// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Erdély napjává nyilvánítaná május 15-ét egy törvénykezdeményezés

// HIRDETÉS

Jogos a kérdés: ha Olténiának már van saját ünnepe, akkor miért ne lehetne Erdélynek is? Csakhogy nem mindegy, mit jelképez a kiválasztott dátum.

Erdély napjává kiáltaná ki május 15-ét a Népi Mozgalom Párt (PMP) egyik Szilágy megyei képviselője, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon kezdődött az erdélyi románok első jogkövetelő nemzeti gyűlése. Liviu Balint május 24-én nyújtotta be az erről szóló törvénykezdeményezését a képviselőházban, ötletét több képviselő támogatja. Amennyiben a kulturális bizottság kedvezően bírálja el, a törvénykezdeményezés a képviselőház plénuma elé kerül.

 

Tekintettel arra, hogy márciusban már jóváhagytak egy hasonló indítványt Olténia napjáról, a képviselők aligha akadályozhatják meg, hogy Erdélynek is hasonló identitárius ünnepe legyen. A törvénykezdeményezés elfogadása esetén a helyi önkormányzatok hivatalos ceremóniákat szervezhetnének Erdély napjának méltó megünneplésére.

 

Egy hasonló előterjesztésnek akár örülhetnénk is, amennyiben nem lenne benne magyarellenes szál. Az 1848-as balázsfalvi gyűlések ugyanis amellett, hogy a román nemzet elismerését, a törvényhozásban való egyenjogú képviseletét követelték, az első lépések voltak a román nemzetiségi mozgalom radikalizálódásához vezető úton.

 

A Balázsfalván elfogadott petíció először csak azt akarta elérni, hogy a román képviselők részvételével tárgyaláják újra a magyar-erdélyi uniót, később viszont a románok Erdély elszakadását követelték a monarchiától. A balázsfalvi gyűlések etnikai ellenségeskedést váltottak ki Erdélyben, és a magyar szabadságharccal való szembefordulást, illetve a románok fegyveres felkelését eredményezték.

 

Ekkor hangzott el Simion Bărnuţiunak, a román szabadságtörekvések ideológusának híres beszéde, melyben kijelentette:„mérgezett a magyar szabadság asztaláról vett falat”. A magyarok ellen hangoló beszédében kijelentette Erdély nélkül a pannóniai mezők magyarjai „mezei nyulak” az ellenségek szemében, a magyarhon nélkül pedig az erdélyi magyarok lassan el fognak enyészni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS