// 2026. október 29., csütörtök // Nárcisz

Vendégektől (is) tanul szépülni Kolozsvár

// HIRDETÉS

Saját hagyományai és magyarországi városszépítő szervezetek is tágítják a Kolozsvári Városszépítő Egylet perspektíváit.

Szombat este sajtótájékoztatóval zárult az a kétnapos workshop, amelyre a Kolozsvári Városszépítő Egylet magyarországi vendégeket hívott: a gyöngyösi és a gyulai városszépítők tapasztalataival gazdagodtak a Virágos Kolozsvár szervezői.

 

A Gyöngyösi Városszépítő és Védő Egyesület 1983-ban, a Gyulai Városzépítő és Környezetvédő Egyesület 1986-ban alakult, és mindkét szervezet képviselői úgy vélték, hogy a kolozsvári városszépítők már most sokrétű munkát végeznek ahhoz képest, hogy egyesületük csak egy éve alakult meg. 

 

A városszépítés fogalmát és gyakorlatát viszont eddig túl szűken értelmezte a Kolozsvári Városszépítő Egylet, az nem merül ki a homlokzat csinosításában, vonta le a szakmai beszélgetés tanulságát Szenkovics Dezső, az egyesület elnöke, aki elmondta, számos jó ötletet és információt kapott a gyöngyösiektől és a gyulaiaktól. 

 

Megtudta például, hogy Város- és Faluvédők Szövetsége működik Magyarországon Hungaria Nostra néven, amely összefogja az ottani városszépítő civil szervezeteket. A Hungaria Nostra jelenleg 247 tagegyesülettel rendelkezik, elnöke a tévéből is ismert Ráday Mihály város- és műemlékvédő. Évente szervez egy háromnapos konferenciát, ahol a városvédelem különböző területeit beszélik át.

 

 

Szenkovics Dezső (jobbra) és városszépítő vendégei Gyöngyösről | Fotó: Szabó Tünde

 

A kolozsvári városszépítők is fontolóra veszik, hogy belépjenek, de keresni fogják a kapcsolatot a hasonló tevékenységet végző erdélyi szervezetekkel is. Nagyszebenben a kétezres évek közepéig működött egy, Aradon most is működik. Szovátán pedig az önkormányzatnak köszönhető, hogy a fürdőtelepen még a villanyoszlopokról is folytak le a muskátlik – említette a hazai jó példákat az egyesületi elnök.

 

Bár a kolozsvári szervezet most elsősorban a belvárosra koncentrál, Szenkovics jó ötletnek tartja a város különböző közösségeinek megmozgatását is olyan programokkal, amelyek egy-egy kisebb városrész, lakónegyed lakosságát hozzák össze.

 

Jövőre is virágos lesz Kolozsvár

A Városszépítő Egylet eddigi legnépszerűbb programját, a Virágos Kolozsvár versenyt jövőre is megszervezik, csak sokkal profibban, tért rá az egyesület terveire Szenkovics Dezső. A versenyt nemcsak azok szerették, akik ablakuk, erkélyük felvirágoztatásával pályáztak (még Tordáról is érkezett nevezés), hanem az önkormányzat tagjai is örömmel fogadták nemzetiségtől függetlenül. Jövőre bővítenék a kategóriákat, amelyekben nevezni lehet, szóba jöttek a gondozott előudvarok, utcarészek, szép udvarok.

 

A vetélkedő mellett szeretnék rávenni a belvárosban nagyobb ingatlanfelülettel rendelkező cégeket, illetve a katolikus és református egyházat, hogy borítsák virágba az épületeikhez tartozó ablakokat. Idén a Szent Mihály-plébánia már csatlakozott, jövőre a cégeket, majd a lakóközösségeket szeretnék bevonni a Főtér „felvirágoztatásába”.

 

Emellett szeretnék visszahozni a köztudatba az onnan kikopott kolozsvári emlékműveket, 

mint amilyen például gróf Mikó Imre szobra a Mikó-kertben. Bár félreeső helyen van, és restaurálás is ráférne, a legnagyobb hiányosság az, hogy naponta többszáz diák megy el mellette úgy, hogy nem tudja, ki volt Mikó Imre, és mit köszönhet neki a város.

 

Szeretnének több szakértőt és önkéntest bevonni az egyesület munkájába, mondta Szenkovics. Tájépítészük már van, és ugyan műemlékvédők már tudnak az egyesületről, szeretnének velük szorosabban is együttműködni, ahogy például várostervezési szakember véleményére is szívesen támaszkodnának. 

 

Nem a kolozsvári városvezetés ellenében szeretnének dolgozni, hangsúlyozta az egyesületi elnök, sőt kifejezetten értékelik az eddigi erőfeszítéseket, a terek, utcák felújítását, azt, hogy a körforgalmak, kisebb zöld övezetek gondozását az önkormányzat olyan cégekre bízta, amelyek fantáziát és reklámot láttak ebben. A Városszépítő Egylet azt szeretné elérni, hogy a kolozsváriak nemzetiségtől függetlenül tegyenek saját környezetükért, és váljanak igényes polgáraivá a városnak.

 

Az egyesület kiemelt célja a következő évben a kétnyelvű brandépítés, honlapján már most is következetesen három nyelven kommunikál. Szenkovics Dezső tudatában van annak, hogy se a brandépítés, se az igényteremtés nem megy egyik napról a másikra: homlokzatot fel lehet újítani két hónap alatt, a mentalitást ennél jóval hosszabb idő alatt lehet megváltoztatni, mondta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Főtér

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn
Székelyhon

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn

Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez
Székelyhon

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS