// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Vendégektől (is) tanul szépülni Kolozsvár

// HIRDETÉS

Saját hagyományai és magyarországi városszépítő szervezetek is tágítják a Kolozsvári Városszépítő Egylet perspektíváit.

Szombat este sajtótájékoztatóval zárult az a kétnapos workshop, amelyre a Kolozsvári Városszépítő Egylet magyarországi vendégeket hívott: a gyöngyösi és a gyulai városszépítők tapasztalataival gazdagodtak a Virágos Kolozsvár szervezői.

 

A Gyöngyösi Városszépítő és Védő Egyesület 1983-ban, a Gyulai Városzépítő és Környezetvédő Egyesület 1986-ban alakult, és mindkét szervezet képviselői úgy vélték, hogy a kolozsvári városszépítők már most sokrétű munkát végeznek ahhoz képest, hogy egyesületük csak egy éve alakult meg. 

 

A városszépítés fogalmát és gyakorlatát viszont eddig túl szűken értelmezte a Kolozsvári Városszépítő Egylet, az nem merül ki a homlokzat csinosításában, vonta le a szakmai beszélgetés tanulságát Szenkovics Dezső, az egyesület elnöke, aki elmondta, számos jó ötletet és információt kapott a gyöngyösiektől és a gyulaiaktól. 

 

Megtudta például, hogy Város- és Faluvédők Szövetsége működik Magyarországon Hungaria Nostra néven, amely összefogja az ottani városszépítő civil szervezeteket. A Hungaria Nostra jelenleg 247 tagegyesülettel rendelkezik, elnöke a tévéből is ismert Ráday Mihály város- és műemlékvédő. Évente szervez egy háromnapos konferenciát, ahol a városvédelem különböző területeit beszélik át.

 

 

Szenkovics Dezső (jobbra) és városszépítő vendégei Gyöngyösről | Fotó: Szabó Tünde

 

A kolozsvári városszépítők is fontolóra veszik, hogy belépjenek, de keresni fogják a kapcsolatot a hasonló tevékenységet végző erdélyi szervezetekkel is. Nagyszebenben a kétezres évek közepéig működött egy, Aradon most is működik. Szovátán pedig az önkormányzatnak köszönhető, hogy a fürdőtelepen még a villanyoszlopokról is folytak le a muskátlik – említette a hazai jó példákat az egyesületi elnök.

 

Bár a kolozsvári szervezet most elsősorban a belvárosra koncentrál, Szenkovics jó ötletnek tartja a város különböző közösségeinek megmozgatását is olyan programokkal, amelyek egy-egy kisebb városrész, lakónegyed lakosságát hozzák össze.

 

Jövőre is virágos lesz Kolozsvár

A Városszépítő Egylet eddigi legnépszerűbb programját, a Virágos Kolozsvár versenyt jövőre is megszervezik, csak sokkal profibban, tért rá az egyesület terveire Szenkovics Dezső. A versenyt nemcsak azok szerették, akik ablakuk, erkélyük felvirágoztatásával pályáztak (még Tordáról is érkezett nevezés), hanem az önkormányzat tagjai is örömmel fogadták nemzetiségtől függetlenül. Jövőre bővítenék a kategóriákat, amelyekben nevezni lehet, szóba jöttek a gondozott előudvarok, utcarészek, szép udvarok.

 

A vetélkedő mellett szeretnék rávenni a belvárosban nagyobb ingatlanfelülettel rendelkező cégeket, illetve a katolikus és református egyházat, hogy borítsák virágba az épületeikhez tartozó ablakokat. Idén a Szent Mihály-plébánia már csatlakozott, jövőre a cégeket, majd a lakóközösségeket szeretnék bevonni a Főtér „felvirágoztatásába”.

 

Emellett szeretnék visszahozni a köztudatba az onnan kikopott kolozsvári emlékműveket, 

mint amilyen például gróf Mikó Imre szobra a Mikó-kertben. Bár félreeső helyen van, és restaurálás is ráférne, a legnagyobb hiányosság az, hogy naponta többszáz diák megy el mellette úgy, hogy nem tudja, ki volt Mikó Imre, és mit köszönhet neki a város.

 

Szeretnének több szakértőt és önkéntest bevonni az egyesület munkájába, mondta Szenkovics. Tájépítészük már van, és ugyan műemlékvédők már tudnak az egyesületről, szeretnének velük szorosabban is együttműködni, ahogy például várostervezési szakember véleményére is szívesen támaszkodnának. 

 

Nem a kolozsvári városvezetés ellenében szeretnének dolgozni, hangsúlyozta az egyesületi elnök, sőt kifejezetten értékelik az eddigi erőfeszítéseket, a terek, utcák felújítását, azt, hogy a körforgalmak, kisebb zöld övezetek gondozását az önkormányzat olyan cégekre bízta, amelyek fantáziát és reklámot láttak ebben. A Városszépítő Egylet azt szeretné elérni, hogy a kolozsváriak nemzetiségtől függetlenül tegyenek saját környezetükért, és váljanak igényes polgáraivá a városnak.

 

Az egyesület kiemelt célja a következő évben a kétnyelvű brandépítés, honlapján már most is következetesen három nyelven kommunikál. Szenkovics Dezső tudatában van annak, hogy se a brandépítés, se az igényteremtés nem megy egyik napról a másikra: homlokzatot fel lehet újítani két hónap alatt, a mentalitást ennél jóval hosszabb idő alatt lehet megváltoztatni, mondta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön
Főtér

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön

Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS