// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Belebukott a zaklatásos botrányba a Transindex főszerkesztője

// HIRDETÉS

„Komoly hibát követtünk el, és ezért Váta Lóránd felé valóban bocsánatkéréssel tartozunk”.

Lemondott a Transindex főszerkesztői tisztségéről Kulcsár Árpád, a Váta Lóránd színészt szexuális zaklatással megvádoló cikk szerzője.

Kulcsár lemondását Gyöngyi Annamária, a portál főszerkesztő-helyettese jelentette be a Kolozsvári Rádióban. Később a távozó főszerkesztő közzétett egy írást a portálon, amelyben lemondásának okait részletezi.

Mint írja, komoly hibát követtek el, hogy a szexuális zaklatással megvádolt Váta Lórándot nem kérdezték meg, ezért pedig a színész felé bocsánatkéréssel tartoznak. A másik hiba, hogy nem sikerült a két cikkben szereplő két állítólagos áldozat történetét „megfelelően átadni, érzékenyen és tisztán megfogalmazni, és ezzel esélyt adni rá, hogy megértésre találjanak”. „Mivel ebben elbuktam, bocsánatot kérek tőlük is” – írja Kulcsár.

Az is oka a lemondásának, hogy „egyszerűen nem nézhetem, hogy szerkesztőtársaim és a teljes Transindex valós és vélt hibáim miatt megbélyegzés és nyomás alatt álljon” – folytatja a távozó főszerkesztő.

Kulcsár szerint a két cikk megjelenése (vasárnap és hétfő) óra lincshangulat van és össztűz irányult rájuk, holott a portál a zaklatásos esetek feltárására tett kísérlettel olyat tett, amit az erdélyi magyar sajtó még soha.

Kulcsár Árpád helyét megbízott főszerkesztőként Gyöngyi Annamária veszi át.

Váta Lóránd kedden reagált a Transindexen közzétett vádakra, azt írta: senkit nem zaklatott szexuálisan, mindkét cikket rágalomnak és szándékos befeketítésnek tekinti, ezért a Transindexnek vállalnia kell a jogi felelősséget.

Az ügyben szerdán megszólalt a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) Becsületbírósága is, amely állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a a Transindex főszerkesztője megsértette az újságírói etikát és „nyilvános bocsánatkéréssel tartozik az emberi méltóságában megsértett és megalapozatlanul bizonyítékok nélkül megvádolt félnek”, vagyis Váta Lórándnak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS