// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Erdély napjává nyilvánítaná május 15-ét egy törvénykezdeményezés

// HIRDETÉS

Jogos a kérdés: ha Olténiának már van saját ünnepe, akkor miért ne lehetne Erdélynek is? Csakhogy nem mindegy, mit jelképez a kiválasztott dátum.

Erdély napjává kiáltaná ki május 15-ét a Népi Mozgalom Párt (PMP) egyik Szilágy megyei képviselője, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon kezdődött az erdélyi románok első jogkövetelő nemzeti gyűlése. Liviu Balint május 24-én nyújtotta be az erről szóló törvénykezdeményezését a képviselőházban, ötletét több képviselő támogatja. Amennyiben a kulturális bizottság kedvezően bírálja el, a törvénykezdeményezés a képviselőház plénuma elé kerül.

 

Tekintettel arra, hogy márciusban már jóváhagytak egy hasonló indítványt Olténia napjáról, a képviselők aligha akadályozhatják meg, hogy Erdélynek is hasonló identitárius ünnepe legyen. A törvénykezdeményezés elfogadása esetén a helyi önkormányzatok hivatalos ceremóniákat szervezhetnének Erdély napjának méltó megünneplésére.

 

Egy hasonló előterjesztésnek akár örülhetnénk is, amennyiben nem lenne benne magyarellenes szál. Az 1848-as balázsfalvi gyűlések ugyanis amellett, hogy a román nemzet elismerését, a törvényhozásban való egyenjogú képviseletét követelték, az első lépések voltak a román nemzetiségi mozgalom radikalizálódásához vezető úton.

 

A Balázsfalván elfogadott petíció először csak azt akarta elérni, hogy a román képviselők részvételével tárgyaláják újra a magyar-erdélyi uniót, később viszont a románok Erdély elszakadását követelték a monarchiától. A balázsfalvi gyűlések etnikai ellenségeskedést váltottak ki Erdélyben, és a magyar szabadságharccal való szembefordulást, illetve a románok fegyveres felkelését eredményezték.

 

Ekkor hangzott el Simion Bărnuţiunak, a román szabadságtörekvések ideológusának híres beszéde, melyben kijelentette:„mérgezett a magyar szabadság asztaláról vett falat”. A magyarok ellen hangoló beszédében kijelentette Erdély nélkül a pannóniai mezők magyarjai „mezei nyulak” az ellenségek szemében, a magyarhon nélkül pedig az erdélyi magyarok lassan el fognak enyészni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS