Van mit eltanulnia a székelységnek a katalánoktól

Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) a kisebbségi és regionális nyelvek megőrzéséért és a nyelvi jogok kiszélesítésért tevékenykedő ernyőszervezet, amelynek 2014 óta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is tagja. A napokban Barcelonában tartotta éves küldöttgyűlését, melyen az EMNT képviseletében Sándor Krisztina ügyvezető elnök és ifj. Toró Tibor egyetemi oktató vettek részt, akik az erdélyi magyar kisebbség nyelvjogi helyzetét ismertették. Többek között erről kérdeztük Sándor Krisztinát.

Hány napot töltöttek el Barcelonában, és milyen ott most a közhangulat? Érzékelhető-e feszültség annak okán, hogy a katalán parlament a Spanyolországtól való egyoldalú elszakadás lépéseit tervezgeti?

Négy napot töltöttünk Barcelonában, őszintén szólva semmilyen feszültséget nem éreztem sem az utcákon, köztereken sétálva, sem a küldöttgyűlésen részt vevő emberekkel beszélgetve. Igaz, az utóbbin csak egyoldalú lehetett a tapasztalat, hiszen elsősorban katalánokkal, baszkokkal és más kisebbségi csoportok képviselőivel találkoztunk.

Milyen székelyföldi ügyekről tájékoztatták az ELEN tagságát?

Az ELEN évenkénti küldöttgyűlésén rendszerint a főtitkár számol be az elvégzett munkáról, ugyanakkor minden tagszervezet lehetőséget kap, hogy bemutassa saját tevékenységét, bemutassa az általa képviselt kisebbség nemcsak nyelvi jogi helyzetét. Elég sűrű volt a napirend, ezért arra összpontosítottunk, hogy a rendelkezésünkre álló szűk öt percben ismertessük, milyen fejlemények vannak ezen téren. Kitértünk a kolozsvári és a vásárhelyi utcanévtáblákra, a kétnyelvű feliratokra, a folyamatban lévő perekre, a Székely Nemzeti Tanács október 30-i akciójára, továbbá a március 10-én megbüntetett közel kilencven személy ügyére, akiket csendzavarásért és be nem jelentett menetelésen való részvételért büntettek meg. Említést tettünk Dan Tanasă hadjáratáról a város- és községházak magyar feliratai ellen, és bemutattuk a székely zászlók elleni pereket. Ifj. Toró Tibor az árnyékjelentésről beszélt, amelyet a nyelvi karta romániai alkalmazásához készítettek.

Folyamatban van a keretegyezményhez írandó árnyékjelentés előkészítése is. Ennek kapcsán új együttműködési felület, egy úgynevezett jogvédő konzorcium született a Székely Nemzeti Tanács, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), a Musai-Muszáj, ifj. Toró Tibor (az EMNT részéről), a kolozsvári Jogaink Egyesület, valamint Árus Zsolt között. Céljuk a folyamatban lévő perekről szóló egyeztetés, a magyar kérdés hangsúlyosabb nemzetközi megjelenítése és az e téren való együttműködés. Nem volt eddig bevett gyakorlat a különböző szervezetek közötti egyeztetés jogi kérdésekben, hátha a konzorcium megalakulásával ez megváltozik.

Olvashattuk, hogy újraválasztották az ELEN választmányi tagságába. Hány évig szól ez a megbízatás, és mivel jár együtt?

A választmány egy szűkebb csoportja a tagságnak, ahol főként a szervezet működésével kapcsolatos adminisztratív és stratégiai döntések születnek meg. Egy évre szól a megbízatás. A választmány egyik feladata eldönteni, melyik kisebbségi nyelvcsoportról készüljön általános jelentés, melyet lobbiszervezetként eljuttat az Európai Unió illetékes szerveinek, illetve a nagykövetségekre. A jelentés így bekerülhet a diplomáciai vérkeringésbe, ahol további feljegyzések, határozati javaslatok születhetnek róla, széles körben felhívva a figyelmet az adott nyelv és nyelvcsoport helyzetére. Választmányi tagként célom, hogy a magyar nyelv Kárpát-medencei helyzetéről is készüljön hasonló jelentése az ELEN-nek.

A romániai kisebbség helyzete milyen kontextusban merült még fel?

A küldöttgyűlésen részt vett Sixto Molina is, aki az Európa Tanácsnál a regionális és kisebbségi nyelvek európai kartájával foglalkozó főtitkár. Ő beszélt arról, hogy Romániából négy árnyékjelentés is érkezett a kisebbségi anyanyelvhasználatot illetően, így hosszabb időbe telik, míg ezeket feldolgozzák, és körültekintőbbek kell legyenek, úgy fogalmazott.

Hatékonyabb lett volna, hogyha egy jelentés készül?

Nem, éppen ellenkezőleg. Az erdélyi magyar anyanyelvhasználat kérdését négy különböző aspektusból ismerhetik meg, és az összes felvetésre kielégítő választ kell adjanak.

Nem lehet, hogy mindegyikre ugyanaz a válasz érkezik, éspedig: nem tartozik az Európa Tanács hatáskörébe a felvetett problémák kérdése?

Akármennyire készségesek az Európa Tanácsnál, azt általában előrebocsátják, hogy a hatáskörük csak ajánlások megfogalmazására korlátozódik. Mi rákérdeztünk arra, hogy van-e kommunikáció a kisebbségvédelmi keretegyezményhez készült árnyékjelentés és a  nyelvi karta betartásával kapcsolatos árnyékjelentés között, és azt a választ kaptuk, hogy egyeztetnek a kapott dokumentumok tartalmáról. Ezekre viszont csak olyan válaszokat tudnak adni, melyek nem tartalmaznak konkrét utasításokat. Körültekintően kell fogalmazzanak, hiszen ezek kényes kérdések – ezt hangsúlyozta a főtitkár.

Párhuzamba állítva az erdélyi magyar kisebbség nyelvi jogokkal kapcsolatos problémáit az ELEN többi tagszervezete által bemutatott esetekkel, milyen következtetések vonhatók le?

Az ELEN egy sokszínű szervezet, amely olyan népcsoportok által beszélt nyelveket is egybefog, mint például az okszitán, az asztúriai vagy a galiciai. Olyanok is vannak, amelyeket már nem életben tartani, hanem újraéleszteni kell, hiszen nagyon kevesen beszélik. Nem lehet összehasonlítani a 100–200 ezer ember által beszélt nyelveket egy olyan kisebbségével, amelynek anyaországa is van.

A jövőben valószínűleg érdemes lesz megfontolni az ELEN tevékenységének átszervezését legalább két platformra. A baszkoknak és a katalánoknak nincs anyaországuk, de talán ők azok, akiknek a helyzete hasonlít a miénkhez. Elég sok jó példát adhat az, ahogyan ők szervezik a nyelvi mozgalmaikat. 15–20 évvel ezelőtt Barcelonában egyértelműen a spanyol nyelv dominált, azóta viszont elképesztő pozitív változás ment végbe. Ott tartózkodásunk idején is tapasztalhattuk, hogy a legtöbb helyen a katalán nyelv az első, és csak másodikként jelenik meg a spanyol. Sőt, olyan történelmi műemléképületet is lefotóztunk Barcelonában, amelyen csak baszk és katalán nyelvű márványtábla volt. Erdélyben el sem tudjuk képzelni, hogy egy épületen csak magyar és német felirat legyen. A katalánok nagyon tudatosan odafigyelnek nyelvi jogaikra.

Ön szerint mindez a katalán nemzeti öntudattal áll összefüggésben?

Abszolút. A küldöttgyűlésen is elhangzott: kell a nemzeti öntudat ahhoz, hogy a nyelvi jogokat érvényesítsük. Az egyik teraszon láttunk egy feliratot, mely szerint a nyelv egyszerre jog és kultúra. A kultúrában benne van minden: a közéleti, politikai céljaikat és a művelődés minden területét átfogja.

Ami érdekessége volt a küldöttgyűlésnek, hogy azt a Platform a Nyelvért nevű szervezet Barcelona híres focicsapatával közösen szervezte. A küldöttgyűlés helyszíne a focicsapat által használt sportbázis konferenciaterme volt, ahol szintén minden katalánul volt kiírva. Szerintem a katalánokat ez a focicsapat is nagyban segíti mind a politikai, mind a mozgalmi törekvésekben.

Lehet, hogy kellene egy jó focicsapat a székelyeknek is...

Igen, vagy például a csíki hokisokat kellene az ilyen típusú mozgalmak mellé állítani. Ők már egy létező és szeretett brand, bár még eddig nem kötöttük össze eléggé a székelység közéleti céljaival. Úgy látom, nyugatabbra ennek sokkal nagyobb divatja van, és működik.

Lehet-e azt mondani, hogy mélyül a székely-katalán barátság?

Hát persze! Kevésbé formális keretek között beszéltünk velük arról, hogy a katalánokra és a baszkokra mi mostanában nagy elismeréssel tekintettünk. Nagyra értékeljük azt, amit ők elértek, és reméljük, hogy minden ilyen találkozás újabb és hasznos tapasztalattal szolgál.

Arról már többször meggyőződhettünk, hogy a mediterrán népeknek nagyobb önbizalmuk van, akár elérhetetlennek tűnő célokért is lazán, rugalmasan, de nagyon határozottan és kitartóan küzdenek. Talán ma ez a legfontosabb, amit magyarokként eltanulhatunk tőlük.