// 2026. szeptember 17., csütörtök // Zsófia

Vendégektől (is) tanul szépülni Kolozsvár

// HIRDETÉS

Saját hagyományai és magyarországi városszépítő szervezetek is tágítják a Kolozsvári Városszépítő Egylet perspektíváit.

Szombat este sajtótájékoztatóval zárult az a kétnapos workshop, amelyre a Kolozsvári Városszépítő Egylet magyarországi vendégeket hívott: a gyöngyösi és a gyulai városszépítők tapasztalataival gazdagodtak a Virágos Kolozsvár szervezői.

 

A Gyöngyösi Városszépítő és Védő Egyesület 1983-ban, a Gyulai Városzépítő és Környezetvédő Egyesület 1986-ban alakult, és mindkét szervezet képviselői úgy vélték, hogy a kolozsvári városszépítők már most sokrétű munkát végeznek ahhoz képest, hogy egyesületük csak egy éve alakult meg. 

 

A városszépítés fogalmát és gyakorlatát viszont eddig túl szűken értelmezte a Kolozsvári Városszépítő Egylet, az nem merül ki a homlokzat csinosításában, vonta le a szakmai beszélgetés tanulságát Szenkovics Dezső, az egyesület elnöke, aki elmondta, számos jó ötletet és információt kapott a gyöngyösiektől és a gyulaiaktól. 

 

Megtudta például, hogy Város- és Faluvédők Szövetsége működik Magyarországon Hungaria Nostra néven, amely összefogja az ottani városszépítő civil szervezeteket. A Hungaria Nostra jelenleg 247 tagegyesülettel rendelkezik, elnöke a tévéből is ismert Ráday Mihály város- és műemlékvédő. Évente szervez egy háromnapos konferenciát, ahol a városvédelem különböző területeit beszélik át.

 

 

Szenkovics Dezső (jobbra) és városszépítő vendégei Gyöngyösről | Fotó: Szabó Tünde

 

A kolozsvári városszépítők is fontolóra veszik, hogy belépjenek, de keresni fogják a kapcsolatot a hasonló tevékenységet végző erdélyi szervezetekkel is. Nagyszebenben a kétezres évek közepéig működött egy, Aradon most is működik. Szovátán pedig az önkormányzatnak köszönhető, hogy a fürdőtelepen még a villanyoszlopokról is folytak le a muskátlik – említette a hazai jó példákat az egyesületi elnök.

 

Bár a kolozsvári szervezet most elsősorban a belvárosra koncentrál, Szenkovics jó ötletnek tartja a város különböző közösségeinek megmozgatását is olyan programokkal, amelyek egy-egy kisebb városrész, lakónegyed lakosságát hozzák össze.

 

Jövőre is virágos lesz Kolozsvár

A Városszépítő Egylet eddigi legnépszerűbb programját, a Virágos Kolozsvár versenyt jövőre is megszervezik, csak sokkal profibban, tért rá az egyesület terveire Szenkovics Dezső. A versenyt nemcsak azok szerették, akik ablakuk, erkélyük felvirágoztatásával pályáztak (még Tordáról is érkezett nevezés), hanem az önkormányzat tagjai is örömmel fogadták nemzetiségtől függetlenül. Jövőre bővítenék a kategóriákat, amelyekben nevezni lehet, szóba jöttek a gondozott előudvarok, utcarészek, szép udvarok.

 

A vetélkedő mellett szeretnék rávenni a belvárosban nagyobb ingatlanfelülettel rendelkező cégeket, illetve a katolikus és református egyházat, hogy borítsák virágba az épületeikhez tartozó ablakokat. Idén a Szent Mihály-plébánia már csatlakozott, jövőre a cégeket, majd a lakóközösségeket szeretnék bevonni a Főtér „felvirágoztatásába”.

 

Emellett szeretnék visszahozni a köztudatba az onnan kikopott kolozsvári emlékműveket, 

mint amilyen például gróf Mikó Imre szobra a Mikó-kertben. Bár félreeső helyen van, és restaurálás is ráférne, a legnagyobb hiányosság az, hogy naponta többszáz diák megy el mellette úgy, hogy nem tudja, ki volt Mikó Imre, és mit köszönhet neki a város.

 

Szeretnének több szakértőt és önkéntest bevonni az egyesület munkájába, mondta Szenkovics. Tájépítészük már van, és ugyan műemlékvédők már tudnak az egyesületről, szeretnének velük szorosabban is együttműködni, ahogy például várostervezési szakember véleményére is szívesen támaszkodnának. 

 

Nem a kolozsvári városvezetés ellenében szeretnének dolgozni, hangsúlyozta az egyesületi elnök, sőt kifejezetten értékelik az eddigi erőfeszítéseket, a terek, utcák felújítását, azt, hogy a körforgalmak, kisebb zöld övezetek gondozását az önkormányzat olyan cégekre bízta, amelyek fantáziát és reklámot láttak ebben. A Városszépítő Egylet azt szeretné elérni, hogy a kolozsváriak nemzetiségtől függetlenül tegyenek saját környezetükért, és váljanak igényes polgáraivá a városnak.

 

Az egyesület kiemelt célja a következő évben a kétnyelvű brandépítés, honlapján már most is következetesen három nyelven kommunikál. Szenkovics Dezső tudatában van annak, hogy se a brandépítés, se az igényteremtés nem megy egyik napról a másikra: homlokzatot fel lehet újítani két hónap alatt, a mentalitást ennél jóval hosszabb idő alatt lehet megváltoztatni, mondta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Több millió nyugdíjat számolhattak ki hibásan a számvevőszék jelentése szerint
Krónika

Több millió nyugdíjat számolhattak ki hibásan a számvevőszék jelentése szerint

Kihagyott járulékfizetési időszakok, informatikai hibák és a jogszabály helytelen alkalmazása miatt is tévesen állapíthatták meg a nyugdíjakat Romániában.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Gázrobbanás történt egy csíkmindszenti húsüzemnél, két ember megsérült
Székelyhon

Gázrobbanás történt egy csíkmindszenti húsüzemnél, két ember megsérült

Gázrobbanás történt kedden egy húsipari üzem füstölőjében, Csíkmindszenten. A robbanást nem követte tűz, azonban két ember égési sérüléseket szenvedett.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS