Hjúg bácsi elhatározza, hogy lemond az alkoholról – nem egy vicc kezdete ez, hanem egy Molnár Vilmos-novella végkövetkeztetése.
Amikor Molnár Vilmos arra kéri a kolozsvári Bulgakov kávéház Macskaházában László Noémit, hogy ne irányítsa rá a lámpa fényét, mert ez a Szekuritáté kihallgatószobájában szerzett élményeire emlékezteti, már sejthetjük, hogy hangulatos estnek nézünk elébe.
A csíkszeredai Székelyföld folyóirat szerkesztője felidézi, hogy a 80-as években két-három alkalommal fordult meg az említett műintézményben, ebből csak egyszer volt „komolyabb” a dolog, akkor besúgói „angajament”-et is alá akartak íratni vele, sikertelenül. „Először akkor hívtak be, amikor Böjte Csaba barátom teológiára jelentkezett, akkor bevitték a barátait, különösebb ok nélkül, csak a szeku olyan volt, mint a jó szülő, nem várta meg a bajt, inkább megelőzte” – meséli szokott fanyar humorával.
Ami a humort illeti: Molnár Vilmos úgy véli, az általa is kultivált abszurd és groteszk lényegi kapcsolatban áll a humorral, mert a logikája ugyanaz: elindítunk egy történetet, és aztán egészen máshová érkezünk meg, mint ami az indulásból következne. Nem szereti, ha „humoros íróként” skatulyázzák, de ez mit sem változtat azon a tényen, hogy az Álljunk meg egy szóra sorozatnak nem volt még olyan estje, amelyen ennyit derült volna az úri közönség, mint az övén.
„Volt egyszer egy nagy pillanatom..." Molnár Vilmos és László Noémi|Fotó: Varga Melinda
Molnár Vilmos a meghökkentés erejében hisz, abban, hogy az írónak ki kell zökkentenie olvasóját a hétköznapi gondolkodási sémákból. Alapvetően novellista, aki versekkel kezdte a pályáját (ezek néhány évtizedes késéssel meg is jelentek Postakocsi című kötetében), de ezt egyáltalán nem tartja problémának egy – irodalomolvasási szokások alapján – regénycentrikus korban sem, és többek közt Borges példáját idézi, aki sosem írt nagyprózai művet; bár azt is elárulja, hogy ő épp most dolgozik egy kisregényen.
Az irodalomban a fikciót szereti, a „mi lett volna, ha...” kérdését tekinti irányadónak, de úgy, hogy mégse rugaszkodjon el teljesen a realitástól, az emberek mindennapi valóságérzékelésétől. Végredményben az etikai hitelesség az irodalmi alkotás mércéje, mondja, és felidézi, hogy egy, a saját nagymamája figurájából inspirálódott írása kapcsán egyszer megkérdezte tőle valaki, hogy honnan ismerte az ő (mármint az olvasó) nagymamáját, mert ez a novella nyilvánvalóan róla szól.
Néha a meghökkentés mesterét is sikerül meghökkenteni: Molnár Vilmos első, Levél Szingapúrból című kötetének megjelenése után tényleg kapott egy levelet Szingapúrból, felbélyegezve, pecséttel ellátva, ahogy kell – sejtése szerint valamelyik barátja, ismerőse vagy olvasója, aki a délkelet-ázsiai városállamba tévedt, nem bírta kihagyni a ziccert.
Azt is megtudhatjuk, hogy egy erdélyi írónak néha olyan cégióriásokkal kell felvennie a harcot, mint a Disney. Molnár Vilmos ugyanis írt egy átiratot Milne Micimackójából, de szerzői jogi okokból csak 2026 után tudja kiadni kötetben (folyóiratokban már közölte mind a tíz részt). A Disney nem is annyira a történetet, inkább a karaktereket – és a kulturális fogyasztási cikkek révén belőlük húzható kommerciális hasznot – védi. De nincs elkeseredve: „nekem van időm” – mondja.
Mindenesetre ha valaki arra kíváncsi, hogy
• mi köze a halpasztának egy Szingapúrból érkező levélhez;
• milyen következtetésre jut a részeges Hjúg bácsi, miután egy vonatúton átalussza az állomását, és arra ébred, hogy a vonat egyik ablakán kinézve verőfényes napsütés van, a másik oldalon viszont zuhog az eső;
• Csicsó és Gyergyó között a vonaton az Úristen miért jelenik meg előbb Szőcs Géza, majd Bodor Ádám képében,
az olvassa el a kötetben már megjelent novelláit. Talán még arra is kedve támad, hogy az írónak átutalja a fizetését.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
… a Román Nemzeti Banknak két milliárd euróba került eddig Simion mester győzelme… és a napi politikai káoszon túl: annyi drogot kapcsoltak le Nagyváradon, hogy attól egy T-Rex is kifeküdne.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.
A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
Dés valóban hét dombra épült, akárcsak az olasz főváros. És hét határra szóló múltja van. A jelene viszont egy csendes kisvárosé. Ahol béke van. És némi rend, az össznemzeti rendetlenség közepette.
Dés valóban hét dombra épült, akárcsak az olasz főváros. És hét határra szóló múltja van. A jelene viszont egy csendes kisvárosé. Ahol béke van. És némi rend, az össznemzeti rendetlenség közepette.
Gondolatok a hétvégén Sepsiszentgyörgyön kezdődő divízió 1/A jégkorongvilágbajnokság elé.
Gondolatok a hétvégén Sepsiszentgyörgyön kezdődő divízió 1/A jégkorongvilágbajnokság elé.
Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.
Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.