// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána
Szántai János Szántai János

Miről is dalol a kolozsvári városháza tornya?

// HIRDETÉS

Röviden: ugyanarról, amiről Kolozsvár épp „érvényes” címere is szól.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2016. augusztus 11., 08:21

Nemrég befejezték a kolozsvári városháza tornyának felújítását. Olyan szép lett, hogy csak na! Büszke is rá a derék polgármester (Emil Boc, ha valaki nem tudná), de büszkül a város is, me né’, most már nem csak Nagyváradon jelzi a pontos időt a toronyból szétáradó zene, hanem Erdély Multikulturális Fővárosában is.

Sőt, mi nem vagyunk olyan vérnácik, mint az „évszázados” váradi román adminisztráció. Ahol a pontos időt

">Avram Iancu indulója jelzi, minden órában, immáron több évtizede. Mi, kérem szépen, széles látókörűek és műveltek vagyunk.

">George Enescu Román rapszódiájának nyitóakkordjai tájékoztatják a Kincses Város lakóit afelől, hogy mennyi a pontos idő. Igaz, csak minden harmadik órában, de azért mégis. És tényleg: az Enescu-mű határozottan kellemes a fülnek. A Iancu-indulóhoz képest mindenképp.

Csakhogy van itt egy baj: mindkét dallamnak ugyanaz a háttérüzenete. Legalábbis azok számára, akik tudják, hány óra két hét. Mind a Iancu-induló, mind az Enescu-dallam tulajdonképpen egy monokulturális, intoleráns, agresszív tér-időfoglalást mér. Óráról órára elismétli: hahó, ez itt egy román város. Kapd be, ha nem tetszik! Ugyanakkor csendesen jegyzem meg, hogy az én adólejeim is benne vannak ebben a nótában, bakker! Márpedig nekem ez így nem jön be. De mit csináljak, beverik a fülembe, ha akarom, ha nem. Mint ahogy a váradiaknak is, ha akarják ha nem.

De oké, hadd ne legyek megint Morgó, a törpe. Tisztelt Emil Boc, ajánlok egy remek megoldást. Ha olyan széles látókörű és művelt és multikulturális, ahogy szereti magát bemutatni, akkor tudja, hogy volt ez a Bartók Béla nevű (történetesen magyar) zeneszerző, aki történetesen kapcsolatban állt George Enescuval, sőt, állítólag egész jó haverok is voltak. A dolog igen egyszerű: intézze el, polgármester úr, hogy például minden páratlan órában Enescu szóljon, minden páros órában pedig egy Bartók-darab. Mondjuk, a Román táncok első akkordjai. Mondjuk, Kocsis Zoltán előadásában. És akkor milyen szép szimbóluma lenne máris a városnak.

Kicsit ellensúlyozná a városháza tornyán Funar óta ott lógó címert, meg a magyar helységnévtáblák hiányát, meg a Iorga-táblát, ésatöbbi. Nem nagyon. Kicsit.

Egyik kollégám tegnap délután megjegyezte, hogy az Enescu-dallam, úgymond, sietett. Vagyis egész óra előtt egy perccel búgott fel a városházi torony. Kár, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint Emil Boc polgármester és a kolozsvári román városvezetés szellemi óraszerkezete körülbelül egy fényévvel van lemaradva mindahhoz képest, ami az igazi multikulturalizmus pontos ideje lenne. Legalábbis velünk, magyarokkal szemben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS