// 2025. november 15., szombat // Albert, Lipót

Vendégektől (is) tanul szépülni Kolozsvár

// HIRDETÉS

Saját hagyományai és magyarországi városszépítő szervezetek is tágítják a Kolozsvári Városszépítő Egylet perspektíváit.

Szombat este sajtótájékoztatóval zárult az a kétnapos workshop, amelyre a Kolozsvári Városszépítő Egylet magyarországi vendégeket hívott: a gyöngyösi és a gyulai városszépítők tapasztalataival gazdagodtak a Virágos Kolozsvár szervezői.

 

A Gyöngyösi Városszépítő és Védő Egyesület 1983-ban, a Gyulai Városzépítő és Környezetvédő Egyesület 1986-ban alakult, és mindkét szervezet képviselői úgy vélték, hogy a kolozsvári városszépítők már most sokrétű munkát végeznek ahhoz képest, hogy egyesületük csak egy éve alakult meg. 

 

A városszépítés fogalmát és gyakorlatát viszont eddig túl szűken értelmezte a Kolozsvári Városszépítő Egylet, az nem merül ki a homlokzat csinosításában, vonta le a szakmai beszélgetés tanulságát Szenkovics Dezső, az egyesület elnöke, aki elmondta, számos jó ötletet és információt kapott a gyöngyösiektől és a gyulaiaktól. 

 

Megtudta például, hogy Város- és Faluvédők Szövetsége működik Magyarországon Hungaria Nostra néven, amely összefogja az ottani városszépítő civil szervezeteket. A Hungaria Nostra jelenleg 247 tagegyesülettel rendelkezik, elnöke a tévéből is ismert Ráday Mihály város- és műemlékvédő. Évente szervez egy háromnapos konferenciát, ahol a városvédelem különböző területeit beszélik át.

 

 

Szenkovics Dezső (jobbra) és városszépítő vendégei Gyöngyösről | Fotó: Szabó Tünde

 

A kolozsvári városszépítők is fontolóra veszik, hogy belépjenek, de keresni fogják a kapcsolatot a hasonló tevékenységet végző erdélyi szervezetekkel is. Nagyszebenben a kétezres évek közepéig működött egy, Aradon most is működik. Szovátán pedig az önkormányzatnak köszönhető, hogy a fürdőtelepen még a villanyoszlopokról is folytak le a muskátlik – említette a hazai jó példákat az egyesületi elnök.

 

Bár a kolozsvári szervezet most elsősorban a belvárosra koncentrál, Szenkovics jó ötletnek tartja a város különböző közösségeinek megmozgatását is olyan programokkal, amelyek egy-egy kisebb városrész, lakónegyed lakosságát hozzák össze.

 

Jövőre is virágos lesz Kolozsvár

A Városszépítő Egylet eddigi legnépszerűbb programját, a Virágos Kolozsvár versenyt jövőre is megszervezik, csak sokkal profibban, tért rá az egyesület terveire Szenkovics Dezső. A versenyt nemcsak azok szerették, akik ablakuk, erkélyük felvirágoztatásával pályáztak (még Tordáról is érkezett nevezés), hanem az önkormányzat tagjai is örömmel fogadták nemzetiségtől függetlenül. Jövőre bővítenék a kategóriákat, amelyekben nevezni lehet, szóba jöttek a gondozott előudvarok, utcarészek, szép udvarok.

 

A vetélkedő mellett szeretnék rávenni a belvárosban nagyobb ingatlanfelülettel rendelkező cégeket, illetve a katolikus és református egyházat, hogy borítsák virágba az épületeikhez tartozó ablakokat. Idén a Szent Mihály-plébánia már csatlakozott, jövőre a cégeket, majd a lakóközösségeket szeretnék bevonni a Főtér „felvirágoztatásába”.

 

Emellett szeretnék visszahozni a köztudatba az onnan kikopott kolozsvári emlékműveket, 

mint amilyen például gróf Mikó Imre szobra a Mikó-kertben. Bár félreeső helyen van, és restaurálás is ráférne, a legnagyobb hiányosság az, hogy naponta többszáz diák megy el mellette úgy, hogy nem tudja, ki volt Mikó Imre, és mit köszönhet neki a város.

 

Szeretnének több szakértőt és önkéntest bevonni az egyesület munkájába, mondta Szenkovics. Tájépítészük már van, és ugyan műemlékvédők már tudnak az egyesületről, szeretnének velük szorosabban is együttműködni, ahogy például várostervezési szakember véleményére is szívesen támaszkodnának. 

 

Nem a kolozsvári városvezetés ellenében szeretnének dolgozni, hangsúlyozta az egyesületi elnök, sőt kifejezetten értékelik az eddigi erőfeszítéseket, a terek, utcák felújítását, azt, hogy a körforgalmak, kisebb zöld övezetek gondozását az önkormányzat olyan cégekre bízta, amelyek fantáziát és reklámot láttak ebben. A Városszépítő Egylet azt szeretné elérni, hogy a kolozsváriak nemzetiségtől függetlenül tegyenek saját környezetükért, és váljanak igényes polgáraivá a városnak.

 

Az egyesület kiemelt célja a következő évben a kétnyelvű brandépítés, honlapján már most is következetesen három nyelven kommunikál. Szenkovics Dezső tudatában van annak, hogy se a brandépítés, se az igényteremtés nem megy egyik napról a másikra: homlokzatot fel lehet újítani két hónap alatt, a mentalitást ennél jóval hosszabb idő alatt lehet megváltoztatni, mondta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap
Főtér

Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap

Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.

Veszélyben az állami nyugdíjrendszer, lépéseket sürgetnek a közgazdászok
Krónika

Veszélyben az állami nyugdíjrendszer, lépéseket sürgetnek a közgazdászok

Románia állami nyugdíjrendszere a gyors népességöregedés, a tömeges munkaerő-elvándorlás, az informális foglalkoztatás és a növekvő költségvetési nyomás miatt veszélybe került – kongatták meg a vészharangot friss elemzésükben a BBTE elemzői.

A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát
Főtér

A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát

Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát
Székelyhon

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

Az ügyészek állítása szerint a boncolás eredményei azt mutatják, hogy a 2 éves kislány halála krónikus betegsége miatt következett be a fogászati kezelése során.

Letámadja a magyarellenességet a román szövetség
Krónika

Letámadja a magyarellenességet a román szövetség

Részben a magyarellenesség visszaszorítása érdekében alkalmaz oktató célzatú „önbüntetést” a Román Labdarúgó-szövetség.

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója
Székelyhon

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Nagyszabású adóellenőrzést indít az ANAF, amely több mint ötszáz nagy adózót érint különböző gazdasági ágazatokból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS