy Romániában kevés az ilyen típusú viseletet hordó nő. Mi több, az iszlám viselet társítása a terrorizmussal csak szítja az iszlám hívei elleni gyűlöletet. Még az európai szélsőjobboldali pártok képviselői is diplomatikusabban jártak el az ügyben: például a nők elnyomásával indokolták a nikáb betiltását. Egy női ruhadarab terrorizmussal való társítása súlyos iszlamofób viselkedésmintákat generálhat.

Fatma Yilmaz, az európai muzulmán nők életmódját kutató doktorandusz szerint, egyetlen burkát viselő személy sincs, aki személyi igazolványt vagy egyéb dokumentumot kért volna Romániában, amint a belügyminisztériumtól kikért adatokból kiderül. 

Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) elnöke szerint az iszlám fátyol és a terrorizmus összekapcsolása a gyűlöletbeszéd bizonyítéka egy romániai kisebbségi kultúra iránt. „Ha valaki iszlám fátylat visel, nem jelenti azt, hogy terrorista, vagy bármely veszélyt jelent a környezetében levő emberek számára. Izolált tettek alapján nem szabad megbélyegeznünk egy bizonyos kultúrához tartozó emberek millióit”, hívta fel a figyelmet Asztalos.

A muzulmán fátyolra vonatkozó nyilvános viták októberben lángoltak fel újra, a Bukaresti Egyetem Politikatudományi Tanszékén bekövetkezett incidens kapcsán. Az egyik oktató, Florin Diaconu azt mondta egy hijabot viselő diáklánynak, hogy nem szeretné, ha az óráin a muzulmán diáklányok fátylat viselnének. Az oktató azzal magyarázta álláspontját, hogy az állami intézményekben nincs helyük a vallásos jelképeknek, bármely felekezethez tartoznának is azok.

Többek között a következő országokban tilos az arcot elfedő viselet az adminisztratív, kulturális és oktatási intézményekben: Kanada (Quebec régió), Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Svájc, Bulgária, Franciaország (utóbbi az első nyugat-európai ország, ahol bevezették a tilalmat).

Barbu Mateescuu szociológus szerint a romániai kezdeményezés megkésett, továbbá bizonyos nyugat-európai mintákat másol. „Németországban és Franciaországban például nagy muzulmán közösségek élnek, tehát egy ilyen intézkedésnek volt értelme. Romániában viszont, a dobrudzsai muzulmán közösség kivételével – amely egyáltalán nem agresszív – nincsenek nagy muzulmán közösségek.”

A szociológus arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel az intézkedéssel egyes politikusok befolyásolni akarják a nacionalista és idegengyűlölő választókat, akik az ország lakosságának körülbelül 20–25 százalékát teszik ki.

Mateescu elmondta, az említett politikusok (köztük Traian Băsescu volt államelnök) többször is alkalmaztak muzulmánellenes diskurzust az elmúlt évek során. Íme, néhány példa: a háború sújtotta országokból (Szíria, Irak, Líbia, Szudán, Afganisztán stb.) érkező menekültek és migránsok esetében; a legnagyobb európai mecset (Bukarest) építésének tervei hallatán; Sevil Shhaideh miniszterelnöki jelöltsége idején.