Hjúg bácsi elhatározza, hogy lemond az alkoholról – nem egy vicc kezdete ez, hanem egy Molnár Vilmos-novella végkövetkeztetése.
Amikor Molnár Vilmos arra kéri a kolozsvári Bulgakov kávéház Macskaházában László Noémit, hogy ne irányítsa rá a lámpa fényét, mert ez a Szekuritáté kihallgatószobájában szerzett élményeire emlékezteti, már sejthetjük, hogy hangulatos estnek nézünk elébe.
A csíkszeredai Székelyföld folyóirat szerkesztője felidézi, hogy a 80-as években két-három alkalommal fordult meg az említett műintézményben, ebből csak egyszer volt „komolyabb” a dolog, akkor besúgói „angajament”-et is alá akartak íratni vele, sikertelenül. „Először akkor hívtak be, amikor Böjte Csaba barátom teológiára jelentkezett, akkor bevitték a barátait, különösebb ok nélkül, csak a szeku olyan volt, mint a jó szülő, nem várta meg a bajt, inkább megelőzte” – meséli szokott fanyar humorával.
Ami a humort illeti: Molnár Vilmos úgy véli, az általa is kultivált abszurd és groteszk lényegi kapcsolatban áll a humorral, mert a logikája ugyanaz: elindítunk egy történetet, és aztán egészen máshová érkezünk meg, mint ami az indulásból következne. Nem szereti, ha „humoros íróként” skatulyázzák, de ez mit sem változtat azon a tényen, hogy az Álljunk meg egy szóra sorozatnak nem volt még olyan estje, amelyen ennyit derült volna az úri közönség, mint az övén.
„Volt egyszer egy nagy pillanatom..." Molnár Vilmos és László Noémi|Fotó: Varga Melinda
Molnár Vilmos a meghökkentés erejében hisz, abban, hogy az írónak ki kell zökkentenie olvasóját a hétköznapi gondolkodási sémákból. Alapvetően novellista, aki versekkel kezdte a pályáját (ezek néhány évtizedes késéssel meg is jelentek Postakocsi című kötetében), de ezt egyáltalán nem tartja problémának egy – irodalomolvasási szokások alapján – regénycentrikus korban sem, és többek közt Borges példáját idézi, aki sosem írt nagyprózai művet; bár azt is elárulja, hogy ő épp most dolgozik egy kisregényen.
Az irodalomban a fikciót szereti, a „mi lett volna, ha...” kérdését tekinti irányadónak, de úgy, hogy mégse rugaszkodjon el teljesen a realitástól, az emberek mindennapi valóságérzékelésétől. Végredményben az etikai hitelesség az irodalmi alkotás mércéje, mondja, és felidézi, hogy egy, a saját nagymamája figurájából inspirálódott írása kapcsán egyszer megkérdezte tőle valaki, hogy honnan ismerte az ő (mármint az olvasó) nagymamáját, mert ez a novella nyilvánvalóan róla szól.
Néha a meghökkentés mesterét is sikerül meghökkenteni: Molnár Vilmos első, Levél Szingapúrból című kötetének megjelenése után tényleg kapott egy levelet Szingapúrból, felbélyegezve, pecséttel ellátva, ahogy kell – sejtése szerint valamelyik barátja, ismerőse vagy olvasója, aki a délkelet-ázsiai városállamba tévedt, nem bírta kihagyni a ziccert.
Azt is megtudhatjuk, hogy egy erdélyi írónak néha olyan cégióriásokkal kell felvennie a harcot, mint a Disney. Molnár Vilmos ugyanis írt egy átiratot Milne Micimackójából, de szerzői jogi okokból csak 2026 után tudja kiadni kötetben (folyóiratokban már közölte mind a tíz részt). A Disney nem is annyira a történetet, inkább a karaktereket – és a kulturális fogyasztási cikkek révén belőlük húzható kommerciális hasznot – védi. De nincs elkeseredve: „nekem van időm” – mondja.
Mindenesetre ha valaki arra kíváncsi, hogy
• mi köze a halpasztának egy Szingapúrból érkező levélhez;
• milyen következtetésre jut a részeges Hjúg bácsi, miután egy vonatúton átalussza az állomását, és arra ébred, hogy a vonat egyik ablakán kinézve verőfényes napsütés van, a másik oldalon viszont zuhog az eső;
• Csicsó és Gyergyó között a vonaton az Úristen miért jelenik meg előbb Szőcs Géza, majd Bodor Ádám képében,
az olvassa el a kötetben már megjelent novelláit. Talán még arra is kedve támad, hogy az írónak átutalja a fizetését.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.