// 2026. október 9., péntek // Dénes

Tilos lesz a burka a romániai iskolákban?

// HIRDETÉS

Bizony tilos lesz, amennyiben egy friss törvényjavaslatból törvény lesz.

Tilos lesz az emberi arc felismerését akadályozó bármely viselet, amennyiben a román képviselőház elé beterjesztett törvényjavaslat elfogadásra kerül. A kezdeményezők szerint a törvényre azért van szükség, hogy megakadályozzák az iskolai erőszakot és a terrorcselekményeket.

A kisebbségi jogok szakértői viszont értelmetlennek tartják az ötletet, arra viszont alkalmasnak, hogy gyűlöletet keltsen bizonyos kulturális közösségek ellen.

Konkrétan arról van szó, hogy amennyiben törvény lesz a javaslatból, az oktatási intézményekben tilos lesz a burka, a nikáb és egyéb, az arcot eltakaró viselet, amelyeknek kulturális (vallásos vagy etnikai) hátterük van. Kivételt képez az arc orvosi okokból történő eltakarása. Aki pedig nem tartja be a törvény rendelkezéseit, nem mehet be az oktatási intézményekbe, mi több, akár 50.000 lejig terjedő pénzbírsággal is sújtható. Ez áll a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 26 parlamentere (köztük Traian Băsescu) által aláírt törvényjavaslatban.

Alina Isak Alak iszlámszakértő szerint viszont a kezdeményezés fölösleges, tekintettel arra, hogy Romániában kevés az ilyen típusú viseletet hordó nő. Mi több, az iszlám viselet társítása a terrorizmussal csak szítja az iszlám hívei elleni gyűlöletet. Még az európai szélsőjobboldali pártok képviselői is diplomatikusabban jártak el az ügyben: például a nők elnyomásával indokolták a nikáb betiltását. Egy női ruhadarab terrorizmussal való társítása súlyos iszlamofób viselkedésmintákat generálhat.

Fatma Yilmaz, az európai muzulmán nők életmódját kutató doktorandusz szerint, egyetlen burkát viselő személy sincs, aki személyi igazolványt vagy egyéb dokumentumot kért volna Romániában, amint a belügyminisztériumtól kikért adatokból kiderül. 

Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) elnöke szerint az iszlám fátyol és a terrorizmus összekapcsolása a gyűlöletbeszéd bizonyítéka egy romániai kisebbségi kultúra iránt. „Ha valaki iszlám fátylat visel, nem jelenti azt, hogy terrorista, vagy bármely veszélyt jelent a környezetében levő emberek számára. Izolált tettek alapján nem szabad megbélyegeznünk egy bizonyos kultúrához tartozó emberek millióit”, hívta fel a figyelmet Asztalos.

A muzulmán fátyolra vonatkozó nyilvános viták októberben lángoltak fel újra, a Bukaresti Egyetem Politikatudományi Tanszékén bekövetkezett incidens kapcsán. Az egyik oktató, Florin Diaconu azt mondta egy hijabot viselő diáklánynak, hogy nem szeretné, ha az óráin a muzulmán diáklányok fátylat viselnének. Az oktató azzal magyarázta álláspontját, hogy az állami intézményekben nincs helyük a vallásos jelképeknek, bármely felekezethez tartoznának is azok.

Többek között a következő országokban tilos az arcot elfedő viselet az adminisztratív, kulturális és oktatási intézményekben: Kanada (Quebec régió), Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Svájc, Bulgária, Franciaország (utóbbi az első nyugat-európai ország, ahol bevezették a tilalmat).

Barbu Mateescuu szociológus szerint a romániai kezdeményezés megkésett, továbbá bizonyos nyugat-európai mintákat másol. „Németországban és Franciaországban például nagy muzulmán közösségek élnek, tehát egy ilyen intézkedésnek volt értelme. Romániában viszont, a dobrudzsai muzulmán közösség kivételével – amely egyáltalán nem agresszív – nincsenek nagy muzulmán közösségek.”

A szociológus arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel az intézkedéssel egyes politikusok befolyásolni akarják a nacionalista és idegengyűlölő választókat, akik az ország lakosságának körülbelül 20–25 százalékát teszik ki.

Mateescu elmondta, az említett politikusok (köztük Traian Băsescu volt államelnök) többször is alkalmaztak muzulmánellenes diskurzust az elmúlt évek során. Íme, néhány példa: a háború sújtotta országokból (Szíria, Irak, Líbia, Szudán, Afganisztán stb.) érkező menekültek és migránsok esetében; a legnagyobb európai mecset (Bukarest) építésének tervei hallatán; Sevil Shhaideh miniszterelnöki jelöltsége idején.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS