// 2026. augusztus 15., szombat // Mária

Kolozsvárra ért Puskás Ferenc legendája

// HIRDETÉS

Itt rúgta az első gólját a felnőttek között, és most itt láthatók legnagyobb diadalainak emlékei.

Érmek, kupák, serlegek, újságcikkek garmadája állít látványos emléket Puskás Ferencnek és legalább két legendás karrierjének Kolozsváron. Fotók, mezek, gólvágó és edzőcipők teszik kézzelfoghatóvá a legendát. Ezekből kész Puskás-szentélyt rendezett be a Szentegyház utca négy szám alatt a Puskás Intézet és a Kincses Kolozsvár Egyesület.

 

A sportszentély péntek délután nyílt meg annak az épületnek a földszintjén, amelynek belső udvara augusztus 21-ig magyar olimpiai udvarként, azaz a közös szurkolás helyszíneként működik. A drukkerizgalmak be- vagy levezetéseként pedig akár órákat is el lehet tölteni a Puskás, a leghíresebb magyar című kiállítás vitrinjei előtt a korabeli cikkeket vagy a kupák feliratait böngészve.

 

 

Azért szentély a kiállítás, mert a relikviák között bóklászva a történelmi kíváncsiságot és a rajongói izgalmakat óhatatlanul felváltja egyféle áhítat még azoknál is, akik nem feltétlenül Puskás-hívőként élték eddig az életüket. Külön rész (és mindenhol háromnyelvű felirat) szól 

  • Puskás labdarúgói karrierjéről a magyar bajnokságban, a Kispestnél töltött 17 évéről, 
  • az 1952-es helsinki olimpián bearanyozódó csapatról,
  • az 1953-as, angolok elleni 6:3-ról, illetve magyar, angliai és nemzetközi sajtóvisszhangjáról,
  • az 1954-es vébédöntőről,
  • az 1956-os emigrációja utáni Real Madridos karrierjéről (hat bajnoki, három BEK-győzelem, többszörös gólkirály),
  • 25 évnyi edzősködéséről,
  • hazatéréséről Magyarországra.

 

 

Puskás Ferencről, az emberről pedig csak úgy ömlöttek a sztorik a megnyitón. Külföldön is annyira rajongtak érte, hogy a munkássága után évtizedekkel a felé irányuló szeretetből bőven jutott Mravik Gusztávnak, a Puskás Intézet munkatársának, aki a kiállítást korábban elvitte Madridba, Athénba, a manchesteri kiállítást pedig meg kellett hosszabbítani az óriási érdeklődés miatt.

 

16 évesen mutatkozott be a felnőttek között 1943-ban, mivel a háborúban megfogyatkozott a kispesti felnőtt csapat létszáma. Első gólját Kolozsváron rúgta, tudtuk meg a megnyitón Szoboszlay Miklóstól, a kolozsvári élő kapuslegendától. Amikor pedig 2002-ben a Népstadiont átnevezték Puskás Ferenc Stadionná a focilegenda 75. születésnapján, az a Miriuța László lőtte a magyarok egyetlen gólját a spanyolok elleni, döntetlennel végződő meccsen, aki most újra a Kolozsvári Vasutas edzője. És aki szintén eljött a megnyitóra, és részletesen elmesélte a gólt.

 

 

Szöllősi György és Szoboszlay Miklós megajándékozza egymást

 

Utána már csak Szöllősi György, Puskás életrajzírója, a FourFourTwo.hu főszerkesztője fűzte egyik sztorit a másik után annyi intermezzóval, amikor megajándékozták egymást Szoboszlay Miklóssal. Tőle tudtuk meg, hogy Puskás első edzője édesapja volt a Kispest felnőtt csapatánál, és annyira rossz néven vette, amikor 1948-49-ben Budapest Honvéd néven átszervezték elitcsapattá, és édesapja helyére Guttmann Bélát hozták, hogy egyszerűen ellehetetlenítette az edzőlegendát, aki nem sokkal később világgá ment, és óriási nemzetközi karriert futott be.

 

Puskás viszont nem akart külföldre menni, mesélte Szöllősi a Puskás emigrációbeli pályafutásának szentelt beszélgetésen. Nagyon fiatalon elképesztő ajánlatot kapott a Juventustól, de ő visszautasította részben azért, mert attól tartott, hogy ha az ő hírneve nem védi meg őket, akkor kitelepíthetik sváb származású szüleit.

 

Bár sztárokként jobb ellátásban részesültek az 1950-es évek elején, mint a magyar állampolgárok többsége, a focisták nem éltek burokban, tudták nagyon jól, milyen eszközökkel szilárdítja meg hatalmát a kommunista rezsim, és néha ugyan meg tudták zsarolni a futballvezetőket, de ez kölcsönös volt. Külföldi meccseikért járó pénzt nem adták oda nekik, legfeljebb hallgatólagosan megengedték nekik, hogy külföldi árukat csempésszenek haza egy-egy turnéról, de volt olyan, aki ellen ezt felhasználták az 1956 utáni megtorlásokkor.

 

 

Apa és fia

 

Az Aranycsapat 1956 végén oszlott fel, amikor egyesek, így Puskás is külföldön maradtak, néhányan hazamentek egy október-december közötti turnéról, amelyen Puskás már akkor nagyon motiválatlanul játszott. (Szöllősi szerint ha hazajött volna, és meg is úszta volna a megtorlásokat, akkor sem játszott volna már sokáig.) 

 

Mivel a Honvéd tagjaként formálisan katonatiszt volt, Puskás „dezertálása” különösen súlyosnak számított, és Magyarország nyomására a FIFA 18 hónapos eltiltást szabott ki a Nyugaton maradt focistákra. Franco tábornok viszont, Spanyolország diktátora nem izgatta magát a FIFA miatt, így a spanyol klubok több magyar labdarúgót is szerződtettek. 1958-ban pedig, a hosszú kihagyás és húsz kilós súlyfeleslege ellenére a már akkor sztárklub Real Madrid leszerződte Puskás Ferencet.

 

Ez Östreicher Emil rábeszélőkészségének köszönhető, aki akkor már sportigazgatóként dolgozott a madridi klubnál, mesélte Szöllősi a nem a pályán lejátszott cseleket. Puskás nem gondolta volna, hogy kitölti négyéves szerződését, végül kilenc fantasztikus évadot játszott a Real Madridban, ahol nagyon megszerették. 

 

 

Trófeái a Real Madridban

 

A lehetőség, hogy beilleszkedhet és pénzt kereshet azzal, amihez ért, óriási motivációt jelentett számára: pár hét alatt lefogyott, megtanulta, hogy ne kakaskodjon Di Stefanóval, hanem fogadja el, hogy ő az első számú játékos, sőt az első szezon végén tiszta gólhelyzetben passzolt neki, hogy ne egyenlítsék ki a góljaik számát, hanem Di Stefano maradjon a gólkirály. Feleségével délutánonként több akciófilmet is megnézett a mozikban, így tanultak meg spanyolul.

 

Utána Puskás négyszeres spanyol gólkirály lett, '61-ben kapott spanyol állampolgárságot. 1966-ban, 39 évesen fejezte be játékosi pályafutását úgy, hogy abban az évben gólkirály lett a BEK-ben.

 

Utána hosszú edzői karriert futott be, legnagyobb sikerét az akkor amatőr csapatként működő, görög Panathinaikósszal érte el: a BEK és a Világkupa döntőjéig vezényelte őket 1971-ben. Az akkori játékosokat azóta is úgy emlegetik Görögországban, hogy A hősök.

 

 

 

Amikor még nem volt szégyen cigizni, sőt azzal díjazni

 

 

 

A vébé-ezüst

 

 

 

A gólvágó...

 

 

 

 

... és a már edzőként használt cipője.

 

 

 

A szervezők is (középen Mavrik Gusztáv) élvezik a kiállítást, itt épp az UEFA Puskásról elnevezett díja előtt

 

 

 

Ez pedig az olimpiai udvarnak az a sarka, ahova nem csak a szurkolókat várják.

 

Bár a sok személyes történetet csak tegnap lehetett hallani, a kiállítás az olimpia végéig megtekinthető. A sztorikat be lehet pótolni az ott kapható életrajzi kötetből, a mesélést nem. A szuvenírek mellett viszont fontosabb dolgot is kaphatunk, ráadásul ingyen: egy személyes hőst. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Beteg kisgyermeket szállított a mentős, amikor megállt dinnyét vásárolni az út szélén – hírmix
Főtér

Beteg kisgyermeket szállított a mentős, amikor megállt dinnyét vásárolni az út szélén – hírmix

Rohamtempóban kellene felgyorsítania az államnak az energiatároló kapacitását, ha nem akar blackoutot a közeljövőben. Románia légtere felől érkező drón robbant fel Bulgáriában, nem messze a határtól.

Ha leáll az atomerőmű, nehéz napok elé nézünk. De honnan lesz egyáltalán áram?
Krónika

Ha leáll az atomerőmű, nehéz napok elé nézünk. De honnan lesz egyáltalán áram?

Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
Főtér

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Erdélyi lehet egy Firenzében talált nő, akinek a hozzátartozóit keresik
Székelyhon

Erdélyi lehet egy Firenzében talált nő, akinek a hozzátartozóit keresik

Mintegy két hete egy firenzei egészségügyi, illetve Caritas-ellátóközpontban tartózkodik egy iratok nélkül talált nő, aki egészségi problémái miatt nem emlékszik személyes adataira. Azt mondja, Erdélyből származik, családját keresik.

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről
Krónika

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről

Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.

Csökkentik a jövedéki adót, jelentősen olcsóbb lesz a gázolaj
Székelyhon

Csökkentik a jövedéki adót, jelentősen olcsóbb lesz a gázolaj

Ideiglenesen 20 százalékkal csökkenti a gázolaj jövedéki adóját 2026. augusztus 16. és 31. között a pénzügyminisztérium – jelentette be csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS