// 2026. szeptember 29., kedd // Mihály

Clinton nyert, de nem győzött

// HIRDETÉS

Az elektori rendszer miatt Amerikában nem országosan a szavazatok többségét, hanem külön-külön az államokat kell „megszerezni”. Ebben pedig Trump volt a sikeresebb.

Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje az eddigi adatok szerint majdnem kétmillió közvetlen szavazattal többet kapott a november 8-i amerikai választáson, mint a megválasztott elnök, Donald Trump - számol be az MTI.

Trump az elektorokra épülő választási rendszernek köszönheti győzelmét – amelyet egyébként korábban bírált.

Az elektori rendszer lényege, hogy az elnököt nem közvetlenül a „népi” szavazatok (popular vote) alapján választják, hanem az államok képviselőiből álló testület, az Elektori Kollégium voksai alapján. Az pedig, hogy melyik tagállam milyen „színezetű” elektorokat delegál a testületbe, természetesen attól függ, hogy az adott államban melyik jelölt gyűjtött be több szavazatot – de mivel a legtöbb államban a „győztes mindent visz” el érvényesül, szinte mindegy, mekkora szavazatkülönbség van a két jelölt között, az első helyezett úgyis megkapja az illető állam elektorait.

Clinton veresége nagyrészt annak tudható be, hogy három szövetségi államban – a sok elektort adó Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban – alulmaradt. Pennsylvaniában és Wisconsinban változatlanul Donald Trumpé a közvetlen (tehát nem az elektorok, hanem a választópolgárok által leadott) szavazatok többsége.

Az adatok mindazonáltal változnak: a választók által leadott szavazatok összesítése során, az elmúlt napokban előfordult már, hogy Clinton előnye országosan meghaladta a kétmillió voksot, de szerdára, újabb összesítések után ismét kétszázezerrel a kétmillió alá csökkent a fölénye.

Mivel Clinton nagyon nagy arányban veszített az elektori szavazatokból – neki 232 elektort sikerült megnyernie, míg a Trumpot támogató elektorok száma 290 –, a reá adott közvetlen voksok számának szaporodása nem változtat az elnökválasztás eredményén.
Clinton néhány híve és szövetségese azonban nem képes belenyugodni a vereségbe, és azt hangoztatja, hogy Hillary Clintonnak a voksok újraszámlálását kellene kérnie, éppen Pennsylvaniában és Wisconsinban. Felvetik még azt is, hogy Trump győzelme sok szavazókörzetben esetleg azért volt lehetséges, mert külföldiek meghackelték a választási rendszer számítógépeit.

Szintén az újraszámlálás mellett van Jill Stein, a Zöldek volt elnökjelöltje is. Sajtójelentések pedig korábban arról számoltak be, hogy a Hillary Clinton kampányát jelentős összegekkel támogató milliárdos, Soros György hajlandó anyagilag támogatni a tüntetők mellett az újraszámlálást követelőket is.

Választási szakemberek és a Központi Választási Bizottság ugyanakkor már korábban közölte: sehol semmiféle visszaélés, csalás vagy idegen hackertámadás nem történt.

Az, hogy olyan jelölt nyerje az amerikai elnökválasztást, aki országosan kevesebb szavazatot kapott ellenfelénél, nagyon ritka, de nem példátlan: legutóbb 2000-ben fordult elő ilyen, amikor az elektori rendszer az ifjabb Busht segítette a Fehér Házba Al Gore-ral szemben. A szisztéma aránytalanságai azonban korábban is megmutatkoztak: Ronald Reagan például 1984-ben az Elektori Kollégiumban a maximális 538 szavazatból 525-öt kapott, miközben országosan 58 százalékkal nyert. 

A Politico című lap arról is beszámolt, hogy Donald Trump népszerűsége folyamatosan emelkedik. A lap a Morning Consult nevű közvélemény-kutató intézettel közösen készített felmérést, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek 46 százaléka nagyon kedvezően ítéli meg a megválasztott elnököt. Ez a választások óta eltelt két hétben 9 százalékos népszerűség-növekedést jelent. Pozitívan ítélik meg az emberek Trump erőfeszítéseit a politikai átmenet lebonyolításában is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában
Krónika

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában

Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Dési só váltja fel a parajdit a magyar piacon
Krónika

Dési só váltja fel a parajdit a magyar piacon

Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS