// 2025. július 7., hétfő // Appolónia

Tőkés László: soha nem voltam magányos harcos

// HIRDETÉS

Mit gondol a '89-es temesvári események „szikrája” az '56-os forradalomról? És egyáltalán: hogyan válik forradalmárrá az ember?

Tőkés László, a politikus jól ismert figurája helyett Tőkés László „emberi arcának” előtérbe helyezését ígérte Csinta Samu újságíró, moderátor a Magyar Szabadság Éve kolozsvári rendezvénysorozatának Forradalmár a forradalomról című beszélgetésén – és ezt a törekvést többé-kevésbé sikerült is érvényesíteni, majdnem végig.

Tőkés, kissé meglepő fordulattal, rögtön az elején dekonstruálta saját forradalmárságának mítoszát: mint fogalmazott, a forradalmárszerep az ő esetében úgy viszonyul a valósághoz, mint az '56-os emlékrendezvényre való meghívása magához a magyar forradalomhoz. Úgy érzi, „kilóg a sorból”, hiszen 1956-ban csak négyéves volt, bár világos emlékei vannak a budapesti események lecsapódásáról saját családjában.

A '89-es szerepvállalás kapcsán pedig elmondta:

nem érzi magát forradalmárnak, egyszerűen azt tette, amit tennie kellett

abban a helyzetben, legjobb tudása és lelkiismerete szerint. „Zajlott az élet, és benne találtuk magunkat az események sűrűjében, valahogy viszonyulni kellett a bennünket körülvevő valósághoz, a diktatúrához” – jelenti ki.

Mint felidézi, mindig rendhagyó módon viszonyult az őt pozíciójából fakadóan illető elvárásokhoz, már ifjú teológusként is „kirúgott a hámból” néha, elöljárói bosszúságára. Később sem tudott olyan lelkész, majd olyan püspök lenni, mint ahogyan azt a kánon megköveteli – és olyan politikus sem. „Ha megmaradok szimbólumnak, vagy netán hősi halált haltam volna, most ott koszorúzna az egész RMDSZ a síromnál” – ironizál a szövetség egykori tiszteletbeli elnöke.

Forradalmár a forradalomról: Tőkést Csinta Samu kérdezte|Fotók: Bethlendi Tamás

Node vissza a gyerekkorhoz és az '56-os élményhez: egy erdélyi történelmi hagyományaira büszke, kolozsvári protestáns nagycsalád hetedik gyermekeként életteli, nyüzsgő, szerető közegben nőtt fel, hiszen „egy ekkora család leképezi kicsiben az egész társadalmat”. Határozottan emlékszik arra, hogy

édesapja akkor vásárolta az első rádiójukat,

kifejezetten azzal a céllal, hogy követni tudják a forradalom eseményeit – a rádió akkoriban azt a szerepet töltötte be, mint '89-ben a televízió.

1956 öröksége mindig „mérce és minta” volt a családban, és ez apáról fiúra hagyományozódott. Édesapja, a néhai Tőkés István professzor révén később is értesült arról, mi történik a teológia berkeiben: a megalkuvásokról, árulásokról is, például arról, hogy a későbbi rektor személyesen vezette be a karhatalmistákat a teológiára.

Mindebből azonban nem azt a következtetést vonta le, hogy az egyház szörnyű intézmény, hanem azt, hogy ezen az állapoton változtatni kell.

„Szokták mondani, hogy

a Jóisten a papok ellenére is megtartotta az egyházat”

– mondja keserű iróniával az egykori püspök. Ő maga „önkritikusan elégedetlen” azzal kapcsolatban, mit sikerült átadnia saját gyermekeinek a forradalmi szellemiségből, de reméli, csak „átment az adás” valamennyire.

A forradalmi eseményekben való részvételük miatt meghurcoltakat visszatérésük után nem övezte kellő társadalmi megbecsülés: mindenki tudta Dávid Gyuláról vagy Koczka Györgyről, hogy börtönviselt, de az emberek féltek kapcsolatot tartani velük, „elpárologtak” mellőlük.

Éppen ezért volt számára – jó értelemben – megrendítő, hogy őt Temesváron nem hagyta magára a környezete: kiállt mellette a presbiterek többsége, a gyülekezete, egyes testvérgyülekezetek, a családja és a barátai. „Nem voltam magányos harcos, mindent együtt értünk el” – fogalmaz Tőkés, aki elárulja: legfőbb fegyvere az volt, hogy semmiből nem csinált titkot. Mindenről beszámolt a nyomás ellenére – vagy épp azért – egyre növekvő gyülekezetének a szószékről, és erre a „stratégiára” az őt zaklató szekusok nem voltak felkészülve.

'56-os díszletek között beszélt '89 elindítója

„A tilalom ellen a legjobb ellenszer a szókimondás.

Az isteni kegyelem után a tájékoztatás volt a legerősebb fegyverem”

– mondja '89-es igehirdetéseiről.

Tőkést felháborítja, hogy a forradalom szellemiségét megpróbálták ellopni: Doina Corneát együtt ünneplik Iliescuval, a forradalmárszervezetekben alighanem több a szekus, mint a valódi forradalmár, Temesvár (ahol '56-ban is volt megmozdulás Magyarország mellett) szerepének elismerése helyett a bukaresti eseményekre helyezik a hangsúlyt, az egykori forradalmárokat pedig olyanok tüntetik ki, akiknek semmi közük a forradalom szellemiségéhez.

A történelmi igazságtétel ezért folyamatos feladat,

az emlékezés erkölcsi kötelesség, még akkor is, ha manapság nagyfokú érdektelenség övezi. Királyhágómelléki püspökként ebben a törekvésében egyébként partnerre talált olyan egyházi vezetőkben, mint Corneanu ortodox érsek vagy Neumann főrabbi, akik mindig példásan viszonyultak a történelmi emlékezet ébren tartásának ügyéhez.

Az '56-ra való emlékezés kapcsán azt is megemlíti: „nemes felháborodással” olvasta Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza igazgatója egyik szövegét, amelyben szerinte el akarja bagatellizálni Nagy Imre forradalomban betöltött szerepét, és szembeállítja őt a pesti srácokkal. „Nagy Imre, moszkovita múltja ellenére, a legtöbbet adta a magyar szabadságharcért: az életét. Útja a statáriumtól a mártíriumig tart, megérdemli minden megbecsülésünket” – szögezte le Tőkés.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért nincs íze a paradicsomnak?
Főtér

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Augusztus 1-től nő az áfa – Jóváhagyta a kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet
Krónika

Augusztus 1-től nő az áfa – Jóváhagyta a kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet

Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön
Főtér

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön

Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz
Székelyhon

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.

„Itt a medve, milyen szép, felém jön” – lelkesedett a transzfogarasi halálos támadás áldozata
Krónika

„Itt a medve, milyen szép, felém jön” – lelkesedett a transzfogarasi halálos támadás áldozata

Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez
Székelyhon

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS