// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Kolozsvár

Kolozsvárra ért Puskás Ferenc legendája

// HIRDETÉS

Itt rúgta az első gólját a felnőttek között, és most itt láthatók legnagyobb diadalainak emlékei.

Érmek, kupák, serlegek, újságcikkek garmadája állít látványos emléket Puskás Ferencnek és legalább két legendás karrierjének Kolozsváron. Fotók, mezek, gólvágó és edzőcipők teszik kézzelfoghatóvá a legendát. Ezekből kész Puskás-szentélyt rendezett be a Szentegyház utca négy szám alatt a Puskás Intézet és a Kincses Kolozsvár Egyesület.

 

A sportszentély péntek délután nyílt meg annak az épületnek a földszintjén, amelynek belső udvara augusztus 21-ig magyar olimpiai udvarként, azaz a közös szurkolás helyszíneként működik. A drukkerizgalmak be- vagy levezetéseként pedig akár órákat is el lehet tölteni a Puskás, a leghíresebb magyar című kiállítás vitrinjei előtt a korabeli cikkeket vagy a kupák feliratait böngészve.

 

 

Azért szentély a kiállítás, mert a relikviák között bóklászva a történelmi kíváncsiságot és a rajongói izgalmakat óhatatlanul felváltja egyféle áhítat még azoknál is, akik nem feltétlenül Puskás-hívőként élték eddig az életüket. Külön rész (és mindenhol háromnyelvű felirat) szól 

  • Puskás labdarúgói karrierjéről a magyar bajnokságban, a Kispestnél töltött 17 évéről, 
  • az 1952-es helsinki olimpián bearanyozódó csapatról,
  • az 1953-as, angolok elleni 6:3-ról, illetve magyar, angliai és nemzetközi sajtóvisszhangjáról,
  • az 1954-es vébédöntőről,
  • az 1956-os emigrációja utáni Real Madridos karrierjéről (hat bajnoki, három BEK-győzelem, többszörös gólkirály),
  • 25 évnyi edzősködéséről,
  • hazatéréséről Magyarországra.

 

 

Puskás Ferencről, az emberről pedig csak úgy ömlöttek a sztorik a megnyitón. Külföldön is annyira rajongtak érte, hogy a munkássága után évtizedekkel a felé irányuló szeretetből bőven jutott Mravik Gusztávnak, a Puskás Intézet munkatársának, aki a kiállítást korábban elvitte Madridba, Athénba, a manchesteri kiállítást pedig meg kellett hosszabbítani az óriási érdeklődés miatt.

 

16 évesen mutatkozott be a felnőttek között 1943-ban, mivel a háborúban megfogyatkozott a kispesti felnőtt csapat létszáma. Első gólját Kolozsváron rúgta, tudtuk meg a megnyitón Szoboszlay Miklóstól, a kolozsvári élő kapuslegendától. Amikor pedig 2002-ben a Népstadiont átnevezték Puskás Ferenc Stadionná a focilegenda 75. születésnapján, az a Miriuța László lőtte a magyarok egyetlen gólját a spanyolok elleni, döntetlennel végződő meccsen, aki most újra a Kolozsvári Vasutas edzője. És aki szintén eljött a megnyitóra, és részletesen elmesélte a gólt.

 

 

Szöllősi György és Szoboszlay Miklós megajándékozza egymást

 

Utána már csak Szöllősi György, Puskás életrajzírója, a FourFourTwo.hu főszerkesztője fűzte egyik sztorit a másik után annyi intermezzóval, amikor megajándékozták egymást Szoboszlay Miklóssal. Tőle tudtuk meg, hogy Puskás első edzője édesapja volt a Kispest felnőtt csapatánál, és annyira rossz néven vette, amikor 1948-49-ben Budapest Honvéd néven átszervezték elitcsapattá, és édesapja helyére Guttmann Bélát hozták, hogy egyszerűen ellehetetlenítette az edzőlegendát, aki nem sokkal később világgá ment, és óriási nemzetközi karriert futott be.

 

Puskás viszont nem akart külföldre menni, mesélte Szöllősi a Puskás emigrációbeli pályafutásának szentelt beszélgetésen. Nagyon fiatalon elképesztő ajánlatot kapott a Juventustól, de ő visszautasította részben azért, mert attól tartott, hogy ha az ő hírneve nem védi meg őket, akkor kitelepíthetik sváb származású szüleit.

 

Bár sztárokként jobb ellátásban részesültek az 1950-es évek elején, mint a magyar állampolgárok többsége, a focisták nem éltek burokban, tudták nagyon jól, milyen eszközökkel szilárdítja meg hatalmát a kommunista rezsim, és néha ugyan meg tudták zsarolni a futballvezetőket, de ez kölcsönös volt. Külföldi meccseikért járó pénzt nem adták oda nekik, legfeljebb hallgatólagosan megengedték nekik, hogy külföldi árukat csempésszenek haza egy-egy turnéról, de volt olyan, aki ellen ezt felhasználták az 1956 utáni megtorlásokkor.

 

 

Apa és fia

 

Az Aranycsapat 1956 végén oszlott fel, amikor egyesek, így Puskás is külföldön maradtak, néhányan hazamentek egy október-december közötti turnéról, amelyen Puskás már akkor nagyon motiválatlanul játszott. (Szöllősi szerint ha hazajött volna, és meg is úszta volna a megtorlásokat, akkor sem játszott volna már sokáig.) 

 

Mivel a Honvéd tagjaként formálisan katonatiszt volt, Puskás „dezertálása” különösen súlyosnak számított, és Magyarország nyomására a FIFA 18 hónapos eltiltást szabott ki a Nyugaton maradt focistákra. Franco tábornok viszont, Spanyolország diktátora nem izgatta magát a FIFA miatt, így a spanyol klubok több magyar labdarúgót is szerződtettek. 1958-ban pedig, a hosszú kihagyás és húsz kilós súlyfeleslege ellenére a már akkor sztárklub Real Madrid leszerződte Puskás Ferencet.

 

Ez Östreicher Emil rábeszélőkészségének köszönhető, aki akkor már sportigazgatóként dolgozott a madridi klubnál, mesélte Szöllősi a nem a pályán lejátszott cseleket. Puskás nem gondolta volna, hogy kitölti négyéves szerződését, végül kilenc fantasztikus évadot játszott a Real Madridban, ahol nagyon megszerették. 

 

 

Trófeái a Real Madridban

 

A lehetőség, hogy beilleszkedhet és pénzt kereshet azzal, amihez ért, óriási motivációt jelentett számára: pár hét alatt lefogyott, megtanulta, hogy ne kakaskodjon Di Stefanóval, hanem fogadja el, hogy ő az első számú játékos, sőt az első szezon végén tiszta gólhelyzetben passzolt neki, hogy ne egyenlítsék ki a góljaik számát, hanem Di Stefano maradjon a gólkirály. Feleségével délutánonként több akciófilmet is megnézett a mozikban, így tanultak meg spanyolul.

 

Utána Puskás négyszeres spanyol gólkirály lett, '61-ben kapott spanyol állampolgárságot. 1966-ban, 39 évesen fejezte be játékosi pályafutását úgy, hogy abban az évben gólkirály lett a BEK-ben.

 

Utána hosszú edzői karriert futott be, legnagyobb sikerét az akkor amatőr csapatként működő, görög Panathinaikósszal érte el: a BEK és a Világkupa döntőjéig vezényelte őket 1971-ben. Az akkori játékosokat azóta is úgy emlegetik Görögországban, hogy A hősök.

 

 

 

Amikor még nem volt szégyen cigizni, sőt azzal díjazni

 

 

 

A vébé-ezüst

 

 

 

A gólvágó...

 

 

 

 

... és a már edzőként használt cipője.

 

 

 

A szervezők is (középen Mavrik Gusztáv) élvezik a kiállítást, itt épp az UEFA Puskásról elnevezett díja előtt

 

 

 

Ez pedig az olimpiai udvarnak az a sarka, ahova nem csak a szurkolókat várják.

 

Bár a sok személyes történetet csak tegnap lehetett hallani, a kiállítás az olimpia végéig megtekinthető. A sztorikat be lehet pótolni az ott kapható életrajzi kötetből, a mesélést nem. A szuvenírek mellett viszont fontosabb dolgot is kaphatunk, ráadásul ingyen: egy személyes hőst. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Călin Georgescu, Antonescu és a Vasgárda nagy tisztelője
Krónika

Călin Georgescu, Antonescu és a Vasgárda nagy tisztelője

Călin Georgescu, aki óriási meglepetésre az első helyen végzett a romániai elnökválasztás első fordulójában, függetlenként indult az államfőválasztáson.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS