// 2025. július 9., szerda // Lukrécia

Ablonczy Balázs: a Trianon-kutatás fehér foltjaira fókuszálunk (INTERJÚ)

// HIRDETÉS

Meglepte, hogy 2017-ben felmerülhetnek ilyen abszurd vádak – nyilatkozta a Főtérnek Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője, aki leszögezi: ez egy tudományos projekt, politikai hátsó szándékok nélkül.

Az utóbbi hetekben román akadémiai és politikai körökben azzal vádolták a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Trianon 100 kutatócsoportját, hogy a magyar kormány afféle románellenes propagandaosztályaként működik; a sajtóban is élénk polémia alakult ki a téma kapcsán. (A hangulatkeltésben élen járt egyébként Ioan-Aurel Pop, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektora.)

A kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs az MTA honlapján megjelent rövid válaszában visszautasította a vádakat. „Az MTA BTK Történettudományi Intézete keretében 2016-ban, 22 kutató részvételével létrejött munkaközösség nem kormányzati intézmény, hanem kizárólagosan tudományos célok mentén, a nyilvánosság előtt működő kezdeményezés” – fogalmazott a történész.

Ablonczy Balázzsal beszélgettünk a támadásokról, a kutatócsoport munkájáról, és arról, hogy lehetséges-e érdemi vitát folytatni a Trianon-problémáról.

Önt – akit a Trianon-legendák című munka szerzőjeként nehezen lehetne revizionista propagandával vádolni – meglepték ezek a támadások, vagy ez „benne van a pakliban”?

Azt gondoltam, hogy esetleg lesz ilyen, bár az ember mindig az ember alapvető jóságában bízik, és abban, hogy áh, hát ez már mégiscsak 2017, nem 1987-ben vagyunk, hogy ilyen vádak komolyan felmerülhessenek. De hát megjött, megkaptuk: az időpont meglepett, mert semmiféle apropója nem volt részünkről, nem jelent meg cikk, állásfoglalás, amire rá lehetett volna húzni ezeket az abszurd vádakat.

Szögezzük le: ez egy tudományos projekt, amit az MTA finanszíroz, mindenféle politikai hátsó szándék és becsatornázottság nélkül. 

Öntsünk akkor tiszta vizet a pohárba: mivel foglalkozik pontosan a kutatócsoport? Milyen tevékenységek kötődnek eddig hozzá, milyen rendezvényeket szerveznek, milyen kiadványokat szándékoznak megjelentetni?

Négy nagy pillér köré szervezve folytatunk kutatásokat: diplomáciatörténeti kutatásaink lesznek-vannak, vizsgáljuk a trianoni összeomlás és a magyar társadalom viszonyát (eminens módon a gazdaságot, a menekültkérdést, a közellátást, a háborús erőszakot), a határok megszilárdulását (helyben és a térképen), illetve Trianon emlékezetét a magyar társadalomban, a szociológia, az irodalomtudomány vagy a művészettörténet eszközeivel.

Részletesebben erről a trianon100.hu honlapon olvashat az érdeklődő. Azt tervezzük, hogy 2021-ben 8-10 könyvet és számtalan cikket, tanulmányt tudunk letenni az asztalra a témában: konferenciák, népszerűsítő előadások, videók és blogbejegyzések mellett.  

Számíthatunk-e Trianonnal kapcsolatos – mondjuk így – kuriózumokra? Milyen újdonságok kerülhetnek elő 100 év múltán, vagy másként fogalmazva: előkerülhetnek-e olyan újdonságok, amelyek érdemben változtathatják meg a Trianon-képünket?

Óriási meglepetésekre nem számítok, de azokat sem zárnám ki teljesen. A témáink részben ezért úgy lettek kiválasztva, hogy a kutatás eddigi fehér foltjaira fókuszáljanak – ilyen például a menekültkérdés. Inkább új összefüggésekben bízom, abban, hogy megértsük az új államok állampolgársági politikáinak hátterét, vagy azt, hogy egyes döntések milyen nagyhatalmi logikák mentén születtek.

A román vádakra reagálva azt nyilatkozta, hogy az MTA-kutatócsoport „céljai között szerepel román, szlovák, szerb és nyugat-európai kutatók bevonása a multidiszciplináris kutatásokba”. Ezt milyen módon és milyen típusú kutatásokban tervezik megtenni? Hogy látja, létrejöhet valamiféle érdemi párbeszéd nemcsak a magyar és az utódállamok kutatói, hanem az eltérő történelmi narratívák képviselői között is? Ehhez kapcsolódóan: román nyelven is megjelentették a kutatócsoport „tisztázó”nyilatkozatát, érkezett-e bármiféle érdemi visszajelzés román részről?

Ilyet nem láttam egyelőre, de a nyilatkozatot sokan megosztották – nem csak magyarok –, több ezren olvasták, talán eljutott azokhoz is, akiket illet. Az érdemi párbeszédben hivatalból bízom. Szeretnénk, ha román, szlovák kutatókkal tudnánk beszélni vagy közös konferenciát szervezni ezekről a kérdésekről. Eléggé bízom a helyi, lokális történetek erejében, ami a közeledést illeti: hogy miképpen történt a váltás egy kisvárosban, annak talán már kevésbé van köze a nagy nemzeti narratívákhoz; legalábbis nehezebb rájuk húzni. 

Korábban évekig a Párizsi Magyar Intézetet vezette, tehát a szó földrajzi-fizikai értelmében is Trianon közelségében élt. Franciaországban – amely a románok számára, a latin/frankofón hagyomány miatt mindig is egyfajta mintaállamnak, „nagy testvérnek” számított – milyen mértékben része ez a téma a szakmai nyilvánosságnak vagy akár a tágabban értelmezett közbeszédnek?

Fájhat nekünk, de ettől még tény marad: Trianon ügye a nyugati szakmai nyilvánosságban nem önmagában jelenik meg, hanem az első világháborút lezáró békerendszerek egyik elemeként. A manapság kurrens transznacionális vagy összehasonlító történeti látásmódnak a pontszerű és nemzeti státuszú események kevésbé tartoznak az érdeklődési körébe. Dominál a hosszabb időtartam és a többes, a nemzeti szempontokat felülíró megközelítés.

Jövőre ünnepli Románia a „nagy egyesülést”, a gyulafehérvári nagygyűlés századik évfordulóját. Hogyan lehet ehhez magyar részről „helyesen” viszonyulni, diplomáciai vagy kultúrdiplomáciai szempontból? Ismeretes, hogy a magyar külügyminiszter tavaly megtiltotta a diplomatáknak, hogy részt vegyenek a román nemzeti ünnep rendezvényein. Ebből kiindulva: lehet számítani a konfrontatív politika felerősödésére, akár magyar, akár román részről?

Aki látott már belülről nagykövetséget, az tudja, hogy december 1. mindig delikát ügy egy magyar külképviseleten, kormányoktól függetlenül. A múlt decemberi ügy hátterét nem ismerem, arról nem szeretnék nyilatkozni. Nem vagyok naiv, nyilván majd lesznek olyan nyilatkozatok, esetleg gesztusok az évfordulók környékén, amelyeket a másik fél barátságtalanként vagy ellenségesként értékel. A mi kutatásunk a nagy és szent tudomány nevében zajlik, az én érdeklődésem is ilyen természetű, ezekkel a félelmekkel nem tudok mit kezdeni. 

Nehéz nem észrevenni, hogy a Trianon-kutatócsoport ellen román akadémiai körökből (is) érkező támadások mögött sokkal inkább politikai motivációk húzódnak meg, mint tisztán történettudományi megfontolások. Lát-e esélyt arra, hogy a tudományos és politikai szempontok valaha is különváljanak, és tárgyilagos párbeszédet vagy akár vitát lehessen folytatni a Trianon-problémáról?

Én bízom benne, szorongó típusú optimista vagyok, a legrosszabb fajta.

Ablonczy Balázs

1974-ben született Budapesten. Történész, habilitált egyetemi docens, kutatási területe a két világháború közötti Magyarország története. PhD fokozatát 2004-ben szerezte, Teleki Pál a két világháború között (1921–1938) témájában. 2002-től 2007-ig a Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Intézetének munkatársa, 2004-től tudományos főmunkatársa volt. 2002 és 2006 között a Pro Minoritate, 2006-tól a Kommentár című folyóirat főszerkesztője. 2007-ben rövid ideig a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága munkatársa Szentendrén, majd a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató intézetének tudományos munkatársa. 2008 óta az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. 2011–2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója. Többek közt a Trianon-legendák és A visszatért Erdély című, több kiadást megért munkák szerzője, legutóbbi műve Keletre, magyar! címmel jelent meg. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!
Főtér

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Ellehetetlenítik a romániai magyar oktatás jövőjét a kormány közoktatást érintő intézkedései az RMPSZ szerint
Krónika

Ellehetetlenítik a romániai magyar oktatás jövőjét a kormány közoktatást érintő intézkedései az RMPSZ szerint

Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön
Főtér

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön

Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez
Székelyhon

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.

A nyugdíjakat is érintő módosító javaslatokat nyújtott be a PSD a deficitcsökkentő intézkedéscsomaghoz
Krónika

A nyugdíjakat is érintő módosító javaslatokat nyújtott be a PSD a deficitcsökkentő intézkedéscsomaghoz

Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is
Székelyhon

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) tizenöt megye folyóvizeire.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS