// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
autonómia

Ismétlődik a történelem? A katalán-spanyol (v)iszony kronológiája

// HIRDETÉS

A katalán önrendelkezés és a függetlenségi törekvések majd’ ezer éves múltra tekintenek vissza.

A helyzet pattanásig feszült Spanyolország és Katalónia közt. Utóbbi pénteken egyoldalúan kikiáltotta a független Katalán Köztársaságot, mire Madrid feloszlatta a szeparatista katalán kormányt és előrehozott parlamenti választásokat hirdetett meg.

A katalán-spanyol meccs azonban nem tegnap kezdődött. A katalánok párszor kikiáltották már a független köztársaságot, ám végül mindig ők húzták a rövidebbet. Spanyolország igen sikeres volt, ami a katalán önrendelkezés felfüggesztését illeti, viszont a katalán autonómia és függetlenség iránti vágyat sose tudta megtörni.

Lapozzuk át a katalán önrendelkezés és függetlenség szinte ezeréves történetét:

1060

I. Ramón Berenguer, Barcelona hercege megalkotta az Usatges de Barcelona című okiratot, amely Katalónia alapvető törvényeit és jogszabályait tartalmazta. Hivatalosan csak Barcelona megyében voltak érvényesek, viszont gyakorlatilag az egész katalán hercegségben alkalmazták őket.

1283

III. Péter aragóniai király létrehozta a katalán parlamentnek megfelelő törvényhozó testületet, a Corts Catalanest.

III. Péter és a Cors Catalanes

1469

Katalónia a Spanyol Királyság részévé vált, II. Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella királynő házassága folytán. A házasság előtt Katalónia az Aragóniai Királyság része volt, ám az unió után is megőrizte hagyományos intézményeit és úgy működött, mint egy autonóm állam az államban.

1640

Az első és mindeddig egyetlen katalán függetlenségi háború éve. A tartomány fellázadt IV. Fülöp spanyol király adópolitikája ellen. Kikiáltották a Katalán Köztársaságot, francia protektorátus alatt.

A katalán szabadságharc 1640-ben

1651

Barcelona hosszú ostromát követően a katalánok elfogadták IV. Fülöp uralmát, aki később elismeri a tartomány „előjogait”.

1659

A pireneusi békeszerződés lezárta a majdnem 30 éven át tartó spanyol–francia háborút. A békeszerződés egyik folyományaképpen Katalónia kettészakadt: elvesztette Roussillon, Conflent, Vallespir tartományokat, továbbá Cerdanya tartomány egy részét. A szerződés Kasztília és Franciaország között köttetett, a katalán hatóság bevonása nélkül.

1714

V. Fülöp spanyol király egyéves ostrom után elfoglalta Barcelonát, a spanyol örökösödési háborúban. A katalánok Fülöp ellenfelét, III. Károly osztrák főherceget és magyar királyt támogatták, ezért a csatát követően a spanyol hatalom feloszlatta a katalán parlamentet és megszüntette a hagyományos katalán előjogokat. Szeptember 11-e, a vereség napja ma Katalónia nemzeti ünnepe (Diada).

V. Fülöp király a spanyol örökösödési háborúban

1812

Katalónia francia régió lett Napóleon uralma alatt.

1814

VII. Ferdinánd spanyol király visszafoglalta Katalóniát, és elűzte a francia uralmat támogató spanyolokat (afrancesados). Ekkorra Katalónia és Baszkföld már Spanyolország leglátványosabban fejlődő gazdasági régiói voltak. A gazdasági fejlődés elindította a katalán kultúra reneszánszát. Megszületett a modern politikai katalánizmus. Spanyolország többi részét különböző örökösödési háborúk, illetve az utolsó birodalmi gyarmatok elvesztése foglalta le.

1901

Létrejött a Katalán Regionalista Liga, egy katalán nacionalista, konzervatív, jobboldali párt.

A Lliga Regionalista de Catalunya

1914

A Regionalista Liga sikerrel tárgyalt Madriddal a Katalán Közösség (Mancomunidad) létrehozása érdekében.

1931

Spanyolország köztársasággá vált, és létrehozták az autonóm katalán regionális kormányt. Egy évvel később kidolgozták az első katalán autonómia-statútumot.

1934

Lluis Companys, a katalán regionális kormány elnöke kihirdette a Spanyol Köztársaságon belüli katalán államot. A spanyol kormány erre felfüggesztette a katalán önrendelkezést és letartóztatta a kormányt.

Lluis Companys katalán elnök (középen) a börtönben

1938/39

Francisco Franco tábornok csapatai lerohanták Katalóniát, továbbá átvették az uralmat egész Spanyolország fölött. Lluis Companys katalán elnök Franciaországba menekült, de később a spanyol hatóságok kivégezték. A Franco-diktatúra idején (1975-ig) a katalán autonómiát, nyelvet és kultúrát elnyomták.

1979

Négy évvel Franco halála után a spanyol kormány elismerte Katalónia autonómiáját. Josep Tarradelles visszatért a francia száműzetésből és átvette a katalán kormány irányítását.

2006

A katalán autonómia ellentmondásos reformjainak éve. A reformok által a regionális kormány nagyobb hatalomhoz jutott. Tulajdonképpen ez az a történés, amelyet sokan az épp zajló válság okaként jelölnek meg, amellett, hogy 2007-ben a spanyol alkotmánybíróság megvétózta a reformok egy részét.

2012

Másfél millió ember gyűlt össze Katalónia nemzeti ünnepe alkalmából Barcelonában. A tömeg egyre nagyobb elégedetlenséggel fogadta, hogy a régió annyi pénzt töm a madridi államkasszába.

Megtépázott katalán választási plakát 2012-ben

2014

A katalán kormány által kiírt nem hivatalos népszavazáson a voksolók 80 százaléka támogatta a régió függetlenségét.

2015

A szeparatista pártok megnyerték a regionális választásokat.

2017

Artur Mas volt katalán elnököt két évre eltiltották mindenféle köztisztségtől, amiért megszervezte a 2014-es függetlenségi népszavazást.

2017 október elsején sor került a második, szintén nem hivatalos függetlenségi népszavazásra, Madrid heves tiltakozása mellett. És a többi már... maga a jelen történelmi pillanat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme
Krónika

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme

Nagyon erős mainstream ellenes szavazás történt az államfőválasztás első fordulójában, az emberek büntetni akarták a román kormánypártokat – állapította meg a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS