Ismétlődik a történelem? A katalán-spanyol (v)iszony kronológiája

A helyzet pattanásig feszült Spanyolország és Katalónia közt. Utóbbi pénteken egyoldalúan kikiáltotta a független Katalán Köztársaságot, mire Madrid feloszlatta a szeparatista katalán kormányt és előrehozott parlamenti választásokat hirdetett meg.

A katalán-spanyol meccs azonban nem tegnap kezdődött. A katalánok párszor kikiáltották már a független köztársaságot, ám végül mindig ők húzták a rövidebbet. Spanyolország igen sikeres volt, ami a katalán önrendelkezés felfüggesztését illeti, viszont a katalán autonómia és függetlenség iránti vágyat sose tudta megtörni.

Lapozzuk át a katalán önrendelkezés és függetlenség szinte ezeréves történetét:

1060

I. Ramón Berenguer, Barcelona hercege megalkotta az Usatges de Barcelona című okiratot, amely Katalónia alapvető törvényeit és jogszabályait tartalmazta. Hivatalosan csak Barcelona megyében voltak érvényesek, viszont gyakorlatilag az egész katalán hercegségben alkalmazták őket.

1283

III. Péter aragóniai király létrehozta a katalán parlamentnek megfelelő törvényhozó testületet, a Corts Catalanest.

III. Péter és a Cors Catalanes

1469

Katalónia a Spanyol Királyság részévé vált, II. Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella királynő házassága folytán. A házasság előtt Katalónia az Aragóniai Királyság része volt, ám az unió után is megőrizte hagyományos intézményeit és úgy működött, mint egy autonóm állam az államban.

1640

Az első és mindeddig egyetlen katalán függetlenségi háború éve. A tartomány fellázadt IV. Fülöp spanyol király adópolitikája ellen. Kikiáltották a Katalán Köztársaságot, francia protektorátus alatt.

A katalán szabadságharc 1640-ben

1651

Barcelona hosszú ostromát követően a katalánok elfogadták IV. Fülöp uralmát, aki később elismeri a tartomány „előjogait”.

1659

A pireneusi békeszerződés lezárta a majdnem 30 éven át tartó spanyol–francia háborút. A békeszerződés egyik folyományaképpen Katalónia kettészakadt: elvesztette Roussillon, Conflent, Vallespir tartományokat, továbbá Cerdanya tartomány egy részét. A szerződés Kasztília és Franciaország között köttetett, a katalán hatóság bevonása nélkül.

1714

V. Fülöp spanyol király egyéves ostrom után elfoglalta Barcelonát, a spanyol örökösödési háborúban. A katalánok Fülöp ellenfelét, III. Károly osztrák főherceget és magyar királyt támogatták, ezért a csatát követően a spanyol hatalom feloszlatta a katalán parlamentet és megszüntette a hagyományos katalán előjogokat. Szeptember 11-e, a vereség napja ma Katalónia nemzeti ünnepe (Diada).

V. Fülöp király a spanyol örökösödési háborúban

1812

Katalónia francia régió lett Napóleon uralma alatt.

1814

VII. Ferdinánd spanyol király visszafoglalta Katalóniát, és elűzte a francia uralmat támogató spanyolokat (afrancesados). Ekkorra Katalónia és Baszkföld már Spanyolország leglátványosabban fejlődő gazdasági régiói voltak. A gazdasági fejlődés elindította a katalán kultúra reneszánszát. Megszületett a modern politikai katalánizmus. Spanyolország többi részét különböző örökösödési háborúk, illetve az utolsó birodalmi gyarmatok elvesztése foglalta le.

1901

Létrejött a Katalán Regionalista Liga, egy katalán nacionalista, konzervatív, jobboldali párt.

A Lliga Regionalista de Catalunya

1914

A Regionalista Liga sikerrel tárgyalt Madriddal a Katalán Közösség (Mancomunidad) létrehozása érdekében.

1931

Spanyolország köztársasággá vált, és létrehozták az autonóm katalán regionális kormányt. Egy évvel később kidolgozták az első katalán autonómia-statútumot.

1934

Lluis Companys, a katalán regionális kormány elnöke kihirdette a Spanyol Köztársaságon belüli katalán államot. A spanyol kormány erre felfüggesztette a katalán önrendelkezést és letartóztatta a kormányt.

Lluis Companys katalán elnök (középen) a börtönben

1938/39

Francisco Franco tábornok csapatai lerohanták Katalóniát, továbbá átvették az uralmat egész Spanyolország fölött. Lluis Companys katalán elnök Franciaországba menekült, de később a spanyol hatóságok kivégezték. A Franco-diktatúra idején (1975-ig) a katalán autonómiát, nyelvet és kultúrát elnyomták.

1979

Négy évvel Franco halála után a spanyol kormány elismerte Katalónia autonómiáját. Josep Tarradelles visszatért a francia száműzetésből és átvette a katalán kormány irányítását.

2006

A katalán autonómia ellentmondásos reformjainak éve. A reformok által a regionális kormány nagyobb hatalomhoz jutott. Tulajdonképpen ez az a történés, amelyet sokan az épp zajló válság okaként jelölnek meg, amellett, hogy 2007-ben a spanyol alkotmánybíróság megvétózta a reformok egy részét.

2012

Másfél millió ember gyűlt össze Katalónia nemzeti ünnepe alkalmából Barcelonában. A tömeg egyre nagyobb elégedetlenséggel fogadta, hogy a régió annyi pénzt töm a madridi államkasszába.

Megtépázott katalán választási plakát 2012-ben

2014

A katalán kormány által kiírt nem hivatalos népszavazáson a voksolók 80 százaléka támogatta a régió függetlenségét.

2015

A szeparatista pártok megnyerték a regionális választásokat.

2017

Artur Mas volt katalán elnököt két évre eltiltották mindenféle köztisztségtől, amiért megszervezte a 2014-es függetlenségi népszavazást.

2017 október elsején sor került a második, szintén nem hivatalos függetlenségi népszavazásra, Madrid heves tiltakozása mellett. És a többi már... maga a jelen történelmi pillanat.