// 2026. március 28., szombat // Gedeon, Johanna

Orbán Viktor: „homo brüsszelicusszá” gyúrnák a magyarokat a globalizmus erői

// HIRDETÉS

A magyar kormányfő a nemzeti ünnep alkalmából mondott beszédében azt mondta: most dől el, Európa népei visszaveszik-e saját nemzeti életük politikai irányítását az európai bürokratáktól.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt mondott ünnepi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszel, a globalizáció és a pénzügyi speklulánsok elleni harca biztatta a megemlékezőket.

A kormányfő beszéde elején – miután köszöntötte azokat, akik átérzik, hogy a magyar a szabadság népe, „egy különleges szabadságnemzet” – kiemelte: eshet eső, fújhat metsző szél, jöhet könnygáz vagy lovas roham, „összegyűlünk, mert éljünk bárhol is a világon, ma emlékezni akarunk”.

Beszédét a forradalom tágabb értelmezésével kezdte:

a szovjet uralom egy történelem nélküli térbe taszított bennünket,

„meg akarta semmisíteni a múltunkat és a kultúránkat is”. Mint mondta, a fizikai és szellemi terror megismétlődése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a saját szabadságunkat mindig nekünk kell megvédenünk, más sohasem fogja.

„1956-ban az a csodálatos ország bontakozott ki az elnyomás félhomályából, amire mindig is vágytunk” – fogalmazott, kijelentve: a forradalom nemzeti forradalom volt. Mint mondta, a gyárakban dolgozókról egy csapásra kiderült, hogy nem nemzetközi proletárok, hanem magyar munkások. „Erre a pillanatra mindig emlékezni fogunk, amíg egyetlen magyar is él a Földön” – tette hozzá Orbán Viktor.

Azt is hangsúlyozta, hogy „mi nem csak emlékezünk, de nem is felejtünk. Azokat sem felejtjük el, akik velünk szemben álltak”. A nyugatiak, ha csodálták is az 1956-os magyar forradalmat, nem értették – mondta Orbán Viktor.

„Nem értették, miért harcolunk olyan túlerővel szemben, amelyet emberi számítás szerint aligha győzhetünk le. Nem értették, hogy azért küzdünk, mert a végsőkig ragaszkodunk a saját kultúránkhoz és életformánkhoz, és nem akarunk föloldódni senkinek az olvasztótégelyében” – fogalmazott a kormányfő.

Hangsúlyozta: „azt akarjuk, hogy tiszteljék azt, akik és amik vagyunk”, hiszen a magyarok ezer éven át őrizték Európa határait és küzdöttek a nemzeti önállóságukért. „Bátor és harcos nemzet vagyunk, amely jól tudja, akit nem tisztelnek, azt megvetik” – mondta, kijelentve: „azért nem értenek bennünket Brüsszelben ma sem, mert már akkor sem értettek”. Orbán Viktor szerint Európa vakvágányra futott, a pénzügyi spekuláns birodalom ejtette foglyul Brüsszelt és jó néhány tagállamát is.

Fotó: MTI | Kovács Tamás

A 20. században katonai birodalmak okozták a bajt, most a globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel. Nincsenek határaik, de van világmédiájuk, és vannak tízezerszám megvásárolt embereik. Gyorsak, erősek és brutálisak – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint most, három évtized után

„újra veszély fenyegeti mindazt, amit Magyarországról és a magyar élet rendjéről gondolunk”.

A szabadság 1990-es kivívása után most újra történelmünk fordulópontjához érkeztünk – hangsúlyozta.

A kormányfő szerint ma minden választás sorsdöntő Európában. Most dől el – folytatta –, Európa népei visszaveszik-e saját nemzeti életük politikai irányítását, a gazdasági elitekkel összefonódott európai bürokratáktól. Most dől el, sikerül-e visszaszereznünk a régi, multikulturalizmus előtti nagyszerű Európánkat – hangoztatta. Orbán Viktor szerint még mindig sokan gondolják, hogy ez lehetetlen, de 1956-ban, 1988-ban és 2010 előtt sem hittek a változásban.

„Hányan hitték volna október 23-án reggel, munkába menet a villamoson, hogy estére a Sztálin-szobor helyén már csak két csizma marad? Hányan hitték 1988-ban, hogy a kommunizmust egy éven belül megrogyasztjuk, rászámolunk és leléptetjük, a szovjet csapatokat pedig kiparancsoljuk az országból? S hányan hitték 2010 előtt, hogy hamarosan új, nemzeti alapokon álló, keresztény kultúrájú és családjainkat megvédeni képes alkotmányunk lesz?” – sorolta a miniszterelnök.

Azt mondta: „hinni akartuk, hogy a régi bajok már nem térhetnek vissza”. Hinni akartuk – folytatta –, hogy a kommunisták hagymázas álma, hogy magyarok helyett „homo szovjeticust” faragjanak belőlünk, soha többet nem jöhet elő. Orbán Viktor azt mondta, most elképedve látják, hogy

„a globalizmus erői feszegetik az ajtót, és azon dolgoznak, hogy magyarok helyett homo brüsszelicusokká gyúrjanak bennünket”.

A miniszterelnök azon véleményének is hangot adott, hogy a pénzügyi spekuláns birodalom hozta Európa nyakára az újabb kori népvándorlást, a migránsok millióit, az új bevándorlók invázióját. Ők dolgozták ki azt a tervet, amellyel Európát kevert földrésszé akarják alakítani – tette hozzá. Orbán Viktor szerint mivel Közép-Európa migránsmentes övezet, ezért az Európa jövőjéért folyó küzdelem ide összpontosul. Amíg Brüsszel nem nyeri vissza szuverenitását, addig Európa kormánykerekét sem lehet a helyes irányba fordítani – hangoztatta.

Fotó: MTI | Koszticsák Szilárd

A következő választás esélyesének nevezte Orbán Viktor pártját, a Fideszt. A miniszterelnök szavai szerint a tét nagy, „semmit sem vehetünk félvállról”. Mint mondta, még nem érdemelték ki a győzelmet, ahhoz mindenkire szükség lesz, ezért a következő hónapokban készülődni fognak: „márciusban újrakezdjük, és akkor áprilisban ismét győzni fogunk”.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „nekünk senki sem mondhatja, hogy lehetetlen”. A népvándorlást meg lehet állítani, a globalizációt féken lehet tartani, Brüsszelt meg lehet zabolázni, a pénzügyi spekuláns tervét meg lehet lékelni, az európai egyesült államok őrült ötletére kényszerzubbonyt lehet húzni – hangsúlyozta, hozzátéve, ehhez csak az kell, hogy Közép-Európában

a lengyelek, a csehek, a szlovákok, a románok és a magyarok összefogjanak.

A kormányfő szerint ha meg sem próbáljuk, akkor nem is sikerülhet, valamennyi esély mindig van. „1956-ban megmentettük a nemzet becsületét. 1990-ben visszavettük a szabadságunkat. 2010-ben pedig a nemzetegyesítés útjára léptünk” – hangoztatta. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”
Főtér

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”

A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.

Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét
Krónika

Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét

Erős trágyaszag miatt panaszkodtak csütörtökön a Kolozsváron és Aradon (illetve a két megyeszékhely vonzáskörzetében) élő lakosok. Az orrfacsaró bűz nem először okoz kellemetlenséget mindkét városban.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában
Székelyhon

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.

Szakorvosi rendelés is lesz a Nagyváradon magyar állami támogatással tető alá hozott „református laborban”
Krónika

Szakorvosi rendelés is lesz a Nagyváradon magyar állami támogatással tető alá hozott „református laborban”

Alig fél évvel az ünnepélyes megnyitót követően máris szakorvosi rendelésekkel készül bővíteni szolgáltatásai sorát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület orvosdiagnosztikai laboratóriuma.

Faforgáccsal teli raktár gyúlt ki Szentegyházán, vízhiány és a szél nehezítette az oltást – frissítve
Székelyhon

Faforgáccsal teli raktár gyúlt ki Szentegyházán, vízhiány és a szél nehezítette az oltást – frissítve

Tűz ütött ki egy raktárban Szentegyházán, az egykori vasgyár területén. Az épületben pelettet és brikettet gyártottak. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók.

// még több főtér.ro
Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS