// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
törvényjavaslat

Tilos lesz a burka a romániai iskolákban?

// HIRDETÉS

Bizony tilos lesz, amennyiben egy friss törvényjavaslatból törvény lesz.

Tilos lesz az emberi arc felismerését akadályozó bármely viselet, amennyiben a román képviselőház elé beterjesztett törvényjavaslat elfogadásra kerül. A kezdeményezők szerint a törvényre azért van szükség, hogy megakadályozzák az iskolai erőszakot és a terrorcselekményeket.

A kisebbségi jogok szakértői viszont értelmetlennek tartják az ötletet, arra viszont alkalmasnak, hogy gyűlöletet keltsen bizonyos kulturális közösségek ellen.

Konkrétan arról van szó, hogy amennyiben törvény lesz a javaslatból, az oktatási intézményekben tilos lesz a burka, a nikáb és egyéb, az arcot eltakaró viselet, amelyeknek kulturális (vallásos vagy etnikai) hátterük van. Kivételt képez az arc orvosi okokból történő eltakarása. Aki pedig nem tartja be a törvény rendelkezéseit, nem mehet be az oktatási intézményekbe, mi több, akár 50.000 lejig terjedő pénzbírsággal is sújtható. Ez áll a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 26 parlamentere (köztük Traian Băsescu) által aláírt törvényjavaslatban.

Alina Isak Alak iszlámszakértő szerint viszont a kezdeményezés fölösleges, tekintettel arra, hogy Romániában kevés az ilyen típusú viseletet hordó nő. Mi több, az iszlám viselet társítása a terrorizmussal csak szítja az iszlám hívei elleni gyűlöletet. Még az európai szélsőjobboldali pártok képviselői is diplomatikusabban jártak el az ügyben: például a nők elnyomásával indokolták a nikáb betiltását. Egy női ruhadarab terrorizmussal való társítása súlyos iszlamofób viselkedésmintákat generálhat.

Fatma Yilmaz, az európai muzulmán nők életmódját kutató doktorandusz szerint, egyetlen burkát viselő személy sincs, aki személyi igazolványt vagy egyéb dokumentumot kért volna Romániában, amint a belügyminisztériumtól kikért adatokból kiderül. 

Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) elnöke szerint az iszlám fátyol és a terrorizmus összekapcsolása a gyűlöletbeszéd bizonyítéka egy romániai kisebbségi kultúra iránt. „Ha valaki iszlám fátylat visel, nem jelenti azt, hogy terrorista, vagy bármely veszélyt jelent a környezetében levő emberek számára. Izolált tettek alapján nem szabad megbélyegeznünk egy bizonyos kultúrához tartozó emberek millióit”, hívta fel a figyelmet Asztalos.

A muzulmán fátyolra vonatkozó nyilvános viták októberben lángoltak fel újra, a Bukaresti Egyetem Politikatudományi Tanszékén bekövetkezett incidens kapcsán. Az egyik oktató, Florin Diaconu azt mondta egy hijabot viselő diáklánynak, hogy nem szeretné, ha az óráin a muzulmán diáklányok fátylat viselnének. Az oktató azzal magyarázta álláspontját, hogy az állami intézményekben nincs helyük a vallásos jelképeknek, bármely felekezethez tartoznának is azok.

Többek között a következő országokban tilos az arcot elfedő viselet az adminisztratív, kulturális és oktatási intézményekben: Kanada (Quebec régió), Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Svájc, Bulgária, Franciaország (utóbbi az első nyugat-európai ország, ahol bevezették a tilalmat).

Barbu Mateescuu szociológus szerint a romániai kezdeményezés megkésett, továbbá bizonyos nyugat-európai mintákat másol. „Németországban és Franciaországban például nagy muzulmán közösségek élnek, tehát egy ilyen intézkedésnek volt értelme. Romániában viszont, a dobrudzsai muzulmán közösség kivételével – amely egyáltalán nem agresszív – nincsenek nagy muzulmán közösségek.”

A szociológus arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel az intézkedéssel egyes politikusok befolyásolni akarják a nacionalista és idegengyűlölő választókat, akik az ország lakosságának körülbelül 20–25 százalékát teszik ki.

Mateescu elmondta, az említett politikusok (köztük Traian Băsescu volt államelnök) többször is alkalmaztak muzulmánellenes diskurzust az elmúlt évek során. Íme, néhány példa: a háború sújtotta országokból (Szíria, Irak, Líbia, Szudán, Afganisztán stb.) érkező menekültek és migránsok esetében; a legnagyobb európai mecset (Bukarest) építésének tervei hallatán; Sevil Shhaideh miniszterelnöki jelöltsége idején.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Călin Georgescu, Antonescu és a Vasgárda nagy tisztelője
Krónika

Călin Georgescu, Antonescu és a Vasgárda nagy tisztelője

Călin Georgescu, aki óriási meglepetésre az első helyen végzett a romániai elnökválasztás első fordulójában, függetlenként indult az államfőválasztáson.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS