Az aranykezűek után megjöttek a császárbajszú tamarinok

Ráadásul ikerbébik, szintén a Nyíregyházi Állatparkban.
Hirdetés

Nemrég beszámoltunk róla, hogy a méltán európai hírű Nyíregyházi Állatparkba aranykezű tamarinok érkeztek.
A tamarinállomány azonban folyamatosan növekszik, igaz, nem aranykezűekkel, ugyanis ikrekkel bővült a Nyíregyházi Állatparkban a császárbajszú tamarinok (Saguinus imperator) állománya.

A 140 napnyi vemhesség után született majmok idejük nagy részét az ivarérett állatok hátán kapaszkodva töltik, de olykor már önállóan is ismerkednek a kifutóikkal – közölte Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark szóvivője hétfőn az MTI-vel.

A császárbajszú tamarinok fajneve – annak ellenére, hogy tényleg bajszosak – tévedésen alapul: 1907-es felfedezésükkor még csak elejtett példányokat ismertek, a hosszú, lelógó bajuszt a preparátorok felfelé kunkorították, mivel azt feltételezték, hogy a bajuszvég felfelé áll, csakúgy mint II. Vilmos császáré.
A tévedésre csak néhány év múlva jöttek rá, amikor élő példányokat is láttak, az ő bajszukat pedig feltehetően hiába akarták felfelé kunkorítani – de így is rajtuk ragadt a császárbajszú tamarin név.

A 30-40 dekagramm súlyú, 25 centiméter hosszú majmok legfeltűnőbb sajátossága a mindkét ivaron jól látható nagy, fehér, lefelé hajló bajusz, mely már a kölyköknél is elkezdett növekedni.

Az aktív életet élő tamarincsalád szinte egész nap mozgásban van, idejük nagy részét táplálékkereséssel és társaikkal játszva töltik. A természetben Peru, Brazília és Bolívia erdőségeiben gyümölcsökkel, fák nedvével és nektárral táplálkoznak, fehérjeigényüket pedig rovarokból fedezik.

A csapaton belül a domináns nőstény egy szaganyag segítségével a többi nőstény ivari ciklusát meggátolja, így a hímmel csak ő tud párosodni. Ennek ellenére a család minden tagja gondoskodik az ikrekről, azaz részt vesznek a hordozásukban és nevelésükben is.

Hirdetés