// 2026. július 1., szerda // Tihamér, Annamária

Tilos lesz a burka a romániai iskolákban?

// HIRDETÉS

Bizony tilos lesz, amennyiben egy friss törvényjavaslatból törvény lesz.

Tilos lesz az emberi arc felismerését akadályozó bármely viselet, amennyiben a román képviselőház elé beterjesztett törvényjavaslat elfogadásra kerül. A kezdeményezők szerint a törvényre azért van szükség, hogy megakadályozzák az iskolai erőszakot és a terrorcselekményeket.

A kisebbségi jogok szakértői viszont értelmetlennek tartják az ötletet, arra viszont alkalmasnak, hogy gyűlöletet keltsen bizonyos kulturális közösségek ellen.

Konkrétan arról van szó, hogy amennyiben törvény lesz a javaslatból, az oktatási intézményekben tilos lesz a burka, a nikáb és egyéb, az arcot eltakaró viselet, amelyeknek kulturális (vallásos vagy etnikai) hátterük van. Kivételt képez az arc orvosi okokból történő eltakarása. Aki pedig nem tartja be a törvény rendelkezéseit, nem mehet be az oktatási intézményekbe, mi több, akár 50.000 lejig terjedő pénzbírsággal is sújtható. Ez áll a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 26 parlamentere (köztük Traian Băsescu) által aláírt törvényjavaslatban.

Alina Isak Alak iszlámszakértő szerint viszont a kezdeményezés fölösleges, tekintettel arra, hogy Romániában kevés az ilyen típusú viseletet hordó nő. Mi több, az iszlám viselet társítása a terrorizmussal csak szítja az iszlám hívei elleni gyűlöletet. Még az európai szélsőjobboldali pártok képviselői is diplomatikusabban jártak el az ügyben: például a nők elnyomásával indokolták a nikáb betiltását. Egy női ruhadarab terrorizmussal való társítása súlyos iszlamofób viselkedésmintákat generálhat.

Fatma Yilmaz, az európai muzulmán nők életmódját kutató doktorandusz szerint, egyetlen burkát viselő személy sincs, aki személyi igazolványt vagy egyéb dokumentumot kért volna Romániában, amint a belügyminisztériumtól kikért adatokból kiderül. 

Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) elnöke szerint az iszlám fátyol és a terrorizmus összekapcsolása a gyűlöletbeszéd bizonyítéka egy romániai kisebbségi kultúra iránt. „Ha valaki iszlám fátylat visel, nem jelenti azt, hogy terrorista, vagy bármely veszélyt jelent a környezetében levő emberek számára. Izolált tettek alapján nem szabad megbélyegeznünk egy bizonyos kultúrához tartozó emberek millióit”, hívta fel a figyelmet Asztalos.

A muzulmán fátyolra vonatkozó nyilvános viták októberben lángoltak fel újra, a Bukaresti Egyetem Politikatudományi Tanszékén bekövetkezett incidens kapcsán. Az egyik oktató, Florin Diaconu azt mondta egy hijabot viselő diáklánynak, hogy nem szeretné, ha az óráin a muzulmán diáklányok fátylat viselnének. Az oktató azzal magyarázta álláspontját, hogy az állami intézményekben nincs helyük a vallásos jelképeknek, bármely felekezethez tartoznának is azok.

Többek között a következő országokban tilos az arcot elfedő viselet az adminisztratív, kulturális és oktatási intézményekben: Kanada (Quebec régió), Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Svájc, Bulgária, Franciaország (utóbbi az első nyugat-európai ország, ahol bevezették a tilalmat).

Barbu Mateescuu szociológus szerint a romániai kezdeményezés megkésett, továbbá bizonyos nyugat-európai mintákat másol. „Németországban és Franciaországban például nagy muzulmán közösségek élnek, tehát egy ilyen intézkedésnek volt értelme. Romániában viszont, a dobrudzsai muzulmán közösség kivételével – amely egyáltalán nem agresszív – nincsenek nagy muzulmán közösségek.”

A szociológus arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel az intézkedéssel egyes politikusok befolyásolni akarják a nacionalista és idegengyűlölő választókat, akik az ország lakosságának körülbelül 20–25 százalékát teszik ki.

Mateescu elmondta, az említett politikusok (köztük Traian Băsescu volt államelnök) többször is alkalmaztak muzulmánellenes diskurzust az elmúlt évek során. Íme, néhány példa: a háború sújtotta országokból (Szíria, Irak, Líbia, Szudán, Afganisztán stb.) érkező menekültek és migránsok esetében; a legnagyobb európai mecset (Bukarest) építésének tervei hallatán; Sevil Shhaideh miniszterelnöki jelöltsége idején.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?
Főtér

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Jó hír sokak számára: július elsejétől nő a minimálbér
Krónika

Jó hír sokak számára: július elsejétől nő a minimálbér

A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon
Főtér

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról
Székelyhon

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.

Fogyatékkal élőket kihasználó „horrorotthonokra” csaptak le Bihar megyében
Krónika

Fogyatékkal élőket kihasználó „horrorotthonokra” csaptak le Bihar megyében

Egy magát humanitárius szervezetnek kiadó, Jóságos szamaritánus nevű, a rászorulókat kihasználó, a nekik szánt adományokat saját célokra költő egyesület tagjaira csapott le kedden a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) Bihar megyében.

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején
Székelyhon

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS