A román és a magyar külügy is üdvözli a Velencei Bizottság Ukrajnával kapcsolatos ajánlásait

Üdvözölte a román külügyminisztérium a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvényről pénteken közzétett véleményét, amelyben

az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló konzultatív testülete jogosnak nevezte a jogszabályt ért bírálatokat

– számol be az MTI.

A minisztérium közleményében arra emlékeztette a kijevi vezetést, hogy a kétoldalú kapcsolatok legmagasabb szintjén vállalt kötelezettséget a kisebbségek anyanyelvű oktatásában előidézett problémák helyrehozására a Velencei Bizottság észrevételei alapján.

Márpedig az ET alkotmányjogászai visszaigazolták azt a román álláspontot, miszerint

a törvény hetedik cikkelye hátrányosan érinti az ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a román közösség jogát az anyanyelvű oktatáshoz,

oly mértékben, hogy az a jogszabály alkotmányosságát is megkérdőjelezi – mutat rá a kommüniké. A Velencei Bizottság azt is leszögezi, hogy nem az Ukrajna területén beszélt kisebbségi nyelvek rovására kell javítani az államnyelv oktatásának minőségét – teszik hozzá.

A román külügyminisztérium felkérte az ukrán hatóságokat, hogy a középiskolai oktatást szabályozó törvény megalkotása során pontosan tartsák be a Velencei Bizottság pénteken közzétett ajánlásait, mert csak így biztosítható az, hogy ne sérüljön a román kisebbség (és más kisebbségek) joga az anyanyelvű oktatáshoz. Bukarest ugyanakkor elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a további jogalkotásba a kisebbségek – köztük a román közösség – képviselőit is bevonják.

Románia továbbra is nyitott az Ukrajnával folytatandó párbeszédre és kész szakmai támogatást nyújtani Kijevnek

egy olyan oktatási rendszer kialakításához, amely tiszteletben tartja az Ukrajnában élő románok nyelvi jogait, ezek biztosítása ugyanis a román állam prioritása marad – zárul a bukaresti közlemény.

Egyértelműen növekszik a nyomás Ukrajnán azt követően, hogy pénteken két fontos nemzetközi szervezet is megerősítette az ukrán oktatási törvénnyel szemben megfogalmazott magyar kritikákat – mondta a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium kommunikációért és parlamenti koordinációért felelős helyettes államtitkára szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

Menczer Tamás úgy fogalmazott, az Európai Unió külügyi főképviselőjének állásfoglalását, valamint a Velencei Bizottság előzetes jelentését követően végérvényesen kiderült, hogy

ebben a kérdésben nemcsak magyar, hanem európai ügyről van szó.

Emlékeztetett, a magyar álláspont három legfontosabb pontjáról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legutóbb pénteken, Brüsszelben tájékoztatta az Európai Unió és Ukrajna társulási tanácsát. A tárcavezető itt ismét kiemelte, hogy szerzett kisebbségi jogokat nem lehet elvenni, emellett Ukrajnának érdemi tárgyalásokat kellene kezdeni a magyar kisebbséggel, továbbá maradéktalanul végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait, állásfoglalását – fejtette ki a külügyi helyettes államtitkár.

Menczer Tamás szólt arról is, hogy a Velencei Bizottság hétfőn adja ki teljes állásfoglalását a kérdésben, de már pénteken megerősítette, hogy jogosak az Ukrajnával szemben megfogalmazott kritikák, továbbá kimondta, hogy

Ukrajna saját alkotmányával és nemzetközi kötelezettségvállalásaival is szembe megy.

Sőt, a bizottság azt is kimondta, hogy az ukrán nyelvtörvény kifogásolt részét, a hetedik cikkelyt módosítani kell – tette hozzá.

A helyettes államtitkár közölte, Ukrajnának természetesen joga van – a kisebbségek anyanyelvi oktatását nem csonkítva – átszervezni, megreformálni az ukrán nyelvoktatást, a kárpátaljai magyar pedagógusok az elmúlt években sokszor tettek is le megoldási javaslatokat erre, amiket azonban mindig lesöpörtek.

Kiemelte, a magyar kormány mindaddig harcol a kárpátaljai magyarok anyanyelven történő oktatásáért, amíg ők azt nem mondják, hogy a helyzet számukra megnyugtatóan rendeződött.

Hangsúlyozta, Ukrajna pénteken „sajátosan értelmezte” a Velencei Bizottság előzetes jelentését, Magyarország ugyanakkor nem kíván belemenni ebbe az „értelmezési versenybe” és azt szeretné, ha Ukrajna eleget tenne a jogos elvárásoknak.

A VB ajánlásainak értelmezése kapcsán ugyanis elég nagy a zavar:

az ukrán oktatási tárca szerint ugyanis az Európa Tanács alkotmányjogászai nekik adtak igazat.

A minisztérium rámutatott: a Velencei Bizottság úgy fogalmaz, hogy a különböző jogok meghatározása kizárólag az ukrán alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, azon kérdéseket pedig, amelyek a nyelvhasználatot érintik, külön erről szóló törvényekben kell szabályozni.

A tárca kiegyensúlyozottnak és konstruktívnak nevezte a bizottság ajánlását, amelyben a testület az átmeneti időszak meghosszabbítását javasolta a törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke esetében, amelynek a törvény szerint 2020-ban kellene életbe lépnie. Egyetértett a kijevi minisztérium abban is, hogy a 7. cikk nyújtotta lehetőségeket maximálisan ki kell használni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra jogszabály ezen része lehetőséget ad egy vagy több tantárgy két vagy több nyelven vagyis az ukrán mellett angolul, valamint bármely európai uniós tagállamban hivatalos nyelven történő oktatására.

Üdvözölte, hogy

a bizottság elfogadta az ukrán nyelvnek mint államnyelvnek az oktatásban betöltendő helyéről és szerepéről alkotott kijevi álláspontot.

Az államnyelv meghatározó szerepét nem lehet megkérdőjelezni, ez megfelel minden nemzetközi jogi normának – emelte ki a minisztérium.

A tárca értelmezése szerint a Velencei Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvény 7. cikke egy keretjogszabály, amelyet a középiskolai oktatásról szóló törvényben kell majd részletezni. „Mi ezzel teljes mértékben egyetértünk” – szögezte le a minisztérium. Ismételten megerősítette, hogy

a tárca az Ukrajnában élő kisebbségek képviselőivel együttműködésben kíván olyan oktatási módszert kifejleszteni

a nemzetiségek számára, amely megfelel különleges igényeiknek. „Az alapvető cél, hogy egyformán magas szinten beszéljék mind az államnyelvet, mind anyanyelvüket” –  hangoztatta a tárca közleményében. Hozzáfűzte, hogy továbbra is kész együttműködni az ET szakértői testületeivel a kisebbségi jogok törvényi alapjainak fejlesztésében, a szomszédos partnerországokat pedig konstruktív párbeszéd folytatására hívta fel.