// 2026. március 15., vasárnap // Nemzeti Ünnep, Kristóf

Clinton nyert, de nem győzött

// HIRDETÉS

Az elektori rendszer miatt Amerikában nem országosan a szavazatok többségét, hanem külön-külön az államokat kell „megszerezni”. Ebben pedig Trump volt a sikeresebb.

Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje az eddigi adatok szerint majdnem kétmillió közvetlen szavazattal többet kapott a november 8-i amerikai választáson, mint a megválasztott elnök, Donald Trump - számol be az MTI.

Trump az elektorokra épülő választási rendszernek köszönheti győzelmét – amelyet egyébként korábban bírált.

Az elektori rendszer lényege, hogy az elnököt nem közvetlenül a „népi” szavazatok (popular vote) alapján választják, hanem az államok képviselőiből álló testület, az Elektori Kollégium voksai alapján. Az pedig, hogy melyik tagállam milyen „színezetű” elektorokat delegál a testületbe, természetesen attól függ, hogy az adott államban melyik jelölt gyűjtött be több szavazatot – de mivel a legtöbb államban a „győztes mindent visz” el érvényesül, szinte mindegy, mekkora szavazatkülönbség van a két jelölt között, az első helyezett úgyis megkapja az illető állam elektorait.

Clinton veresége nagyrészt annak tudható be, hogy három szövetségi államban – a sok elektort adó Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban – alulmaradt. Pennsylvaniában és Wisconsinban változatlanul Donald Trumpé a közvetlen (tehát nem az elektorok, hanem a választópolgárok által leadott) szavazatok többsége.

Az adatok mindazonáltal változnak: a választók által leadott szavazatok összesítése során, az elmúlt napokban előfordult már, hogy Clinton előnye országosan meghaladta a kétmillió voksot, de szerdára, újabb összesítések után ismét kétszázezerrel a kétmillió alá csökkent a fölénye.

Mivel Clinton nagyon nagy arányban veszített az elektori szavazatokból – neki 232 elektort sikerült megnyernie, míg a Trumpot támogató elektorok száma 290 –, a reá adott közvetlen voksok számának szaporodása nem változtat az elnökválasztás eredményén.
Clinton néhány híve és szövetségese azonban nem képes belenyugodni a vereségbe, és azt hangoztatja, hogy Hillary Clintonnak a voksok újraszámlálását kellene kérnie, éppen Pennsylvaniában és Wisconsinban. Felvetik még azt is, hogy Trump győzelme sok szavazókörzetben esetleg azért volt lehetséges, mert külföldiek meghackelték a választási rendszer számítógépeit.

Szintén az újraszámlálás mellett van Jill Stein, a Zöldek volt elnökjelöltje is. Sajtójelentések pedig korábban arról számoltak be, hogy a Hillary Clinton kampányát jelentős összegekkel támogató milliárdos, Soros György hajlandó anyagilag támogatni a tüntetők mellett az újraszámlálást követelőket is.

Választási szakemberek és a Központi Választási Bizottság ugyanakkor már korábban közölte: sehol semmiféle visszaélés, csalás vagy idegen hackertámadás nem történt.

Az, hogy olyan jelölt nyerje az amerikai elnökválasztást, aki országosan kevesebb szavazatot kapott ellenfelénél, nagyon ritka, de nem példátlan: legutóbb 2000-ben fordult elő ilyen, amikor az elektori rendszer az ifjabb Busht segítette a Fehér Házba Al Gore-ral szemben. A szisztéma aránytalanságai azonban korábban is megmutatkoztak: Ronald Reagan például 1984-ben az Elektori Kollégiumban a maximális 538 szavazatból 525-öt kapott, miközben országosan 58 százalékkal nyert. 

A Politico című lap arról is beszámolt, hogy Donald Trump népszerűsége folyamatosan emelkedik. A lap a Morning Consult nevű közvélemény-kutató intézettel közösen készített felmérést, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek 46 százaléka nagyon kedvezően ítéli meg a megválasztott elnököt. Ez a választások óta eltelt két hétben 9 százalékos népszerűség-növekedést jelent. Pozitívan ítélik meg az emberek Trump erőfeszítéseit a politikai átmenet lebonyolításában is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Zelenszkijjel az oldalán bírálta Magyarországot a román államfő
Krónika

Zelenszkijjel az oldalán bírálta Magyarországot a román államfő

Nicușor Dan szerint elfogadhatatlan, hogy a 27 uniós tagállam közös döntését az Ukrajna támogatására szánt hitelről hetekkel később megkérdőjelezi Magyarország.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS