// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Feltétlenül nézze meg az aranykezű tamarinokat

// HIRDETÉS

… ha a nyíregyházi állatparkban jár. Most érkeztek, ketten vannak.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy Kolozsvár és Nyíregyháza között egyre szorosabb kapcsolat látszik kialakulni, a magyarországi város tavaly nyáron afféle „településbemutatót” tartott a Fogoly utcában, amelynek hangsúlyos része volt a Sóstó ZOO, azaz a helyi – de európai hírű – vadaspark bemutatása.

A valóban képrázatos – és nem mellékesen a szokványos állatkerteknél „állatbarátabb” - létesítmény most új lakókkal bővült: ugyanis aranykezű tamarinok (Saguinus midas) érkeztek a Nyíregyházi Állatparkba.

A kistestű majmok a park különleges külsejű állatokat felvonultató Viktória-házában láthatók. A Nemzetközi Törzskönyvi Program keretében érkezett tenyészpár tagjai Angliából és Magyarországról származnak – közölte Révészné Petró Zsuzsa osztályvezető kedden az MTI-vel.

A furcsa kinézetű állatok kesztyűt viselő, mesebeli koboldokra hasonlítanak leginkább: az állatok testét hosszú fekete szőrzet borítja, végtagjaik narancs-vöröses színűek, arcuk sötét színű és szőrtelen, kissé elálló fülük van. A faj tudományos neve utal jellegzetes külsejükre, hiszen Midász frígiai királynak a legenda szerint minden arannyá vált a kezében.

A mindössze fél kilogramm súlyú állatok eredeti otthonuk, a dél-amerikai esőerdők felső lombkorona szintjének legvékonyabb ágaira is kimerészkedhetnek. A gyümölcsök mellett előszeretettel fogyasztják a gerinctelen és kisebb gerinces állatokat.

A tamarinok madárcsicsergésre emlékezető hangja messzire elhallatszik, fajtársaikkal a hangjelzések mellett szaganyagokkal kommunikálnak. Az aranykezű tamarin a 33 karmosmajom faj közül nem a legveszélyeztetettebb, élőhelyeik drasztikus csökkenése azonban tizedeli az állományukat.

A majmok érkezésével tovább növekedett a különleges karmosmajom-bemutató Nyíregyházán, az aranykezű tamarinok mellett fehérarcú selyemmajom, liszt tamarin, császárbajszú tamarin és fehérajkú tamarin is megtekinthető az állatparkban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS