Röviden: ugyanarról, amiről Kolozsvár épp „érvényes” címere is szól.
Nemrég befejezték a kolozsvári városháza tornyának felújítását. Olyan szép lett, hogy csak na! Büszke is rá a derék polgármester (Emil Boc, ha valaki nem tudná), de büszkül a város is, me né’, most már nem csak Nagyváradon jelzi a pontos időt a toronyból szétáradó zene, hanem Erdély Multikulturális Fővárosában is.
Sőt, mi nem vagyunk olyan vérnácik, mint az „évszázados” váradi román adminisztráció. Ahol a pontos időt
">Avram Iancu indulója jelzi, minden órában, immáron több évtizede. Mi, kérem szépen, széles látókörűek és műveltek vagyunk.
">George Enescu Román rapszódiájának nyitóakkordjai tájékoztatják a Kincses Város lakóit afelől, hogy mennyi a pontos idő. Igaz, csak minden harmadik órában, de azért mégis. És tényleg: az Enescu-mű határozottan kellemes a fülnek. A Iancu-indulóhoz képest mindenképp.
Csakhogy van itt egy baj: mindkét dallamnak ugyanaz a háttérüzenete. Legalábbis azok számára, akik tudják, hány óra két hét. Mind a Iancu-induló, mind az Enescu-dallam tulajdonképpen egy monokulturális, intoleráns, agresszív tér-időfoglalást mér. Óráról órára elismétli: hahó, ez itt egy román város. Kapd be, ha nem tetszik! Ugyanakkor csendesen jegyzem meg, hogy az én adólejeim is benne vannak ebben a nótában, bakker! Márpedig nekem ez így nem jön be. De mit csináljak, beverik a fülembe, ha akarom, ha nem. Mint ahogy a váradiaknak is, ha akarják ha nem.
De oké, hadd ne legyek megint Morgó, a törpe. Tisztelt Emil Boc, ajánlok egy remek megoldást. Ha olyan széles látókörű és művelt és multikulturális, ahogy szereti magát bemutatni, akkor tudja, hogy volt ez a Bartók Béla nevű (történetesen magyar) zeneszerző, aki történetesen kapcsolatban állt George Enescuval, sőt, állítólag egész jó haverok is voltak. A dolog igen egyszerű: intézze el, polgármester úr, hogy például minden páratlan órában Enescu szóljon, minden páros órában pedig egy Bartók-darab. Mondjuk, a Román táncok első akkordjai. Mondjuk, Kocsis Zoltán előadásában. És akkor milyen szép szimbóluma lenne máris a városnak.
Kicsit ellensúlyozná a városháza tornyán Funar óta ott lógó címert, meg a magyar helységnévtáblák hiányát, meg a Iorga-táblát, ésatöbbi. Nem nagyon. Kicsit.
Egyik kollégám tegnap délután megjegyezte, hogy az Enescu-dallam, úgymond, sietett. Vagyis egész óra előtt egy perccel búgott fel a városházi torony. Kár, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint Emil Boc polgármester és a kolozsvári román városvezetés szellemi óraszerkezete körülbelül egy fényévvel van lemaradva mindahhoz képest, ami az igazi multikulturalizmus pontos ideje lenne. Legalábbis velünk, magyarokkal szemben.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovine nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az MTI a Economica.net nyomán.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.